A kézművesség szó jelentése

Kézművességnek nevezzük az ember kézzel és kézi szerszámaival végzett tevékenységét, illetve az így létrehozott termékeket.

A magyar nyelv kézművesség szava a hagyományokra épülő, kézi szerszámokkal, egyedi eljárással folytatott (kis)ipari tevékenységet jelenti.

Történeti okoknál fogva sok hasonló jelentésű, némileg eltérő tartalmú elnevezéssel találkozhatunk, ilyenek:

kismesterség (néprajz), népművészet (kulturpolitika), kisipar (politika) és iparművészet (foglalkozások osztályozása). (Az utóbbi, ti. iparművészet jelentésben az angol Wikipedia az Arts and crafts címszó alatt tárgyal a témába tartozó jónéhány tevékenységet).

Közös eredet

A kézművesség, a kézműves szakmák gyűjtőneve. Mielőtt szakmákká váltak volna nem volt fontos a kézműves személye, aki rendszerint magának vagy szűkebb környezetének készített tárgyakat.

Amikor a városi életforma, így a piac is kialakult, a kézművesek munkájának egy része áruvá vált. A kézzel elkészített termékek többnyire a mndennapi élet szükségletei, kellékei voltak, edények, bútorok, fegyverek, textíliák, stb. Az ezeket a cikkeket előállító mesterségek története nagyon régre nyúlik vissza, és egyes ágai ma is az ősi formában fennmaradtak, megtalálhatók.

A kézművességnek és a kisiparnak a termékek minősége és a viszonylag szabad életformát biztosító munka jellege miatt mindig nagy volt a presztizse és a vonzereje.

A kézművesek korábban idősebb , mester fokozatú szakemberektől tanulták a kézművességet, és az inas évek után "szabadultak", vádorútra mentek "remeket" készítettek, elkészítették saját szerszámaikat és megnyitották saját műhelyeiket, és később maguk is mesterek lettek.

A gyáripar megjelenése előtt valójában mnden szakma maga készítette szerszámait vagy eszközeit, a kézi munka szerves része volt az életnek. A gépek megjelenésével a kézi munka veszített presztizséből és kiszorult a géppel nem végezhető nehéz testi munka vagy betanított segédmunka kategóriákba. A kézműves munka reneszánszának és újbóli megbecsülésének egyik akadálya, hogy a kézművesek tárgyai nem tudnak versenyezni a tömegcikkgyártás olcsó, értéktelen termékeivel, mert sokszor gyenge azok minősége, és még dísztárgyként sem használhatók.

A manufaktúra és a céhek

A kézművesség a középkorban szakmák szerint szerveződött, érdekképviseleti szervek (céhek) és munkamegosztásban dolgozó műhelyek (manufaktúra) jöttek létre. A manufaktúra mai jelentése olyan művészi tárgyak elkészítését is jelenti, amelyek ugyan gyárban, műhelyben iparilag készülnek, de jelentős kézimunka testesül meg a termékben, mint pl. a porcelán és kerámia, fém, fa és textília.

A kézművességnek az ipari forradalom és azóta is általában a technológia újításai, köztük a gépesítés, az automatizáció és a tömeggyártás sokat rontott a kézművesség helyzetén és átalakította a manuális és fizikai munkát, kézügyeséget igénylő szakmákat, de nem tudta teljesen kiszorítani.

A kézműves termékek egy része megmaradt dísztárgyak, attrakciók és a különleges produkciók kategóriájában, mások szűkös megélhetést biztosítanak, ismét mások a másolás és hamisítás révén integrálódtak a nemzetközi kereskedelembe.

Csoportosítás

Éppen a használt anyag fajtájától függően lehet legegyszerűbben csoportosítani a mesterségeket, amelyek egyéb, politikai és gazdaságstatisztikai besorolása sokkal zavarosabb. (Népművészet, kisipar, háziipar, hobbi, engedélyezett vagy nem engedélyezett szakma, képesítés nélkül gyakorolható szakma, stb.)

Kézműves mesterségek, „szakmák”

• asztalosság
• ácsmesterség
• hordókészítés (kádár)
• szíjgyártás
• kötélverés
• papírmerítés
• lószerszámkészítés
• kerékgyártás (bognár)

Textillel foglalkozó mesterségek

• Szövés
• Vászonszövés;
• Kereszthímzés;
• Tollfosztás;
• Ruhakészítés;
• Hímzés;
• Kötés;
• kékfestés;
• Csipkeverés;
• Makramé;
• Kalapkészítés;
• Goblen;
• Foltvarrás (Patchwork);
• Nemezelés
• Rongyszőnyegszövés;
• Varrás;
• Fonalkészítés (fonás);
• Szőnyeg (textilkárpit) szövés;
• (méteráru) Szövés (takács)

Fával, fémmel vagy agyaggal dolgozó mesterségek

• Kovácsolás;
• Ötvösség;
• Fazekasság;
• Szobrászat;
• Fafaragás;
• Népi bútorkészítés,
• kovácsolás (lópatkolás)
• fafaragás
• teknőfaragás
• hangszerkészítés

Papírral vagy vászonnal dolgozó mesterségek

• Könyvkötészet;
• kalligráfia;
• kollázs;
• Origami;
• papírmasé;

Növényi anyagokat felhasználó mesterségek

• Kosárfonás;
• csuhébaba-készítés;
• Virágkötészet
• Viráglenyomat, képkészítés
• Szalmafonás, szalmaszobrászat

Egyéb mesterségek

• gyöngyfűzés
• babakészítés
• babaház és berendezésének készítése
• mézeskalács készítés
• tojásfestés
• tojáspatkolás
• tojáskarcolás
• mozaikrakás
• üvegfestés,
• ólomüveg készítése
• játékkészítés

Külső hivatkozások

• Magyar néprajzi lexikon: http://mek.oszk.hu/02100/02115/
• Szövés: http://www.mimi.hu/sajatkezuleg/szoves.html
• úrihímzés: http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Ahaa&url=/eletestudomany/archiv/2002/0201/13.html
• úrihímzés: http://www.museum.hu/search/temporary.asp?IDT=31&ID=33
• textilmunka, kézimunka http://www.kia.hu/konyvtar/egyeb/k746.htm
• csipke: http://hungaria.org/ahm/muzeum/index.php?get=csipke
• népművészet: http://www.mesterporta.hu/mp011173.html
• népviselet http://www.djm.hu/miirtuk/jasz_nepvis.html
• magyarok nyugaton: http://www.magyaronline.net/cikk.php?id=51
• Kézművesség: http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/03/4.html
• kiállítás, kézműves technikák: http://www.koi.hu/hirlev/1999/905setak.html
• kézművesek Csongrád megyében: http://www.csmak.hu/kzm/Piac.htm

Művészet | Szabadidő

Arts and crafts Artesanía Artesanía Занаят Handwerk Metiartoj Artesanía Käsityö Artisanat Artesanía हस्तकला 手芸 Amatai Rzemiosło Artesanato Konsthantverk หัตถกรรม 手工艺