Gourt Home::Gourt :: Jeges-tenger
A Jeges-tenger vagy Északi-sarki-óceán a Föld legkisebb óceánja az Északi-sark környékén helyeszkedik el. A Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet (IHO) óceánként tartja számon (hivatalos angol neve Arctic Ocean), de az oceanográfusok körében is elterjedt a tenger megnevezés.
Földrajz
Jeges-tenger.png Medencéje nagyjából kör alakú, területe 14 090 000 km² (valamivel kevesebb, mint a USA területének másfélszerese) beleértve a Baffin-öblöt, a Barents-tengert, a Beaufort-tengert, a Csukcs-tengert, Kelet-szibériai-tengert, Kara-tengert, a Grönlandi-tengert, a Hudson-öblöt, a Laptyev-tengert és a Fehér-tengert. Ezek nélkül területe 10 512 000 km². Partvonala 45 389 km. Majdnem teljesen körülzárja a szárazföld, Eurázsia, Észak Amerika, Grönland, és sok sziget határolja. A Csendes-óceántól a Bering-szoros választja el, az Atlanti-óceántól pedig a Grönlandi-tenger.
Egy vízalatti hátság (a Lomonoszov-hátság) két részre osztja a medencéjét: az Eurázsiai vagy Nansen medencére ami 4000-4500 m mély, és az Észak-Amerikai vagy Hyperborean medencére, ami kb. 4000 m mély. A Jeges-tenger átlagos mélysége csak 1 038 m, az Eurázsiai oldalon fekvő kontinentális lemez miatt.
Polar bears near north pole.jpg A tengerbe bejutó víz legnagyobb része az Észak-atlanti-áramlással érkezik, kisebb része a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceánból. A Kelet-grönlandi-áramlás pedig a legnagyobb kifelé haladó áramlás, ez a Labrador-tenger és Kanada felé szállítja a hideg víztömeget. A víz hőmérséklete és sótartalma szezonálisan változik, a olvadó vagy épp visszafagyó jéghegyek függvényében. A vízfelület legnagyobb részét egész évben jég borítja, mivel a hőmérséklet legtöbbször 0 °C alatt van. Ez a terület a legfőbb forrása az Egyenlítő felé hatoló hideg széljárásoknak, melyek közepes szélességi körökön melegebb levegővel találkozva esőt és havazást okozhatnak.
Ahol egész évben megmarad a jégtakaró, a tengeri élet elenyésző, de a déli vizeken sokféle állat él.
Legfontosabb kikőtők: Murmanszk és Arhangelszk (mindkettő Oroszország). Ez a terület fontos repülési útvonal, mivel itt vezet a legrövidebb út Észak-Amerika és Európa között.
Éghajlat
Sarkvidéki éghajlat állandó hideg viszonylag kicsi éves hőingással; télen hónapokig tartó folyamatos sötétség, hideg és egyhangú időjárás jellemzi tiszta éggel, nyáron viszont folyamatos napsütés, nyirkos, ködös idő gyenge széllel, kevés esővel vagy hóval.
Az időjárást jelentősen befolyásolja, a jégpáncél vastagsága az adott évben a tengeren.
Északi területeket folyamatosan - átlag 3 méter vastag - jégpáncél borítja. Nyáron a jégtakarót a délebbi területeken nyílt tenger veszi körül, télen viszont a jég területe a duplájára nő, és szárazföldi területekig is elér. A tengerfenék 50%-a kontinetális lemez a megmaradó középen elhelyezkedő lemezt három hátság határolja: az Alpha Cordillera, a Nansen Cordillera és a Lomonoszov-hátság.
Valaha trópusi lehetett
Egy, a Lomonoszov-hátságon végzett 2006-os mélyfúrás leleteiből arra lehet következtetni, hogy az Északi-sarkvidék éghajlata 55 millió éve inkább hasonlíthatott a trópusokéra, semmint a mostani zord éghajlatra. Az átlaghőmérséklet elérhette a 24°-ot – a hőmérséklet-becslés egy primitív mikrobatörzs kémiai elemzésére alapul. Édesvízi páfrányokat és megkövesedett algákat is találtak a felszínre hozott anyagban. Trópusok az Északi-sarkvidéken Geographic.hu, 2006. június 2.Magasság/mélység
- legmélyebb pontja: Fram Basin -4,665 m, Eurázsiai medence -5,450 m
- legmagasabb pontja: tengerszint (0 m)
Természeti erőforrások
Kőolaj- és földgázlelőhelyek, homok és kavics adalékanyag, halászat, tengeri emlősök (fóka és bálna).
Aktuális problémák
Veszélyeztetett tengeri fajai a rozmár és a bálna, törékeny ökoszisztémája lassan változik, és lassan is áll helyre. Jégpáncél vékonyodása, időszakonként lyuk az ózonrétegben az Északi-sark felett.
A jégpáncél felolvadása hatással lehet az egész Föld időjárási egyensúlyára. Egyes tudósok szerint globális felmelegedést okozhat, mivel óriási mennyiségű édesvíz juthat az óceánokba, és ez leállíthatja a tengeri áramlatokat, melyek egyensúlyban tarják a kontinensek időjárását.
Kikötők
- Kanada: Churchill, Manitoba, Inuvik
- USA: Prudhoe Bay, Barrow
- Oroszország: Pevek, Tiksi, Dikson, Dudinka, Murmanszk, Arhangelszk
- Norvégia: Kirkenes, Vardø
Felfedezés
Az első átkelést a Jeges-tengeren Wally Herbert vezette 1969-ben, Alaszkából indulva kutyaszánon érték el a Spitzbergákat légi támogatással.
Külső hivatkozások
Arctic Ocean Arktiese Oseaan Ozián Artico محيط متجمد شمالي Северен ледовит океан উত্তর মহাসমুদ্র Meurvor skornek Arktika Arktički okean Oceà Àrtic Severní ledový oceán Çурçĕр Пăрлă океан Cefnfor Arctig Ishavet Arktischer Ozean Αρκτικός Ωκεανός Arkta Oceano Océano Glacial Ártico Põhja-Jäämeri Pohjoinen jäämeri Océan Arctique Océano Ártico אוקיינוס הקרח הצפוני Arktički ocean Oceano Arctic Samudra Arktik Arktika Oceano Mare Glaciale Artico 北極海 ჩრდილოეთ ყინულოვანი ოკეანე 북극해 Oceanus Arcticus Arkties vandenynas Арктички Океан Arctische Oceaan Nordishavet Nordishavet Ocean Arktyczny Oceano Ártico Oceanul Arctic Северный Ледовитый океан Arctic Ocean Severný ľadový oceán Arktični ocean Северни ледени океан Norra ishavet ஆர்க்டிக் பெருங்கடல் มหาสมุทรอาร์กติก Karagatang Artiko Arktik Okyanusu Північний Льодовитий океан Bắc Băng Dương Oceyan Artike 北冰洋 Pak-ke̍k-iûⁿ
"Jeges-tenger"
