Gourt Home::Gourt :: Jogász
Jogászoknak összefoglaló néven a jogi foglalkozást űző személyeket nevezzük. Ide tartoznak főleg az ügyészek, bírák, ügyvédek, jogtanácsosok és közjegyzők). A jogászok kiemelkedő (de messze nem kizárólagos) szerepet töltenek be a jogalkalmazásban.
A jogászok szakosodása
Magyarországon az egyetemi jogi képzésben még nem válik el, hogy ki melyik jogalkalmazási területen és milyen szerepben dolgozik majd. A büntetőjog alkalmazásában, a büntetőperben élesen elválik egymástól a vádló (ügyész), a védő (ügyvéd) és a pert ítélettel eldöntő bíró szerepe és személye. Összeférhetetlenségi szabályok akadályozzák, hogy ugyanannak az ügynek az eldöntésében ugyanaz a személy különböző pozíciókban (pl. ügyvéd és bíró) vehessen részt.
Az ügyvédek
Amerikában a jogi végzettségűek (lawyers vagy attorneys) vagy ügyvédek (advocates), vagy jogtanácsosok (advisors) lesznek. Az ügyvédek polgári vagy büntetőperes eljárásban képviselik az egyik felet és mutatnak be olyan bizonyítékokat, melyek ügyfeleik védelmét szolgálják.
A jogtanácsosok
Jogtanácsosként az ügyvédek a személyes és üzleti (gazdasági) ügyekben adnak tanácsokat és felvilágosítást ügyfeleiknek jogaikról és kötelességektől. Mindkét esetben a törvényeket és jogszabályokat értelmezik és konkrét helyzetekre alkalmazzák. Ehhez kutatási és kommunikációs képességekre van szükség.
Az ügyvédek az eseteikben alkalmazandó vagy vonatkozó jogszabályokat alaposan feltárják, beleértve a jogszabályok mögötti célok és valamint a hasonló estekre vonatkozó bírósági határozatok és ítéletek feltárását is. Ehhez saját könyv vagy CD-ROM formában meglévő joganyagaikat vagy szakkönyvtárakat, speciális szoftvereket használnak. Peres ügyekben, ahol sok a bizonyíték és melléklet ugyancsak a számítógép segíti az anyagok rendezését és indexelését (visszakereshetőségét) is.
Az USA-ban az ügyvédek adótanácsadással és adóügyekkel is foglalkoznak, nálunk ez a feladatkör a könyvelőkre és könyvvizsgálókra jutott.
A kutatásban feltárt információkat a jogászok ezután másokkal közlik. Tanácsot adnak ügyfeleiknek, hogy milyen lépéseket érdemes tenni, jogi dokumentumokat, okiratokat készítenek, bár ez utóbbiak készítésével és főként hitelesítésével ma már főleg a közjegyzők foglalkoznak. Jól, egyértelműen és világosan kell tudniuk fogalmazni, az emberekkel udvariasan, hatékonyan és kellő távolságtartással foglalkoznak, a nekik feltárt dolgokról másoknak nem beszélnek, titoktartás kötelezi őket.
Az ügyvédek által szerkesztett dokumentumok ennek megfelelően áttekinthetőek, a hosszabb dokumentumok elején általában fogalom meghatározások szerepelnek, hogy véletlenül se lehessen valamit félreérteni vagy félremagyarázni. A számítógéppel készült dokumentumok, például szerződések egy része ismétlődő részeket tartalmaz, azért e munka ezen része hatékony és csak a ráfordított időt tekintve igen nyereséges.
Az ügyvédek munkája tartalmilag a további specializációtól függ. Vannak, akik peres ügyekre szakosodnak, ők a bíróságra járnak és elvárják tőlük, hogy szépen beszéljenek, meggyőzően érveljenek. Vannak, akik polgári ügyekre, mások büntető ügyekre szakosodnak, és ismét mások csak a gazdag vagy csak a szegény ügyfelekre.
Szakosodnak az ügyvédek a jog egyes területe szerint is, például bankjog, nemzetközi jog, környezetvédelmi vagy szerzői jog. De jogászok és/vagy ügyvédek vesznek részt nagyszámban a közvetlen párt politizálásban, az államigazgatásban például a vagyonkezelésben, végrehajtóként vagy gondnoki teendőkben vagy a törvényhozásban, jogalkotásban is.
A jogtanácsos
Vállalatoknál dolgozó jogászok szakterületeit ennek megfelelően a társasági, a szerzői jogot, szabadalmi jogot, munkajogot vagy a biztosítási jogot ölelik fel. Nálunk a neve főfoglalkozásban alkalmazott vállalati jogtanácsos (Amerikában house counsel), akinek rangja és hatásköre néha közvetlenül az első számú vezető után következik, különösen olyan cégeknél, amelyeknek sok a vitás vagy peres ügye.
A közigazgatás is alkalmaz vagy foglalkoztat jogászokat, illetve kívánja meg bizonyos köztisztviselői munkakörökben a jogi végzettséget. A bírák külön kategóriát alkotnak, Magyarországon ők is jogi végzettségűek, Amerikában nem feltétlenül, ahogy ott a közjegyzők sem azok.
Az ügyvédek többsége munkaközösségben (law office) dolgozik, bár vannak egyéni vagy társasági (partnership) formációk is. Nem kevés az egyetemen és főiskolákon tanítók száma sem, illetve a többféle munkakört és/vagy tisztséget betöltő ügyvédek/jogászok száma sem.
Bírák
A bírák feladata a mai magyar jogi környezetben nem határozható meg egyszerűen azzal, hogy: az igazságszolgáltatás. Különösen azért nem, mert például a Polgári perrendtartás, mely a civilisztikai ügyekben eljáró bírák kötelességeit szabályozza, ma már nem tartalmazza az igazság kiderítésének kötelezettségét.A hatályos Pp. 2. § (1) bekezdése a bíró feladataként úgy rendelkezik, hogy a bírónak kötelessége biztosítani a feleknek a perek ésszerű és tisztességes eljárás keretében történő elbírálásához való jogát. Az igazság szó sehol sem szerepel. Vajon ez azt jelenti, hogy nem is kell törekedni az igazság kiderítésére?! Természetesen kell törekedni. Ami változott az az, hogy ez nem a bíró feladata, hanem a peres feleké, akiknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az általuk állítottak a valóságnak megfeleljenek és a bíró az ítéleti döntésével azt az adott ügybeni igazság minőségével ruházza fel. Az előzőekben kifejtettek miatt az ítéletekkel elégedetlenek szófordulata, hogy az igazságszolgáltatást néha gúnyosan "jogszolgáltatásnak" nevezik, a fentiekkel összhangban értelmezhetőek. A bíróságon jogi viták, az egészen "kis" pertől kezdve a nagy horderejű, életbevágó vagy nagy vagyoni értéket képviselő ügyekig, mindenféle témakörben folyhatnak.
A bírák a magyar bíróságon egyesbíróként, illetőleg tanácsokban dolgoznak, és az ügyek érdemében tárgyalásokon döntenek. Amiatt, hogy Magyarországon a jogi kultúra igen alacsony színvonalú, továbbá - az angolszász jogrendszertől eltérően - a kontinentális jogrendszerben a per előkészítése is szinte kizárólag a bíróságon történik, valóban sokszor a felek szubjektíve úgy érezhetik, hogy az eljárások hosszú ideig folynak. A szovjet-orosz bírósági modell (hiperaktív bíró)által megteremtett magyar bírói szemlélet - amely ma is tettenérhetően "élő", különösen az idősebb bírák körében - is hozzájárul az időszerűségi problémákhoz.
A bírák a döntésükben közhatalmi jogosítvánnyal vannak felruházva, amellyel azonban élni és nem visszaélni kell.Az esetenkénti visszaélések miatt alakulhat ki a polgárokban a bíróságokkal szembeni ellenérzés.Szükséges azonban e körben azt rögzíteni, hogy a túlhatalom megélése megelőzhető a jogszabályok koherens és cizellált megalkotásával.
A bírák köztisztviselők (igazságügyi alkalmazottak), ezért bérüket előmeneteli rendszer szabályozza. Viszonylag stabil a munkakörük és pozíciójuk, kinevezésük több évre történik és ritkán fordul elő, legalábbis Magyarországon, hogy egy bírót akár munkaköri hibákért téves ítéletért felelősségre vonnának, vagy hogy éppen bíróság elé állítanának.
A közjegyzők
Jogászképzés Magyarországon
Jogászképzés Amerikában
Ahhoz, hogy bármely amerikai bíróságon vagy valamely joghatósági területén jogászként praktizáljon valaki működési engedélyre vagy kamarai tagságra van szüksége, amely megszerzésének szabályait az adott joghatóság legmagasabb szintű bírósága írja elő. Ehhez majdnem mindig írásbeli vizsgát kell tenni. Ezen kívül etikából is kell írásban vizsgázniuk. A szövetségi bíróságok ezen kívül további követelményeket és előfeltételeket is elő írnak.
A vizsgára való jelentkezés előfeltételei legalább hároméves egyetemi/főiskolai alap diploma, plusz egy jogi diploma a kb. 80 kiválasztott egyetem vagy főiskola valamelyik elfogadott jogi karáról (law school). (De létezik levelező és munka közben megszerzett jogi diploma is.) Tehát összesen mintegy 7 éves rendes nappali képzésre van szükség, 4 év egyetemi alapképzés plusz 3 év jogi kari szakképzés formájában.
A főiskolai alapképzésben már célszerűen kell megválasztani a tantárgyakat, írás és fogalmazás, olvasás, elemzés, logikus gondolkodást és szóbeli kommunikációs készségeket segítő, angol nyelv, idegen nyelv, szónoklás, kormányzás, filozófia, történelem, közgazdaságtan, matematika és számítástechnika tárgyak tanulása révén. Műszaki tárgyakat és számvitelt az szokott tanulni, aki szerzői joggal vagy adójoggal kíván a későbbiekben majd foglalkozni.
Végzéskor a juris doctor (J.D.) vagy bachelor of law (LL.B.) fokozatot kapják meg a hallgatók első „tudományos” címként. Végezhetők párosított szakok is (pl. jog és business administration vagy jog és public administration) is tekintettel az egyéb elhelyezkedési lehetőségekre vagy a specializálódásra (ld. államigazgatás) . A diplomával nincs vége a tanulásnak, a későbbiekben is folyamatos jogi oktatásban (CLE) kell részt venni.
Szükséges személyes tulajdonságok: tisztesség (integrity) és becsületesség, kitartás és érvelni tudás, gyors felfogóképesség, kreativitás. A végzettek először fizetéses állást kapnak (alkalmazott), majd több év után partnerek lesznek vagy önállóak.
Ennek ellentmond az a tény, hogy Amerikában a legnépszerűtlenebb foglalkozási csoportot alkotják, és klasszikus viccek születnek a jogászok, de főleg az ügyvédek rovására.
Jurist Jurist Jurist Jurist 法学者 Jurist Jurist Prawnik Jurist 法学家
"Jogász"