A jogi személy a jogban a személyek alá tartozó szervezet, amely nem tartozik a természetes személy fogalma alá. A köznyelvben gyakran tévedésből "jogvégzett személy"ként értelmezik.

Fogalma

---

A jogi személy olyan szervezet, amelyet a saját nevében jogosultságok illethetnek meg illetve kötelezettségek terhelhetnek. Ha egy szervezet nem jogi személy, akkor a jogok illetve kötelezettségek csak egyes tagjait illethetik meg illetve terhelhetik.

A jogi személy a Pallas Nagy Lexikonában

---

Jogi személy (erkölcsi, költött, eszmebeli személy). A természeti személytől különböző jogalany. Természetileg ugyanis csak az egyes ember jogképes. Oly célok elérése érdekében azonban, amelyek terjedelme és tartama az egyes embernek érdekét s működését meghaladja, a jog mesterségesen, költés (fictio) utján teremt jogalanyokat azáltal, hogy bizonyos személyegyesületeket vagy alapítványokat önálló jogalanyisággal, önálló képességgel ruház fel, hogy jogokat szerezhessenek s kötelezettségeket vállalhassanak. J. tehát oly jogalany, amelynek természeti egyénisége nincs, csak eszmeileg létezik. Valamint a természeti, ugy a J. keletkezéséhez is kettő szükséges, u. m. először a jogalanyisággal felruházandó alzat (substratum) és másodszor az alzatot jogalanyisággal felruházó jogszabály. A jog alanyiság gyökerezhetik vagy törvényben, mely elvontan határozza meg a jogalanyiság megnyerésének föltételeit, vagy az államhatalom külön adományozása, királyi privilegium, amely valamely összszerü alzatot ruház fel jogalanyisággal. A jogalanyiságot képviselő alzat kétféle lehet, u. m. a) bizonyos célra egyesült természeti személyeknek többsége; b) bizonyos célra rendelt vagyon. Ennek megfelelően a J.-ek kétfélék, u. m. testületek és alapítványok. A római jogban az alapítványok mellett a fekvő örökség (hereditás jacens) is önálló jogalanyisággal felruházott vagyon. Testületnél (corporatio, collegium corpus) sem az egyes természeti személyek, sem a jelenlegi és jövőbeli tagok számszerinti összesége nem képezi a jogalanyt, melynek alzata ellenkezőleg a tagoktól különböző, csak eszmeileg létező költött anyagok egységében fekszik. Ezáltal különbözik a testület az önálló jogalanyisággal fel nem ruházott társaságoktól, egyesülésektől. Testületnél az egyes testületi tagok nem alanyai a testületi vagyonnak, mint ellenkezőleg a társasági tagok alanyai a társas vagyonnak. A testületi tagok tehát a testületi vagyonhoz oly viszonyban állanak, mint más idegen személyek. A részvénytársaságok is csak alakilag hasonlítanak a testületekhez, anyagilag, érdemileg azonban a testülettől ép ugy különböznek, mint más társaságok. A testület mindig anyagi, a részvénytársaság csak alaki (collectiv) személyegység. De megjegyzendő, hogy társaságok, egyletek is jogi személyiséget nyerhetnek s ilyennel felruházhatók. Hazai jogunkban. J.-ül említendők különösen: 1. A kis fiskus, ki a szent koronát, a királyt s az országot magánjogilag képviseli. 2. A közönségek (universitates), amelyek kétfélék: világiak és egyháziak. Világiak a kapcsolt részek, a megyék (törvényhatóságok) és kerülete; az erdélyi szászok közönsége. Egyháziak a bevett vallások egyházai egyetemben. 3. A községek (communitates). 4. A testületek, melyek szintén egyháziak (káptalanok, szerzetek) vagy világiak (magyar kir. egyetem, tudományos akadémia, kereskedelmi testületek). 5. Jogi személyiséggel felruházott társulatok s egyesületek. 6. Alapítványok (fundationes) és jogi személyiséggel egészben vagy részben felruházott egyes viszonyok.

A jogi személy mai jogunkban

---

A jogi személyek típusait mindig jogszabályok állapítják meg illetve konkrét jogi személyt jogszabály is létrehozhat.