Kárpát-medence

A Kárpát-medence Közép-Európában található földrajzi terület, amelyet a Kárpátok, az Alpok, a Dinári-hegység és a Balkán-hegység vonulatai vesznek körbe.

A Kárpát-medence egy országhatárokon átnyúló természetföldrajzi egység. A területen jelenleg számos ország osztozik: Magyarország és Szlovákia teljes területe, Ukrajna, Románia, Szerbia és Horvátország jelentős országrészekkel (Kárpátalja, Erdély, Partium, Bánság, Vajdaság, Szlavónia, Drávaköz), Szlovénia és Ausztria pedig egy-egy kisebb területtel (Muravidék, Felsőőrvidék).

A kifejezés használata

Länder_der_Ungarischen_Krone_%28Doppelseitige_Farbkarte%29.jpg A Kárpát-medence területéhez soroljuk északon és keleten a Kárpátok vonulatainak vízválasztó vonalától az Alföld felé ereszkedő valamennyi tájegységet, a hegyvidékeket is beleértve, nyugaton és délen pedig a Duna középső szakaszának dombos és sík vidékeit, a Dráva és Száva folyók mellékét, egészen a magasabb hegységek kezdetéig. Nem soroljuk a Kárpát-medence területéhez a Dunántúlnál és a Szlovák-alföldnél nyugatabbra eső ausztriai és csehországi völgyeket, sem pedig a terület nyugati és déli határát képező alpesi és balkáni hegységeket és köztes síkságaikat.

A Kárpát-medencével átfedést mutató földrajzi fogalmak a Duna-medence és a Pannon-síkság. A Duna-medence jóval tágabb földrajzi egység, amely a Duna egész vízgyűjtő területét felöleli Németországtól Ukrajnáig. A Kárpát-medence ennek a hatalmas földrajzi területnek egy kisebb egységét, nagyjából a középső részét alkotja. A Pannon-síkság kifejezést ezzel szemben nagyjából ugyanarra a területre használják, mint a Kárpát-medencét. A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt tulajdonképpen a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik. Így a Pannon-síkság magában foglalja például Ausztria, a Cseh Köztársaság, Közép-Szerbia vagy Bosznia és Hercegovina sík vidékeit is (Bécsi-medence, Morva-medence, Morava-völgy, Macsói-síkság, Semberija), de nem tartozik hozzá például a Dunántúli-középhegység vagy Erdély, amelyek a Kárpát-medencének szerves részét képezik. A nemzetközi földrajzi irodalomban a régió megjelölésére a Pannon-síkság (angolul Pannonian Plain) elnevezést használják, míg Magyarországon a Kárpát-medence kifejezés használatos a történelmi hagyomány alapján.

Földrajz

A Kárpát-medence Európa legnagyobb hegységközi medenceegyüttese, amely a miocén kori felszínfordulat után, a Kárpátok kiemelkedésével és a belső területek besüllyedésével, majd a pliocén kori Pannon-tenger kiszáradása során alakult ki.

Bár a csapadék nem bőséges, a növényzet számára általában elegendő mennyiségű eső esik, és a Kárpát-medence igen fontos mezőgazdasági régió. A hatalmas kiterjedésű lösztalajjal borított síkságok egész Európa lakosságának élelmiszer-szükségletét ki tudnák elégíteni. A Kárpátok hegyvonulatai gazdagok a különböző ércekben, mint a vasérc és a réz. A történelem folyamán nagy gazdasági szerepet játszottak az Északi- és Keleti-Kárpátok aranylelőhelyei és sóbányái.

Tájegységek

A Kárpát-medence földrajzi tájegységei nem minden esetben felelnek meg a politikai államhatároknak, hanem több országhoz is tartozhatnak.

Alföld („belső Kárpát-medence”) - Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna
- Bodrogköz - Magyarország, Szlovákia
- Duna-Tisza köze - (a déli részét Bácskának hívják) - Magyarország, Szerbia
- Felső-Tisza-vidék (A Tiszahát főleg Magyarországhoz tartozik, a Kárpátaljai-alföld vagy Beregi-síkság Kárpátalja, a Szatmári-síkság a Partium részét képezi) - Magyarország, Románia, Ukrajna
- Kelet-szlovákiai-alföld (régen Zempléni-sík, szlovák: Výhodoslovenská nížina) - Szlovákia
- Körösvidék (a Partium részét képezi, román neve: Crişana) - Románia
- Temesköz (a Bánság részét képezi, a romániai rész Kelet-Bánság északi fele, a szerbiai rész Nyugat-Bánság) - Románia, Szerbia
- Tiszántúl - Magyarország
Nyugati Kárpát-medence
- Dunántúl - Magyarország
- Kisalföld (a magyarországi rész neve: Győri-medence vagy szűkebb értelemben vett Kisalföld, a szlovákiai rész neve régen Pozsonyi-medence, mai szlovák: Podunajská nížina) - Magyarország, Szlovákia
- Őrvidék (német neve: Burgenland) - Ausztria
Északi Kárpát-medence
- Dél-szlovákiai-medence (régen Gömöri-medence, szlovák: Juhoslovenská kotlina)- Szlovákia
- Északi-középhegység - Magyarország
- Északi-Kárpátok - Szlovákia
- Garamvölgy - Szlovákia
- Kassai-medence - Szlovákia
- Nyitra völgye - Szlovákia
- Szlovák-középhegység (régen Gömör-Szepesi-érchegység) - Szlovákia
- Vágvölgy - Szlovákia
Keleti Kárpát-medence
- Erdély (román: Transilvania) - Románia
- Északkeleti-Kárpátok - Szlovákia, Ukrajna
- Máramaros és Szilágyság (a Partium részét képezik) - Románia
- Szörénység (a Bánság részét képezi, román neve: Caraş-Severin) - Románia
- Vihorlát-Gutini-hegység (régen Ungvár-Huszti hegyek, Kárpátalja részét képezi) - Ukrajna
Déli Kárpát-medence
- Drávaköz (más néven Baranya háromszög, horvát: Baranja) - Horvátország
- Dráva-Száva-vidék (a terület nyugati része a Zágrábi-medence, középső részét Szlavóniának, a keleti részét pedig Szerémségnek hívják, ezen belül Nyugat-Szerémség Horvátországhoz, Kelet-Szerémség Szerbiához tartozik) - Horvátország, Szerbia
- Mura-Dráva-vidék - (a szlovéniai rész neve: Pomurska, azaz Muravidék, a horvátországié Međimurje és Podravina, vagyis Muraköz és Drávavidék) - Szlovénia, Horvátország

Történelem

Az őskortól a magyar honfoglalásig

Részletesebb leírás a A Kárpát-medence története a honfoglalásig szócikkben

A Kárpát-medence területén több helyen is megtalálták az előember és az ősember emlékeit. A mai ember megjelenése a területen mintegy 20 000 évvel ezelőttre tehető. Az újkőkori ember számára a Kárpátok viszonylagos védelmet biztosítottak, a földművelésre és állattartásra egyaránt alkalmas síkságok és a vízbőség vonzotta a különböző népcsoportokat. A legkorábbi név szerint is ismert népek a vaskor idején az illír törzsek közé tartozó pannonok, a kelta eraviszkuszok, a trák törzsekhez tartozó dákok, az Alföld vidékén a lovasnomád szkíták törzsei (szarmaták). Az 1. század során a Római Birodalom elfoglalta a Dunántúl területét, majd Erdélyt. Az előbbi Pannonia tartomány, az utóbbi Dacia tartomány részét képezte. A 3. századtól az Ázsiából meginduló népvándorlás során egyre gyakoribbá váltak a rómaiak elleni barbár támadások. A rómaiak ezért előbb Daciából, majd az 5. században Pannoniából is kénytelenek voltak kivonulni és a helyüket új népek vették át: a germán törzsekhez tatozó vandálok és gótok, majd a lovasnomád hunok. Attila király hatalmas eurázsiai birodalmának a Kárpát-medencében volt a központja. A hunokat birodalmuk bukása után a longobárdok, gepidák, majd a 6. században az avarok követték. Az utóbbiak Baján vezetésével alapították meg egységes Kárpát-medencei államukat, amely mintegy 250 évig állt fenn. A Kárpátok völgyeibe (a mai Szlovákia és Erdély vidékére), valamint az északi és dunántúli középhegységekbe a szlávok törzsei költöztek, akik az avaroknak határőrnépekként szolgáltak. Az avarok uralma a 9. században dőlt meg, amikor Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a Dunántúlt, népét pedig keresztény hitre térítette. Az Alföld és Erdély avar fejedelmei ugyanakkor bolgár fennhatóság alá kerültek. A század második felében a szláv Morva Birodalom vonta rövid időre ellenőrzése alá a Kárpát-medence északi és nyugati területeit. A morva és bolgár uralomnak a magyar honfoglalás vetett véget 895-ben. A magyarok fokozatosan az egész Kárpát-medencét ellenőrzésük alá vonták, majd 1000-ben a Magyar Királyság alatt egyesítették a terület népeit. A Kárpát-medence története során egyedül a magyaroknak sikerült tartós államot létrehozniuk a területen.

A magyar történelem ezer éve

A honfoglalástól 1918-ig a Kárpát-medence története gyakorlatikag azonos a magyar történelemmel. Ebben az egy évezredet átfogó korszakban valamennyi itt élő népcsoport élete a magyar történelem keretében zajlott. Az Árpád-házi Fejedelemség korszakát 1000-től a Magyar Királyság uralma követte, amely történetének legnagyobb részében az egész Kárpát-medencét magában foglalta. Ez alól csak a 150 éves török hódoltság kora, valamint Erdély 1540-1867 közötti különállása jelentett kivételt.

Részletesebb leírás:

A legújabb kor nyolc ország történetének keretében

1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól (Trianon óta) Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódott. Ettől az időtől kezdve magyar történelem alatt tehát elsősorban a mai Magyarország területének történetét értjük. A Kárpát-medence többi részének legújabb kori története a megnövekedett, illetve újonnan születő államok történelmeként zajlott tovább.