Gourt Home::Gourt :: Izrael
| Izrael | |
| מדינת ישראל ("Medinat Yisra'el") | دولة اسرائيل ("Dawlat Israil") |
| Israel-coa-medium.png | |
| ( zászlaja) | ( címere) |
(A legtöbb állam Tel-Avivot ismeri el fővárosnak)
()
Ügyvezető
Ehud Olmert
- teljes
- ebből víz
20,770 km²
2 %
- 2005. évi adat
- népsűrűség
6 955 000 fő
302 fő/km²
- teljes (2005)
- egy főre jutó
154.1 mrd USD
22.944 USD (30)
ILS)
Kikiáltás
1948 május 14
il
972
Izrael (héber: ישראל Yisra'el, arab: إسرائيل Isrā'īl) a Közel-Keleten, a Földközi-tenger keleti partján fekvő ország.
Izrael Államot 1948. május 14-én alapították. A történelmi Palesztina területén helyezkedik el. Lakóinak nagy része izraelita vallású zsidó, akik többnyire a második világháború után vándoroltak ide. A lakosság további jelentős részét az arabok alkotják.
Története
Izrael érdekes kontrasztokban bővelkedő ország, hiszen próféták menedékeként szolgált barlangokat találunk pár lépésre a legmodernebb napenergia-felhasználó erőteleptől, a keresztes háborúk korabeli kastélyok lábánál modern lakótelepeket láthatunk, valamint többezer éves zsinagógák romjait görög és római építkezés maradványai váltják.
Az irodalomban rendkívül gazdag, ismert nevekkel és eseményekkel teli Izrael történelme a múltból lép elő a jelenbe, egy olyan országban, ahol a mindennapi életet több ezer éves konfliktusok kísérik.
Izrael őstörténete, avagy amikor Izrael népe még nem létezett
Izrael eredetének ideje a Kr. e-i második évezred első felébe esik. 1800-ban történt, hogy Ábrahám ősatya családjával és félnomád törzsek egy csoportjával kijött a mezopotámiai Háránból és hazát keresett azon a földön, amelyet Istene mutatott neki. Letelepedett a Kánaán hegyeiben. A törzsek jelentős települést hoztak létre, amely összekötő kapocsként, kereskedelmi központként működött a környéken élő népek között. Ezek a nomád vándorok azonban – tekintve, hogy nem hagytak maguk után vándorlásaikról kézzelfogható nyomot – nem tartoznak Izrael történetéhez, csak őstörténetéhez.Izrael története
Izrael történetéről a szó tulajdonképpeni értelmében csak a Kr. e-i 13. században és utána lehet beszélni. A régészeti leletek és korabeli írásos emlékek alapján a 13. század végén Palesztinában egy letelepedett népet találunk, amelyet Izraelnek hívtak. A Palesztinában letelepedett Izrael tizenkét törzs szövetségének szervezetében élt, amelyek a következők voltak: Rúben, Simeon, Lévi, Júda, Issakár, Zebulon, Gád, Ásér, József, Benjámin, Dán, Naftáli.A törzsi társadalom a bírák korának (a bírák kora Krisztus előtt 1200-tól 1020-ig tartott) végén átalakult hadikirálysággá. A filiszteusok Kréta irányából Krisztus előtt 1200 körül elindultak új hazát kereső népekkel és szintén Palesztinában telepedtek le. A filiszteusokat a mai palesztinok tartják elődeiknek. A két nép folyamatos ellentétben állt, mígnem a filiszteusok az ország meghódítását tűzték ki célul. A filiszteus veszély hatására 1023-ban Saul király megválasztásával az országot egy erősebb vezetés alá vonták. Az első uralkodó, Saul nem építette ki az állami élet intézményeit, a törzsszövetség szokásai megmaradtak, csak állandó hadsereg alakult ki. Saul kb. 1023 és 1000 között uralkodott, majd Dávid került az ország élére, aki kb. 1000-től 961-ig uralkodott.
Saul trónörököse fia, Esbaal volt, de a trónöröklés elve nem volt kötelező, így Dávid Júda királya lett Hebronban. Esbaal Izraelben uralkodott, de mindössze két évig, mert cselekvésre képtelen és gyenge uralkodó volt. Két tisztje meggyilkolta, s Dávid lett egész Izrael királya. A filiszteusok nem tűrték, hogy Izrael újraegyesült, így megtámadták Jeruzsálemet. Dávid seregétől vereséget szenvedtek.
Dávid az új fővárosba, Jeruzsálembe költözött, ahol Arauna jebuzita királytól vásárolt a Moriah-hegy tetején egy sík területet, templomot emelt az Úr tiszteletére és elhelyezte benne a Hebronból idehozott Frigyládát, Isten és Dávid népe szövetségének szent szimbólumát. Dávid elérte célját és Jeruzsálemet a birodalom vallási és politikai központjává tette. Uralkodása alatt Palesztina további városállamainak meghódításával megnövelte Izrael területét, amely ekkor már nem a törzsszövetséget - amelynek tagjai Palesztina térségének egy részét elfoglalták-, hanem a földrajzi egységet jelentette.
Dávidot fia Salamon követte a trónon, aki kb. Krisztus előtt 961-től 922-ig uralkodott. Ő szintén Moriah hegyét választotta és 950-ben felépítette a zsidóság legfontosabb helyét, a jeruzsálemi Első Templomot, amely Jeruzsálemet a Jahve-kultusz központjává emelte. A templomot 586-ban a behatoló babilóniaiak lerombolták, de később újjáépítették.
Salamon (izraeli király) figyelmét elsősorban a gazdaság felé fordította. Az ő idejében fellendült az ipar és a kereskedelem (hajójáratok, karavánutak), valamint erős közigazgatást épített ki. Az ő általa kiépített külkereskedelem az állam meggazdagodásának fő forrásává vált. Nagy állami építkezésekbe fogott bele, fellendült a kulturális élet, fényes külsőségek jellemezték az udvari életet. A társadalom ezért nagy árat fizetett, a költségvetés hiányát adók kivetésével és robotmunkával próbálták fedezni. Salamont nemcsak az anyagi jólét tette híressé, hanem az a bámulatos művelődési felvirágzás, amely vele járt.
Ennek ellenére sokan úgy látták, hogy a dávidi-salamoni birodalomban Isten ígéretei teljesedtek be, amelyeket az ősatyáknak adott „nagy néppé teszlek és neked adom ezt a földet”. Mások viszont az ősi szövetségi rend lábbal tiprását vetették Salamon szemére és a királyságot a Sínai szövetség elárulásának tekintették.
Salamon nem volt katonaember, de nem volt híján a szükséges hadvezetési ismereteknek. Megerősítette az ország biztonságát és erős védelmi rendszert épített ki. Ezen túlmenően Salamon nagymértékben kifejlesztette a hadsereg harci szekér erejét.
Salamon uralkodása alatt Izrael virágzott, aranykorát élte, halála után 922-ben azonban a királyság kettészakadt, s helyén két jelentéktelenebb, egymással versengő állam alakult ki. Északon Izrael királysága, délen Jeruzsálem fővárossal Júda.
Uralkodók - Krisztus előtt
Földrajzi helyzet, éghajlat
Északon Libanonnal, keleten Jordániával, délnyugaton Egyiptommal határos. Délen Elat kikötőjénél az Akabai-öbölnél keskeny kijárata van a Vörös-tengerhez.
Az ország túlnyomó része krétakori üledékes kőzetekből - mészkőből és márgából - felépült, törésekkel feldarabolt 800 - 1000 m magas röghegység.
Legmagasabb része északon Galilea (Har Meron, 1208 m), amelynek keleti felét kiterjedt bazalttakarók fedik. Galileát a fiatal üledékekkel feltöltött Jizreel-síkság választja el a Szamaria rögvidékétől, amelyhez délen Júdea csatlakozik.
Az ország déli részét a Negev félsivatag területén idős gránitból és homokkőből álló, enyhén gyűrt és bércekre töredezett hegyvidéke foglalja el. A völgyekben a krétakori kőzetek alól triászkori gipsz és különös sziklaalakzatokban gazdag núbiai homokkő bukkan elő.
A Negev északi peremének kisebb medencéit lösz borítja, máshol kő- és kavicssivatagok, helyenként homoksivatagok alakultak ki.
Izrael hegyvidékei nyugaton lankásan ereszkednek le a Földközi-tenger homokdünékkel szegélyezett 10 - 25 km széles parti síkságára, amelyet csak egy helyen szakít meg a Karmel sasbérce.
Keleten a röghegységek éles törésvonal mentén meredeken hanyatlanak az országhatáron húzódó Akabai-öböl felé futó szerkezeti árokba, amelynek tengelyében a Jordán folyik.
A Jordán-árok részei:
- Hula-völgy
- Gór
- Holt-tenger vidéke
- Akaba-völgy
A Holt-tenger partján található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A víz tükre kb. 420 m-rel, a tófenék 795 m-rel van a tenger szintje alatt.
Az ország déli részén a Negev-sivatag terül el, amely főleg kréta és eocén kori mészkőből és homokkőből áll.
Az ország belső területeit kelet felé a Palesztinai rögvidék foglalja el, amely észak-déli irányban három részre tagolható: Galilea, Szamária és Júdea.
Éghajlata egész évben mérsékelt mediterrán. Télen esik némi eső, de a hosszú meleg évszak tavasszal, áprilisban kezdődik és októberig tart.
A tengerparti sáv fagymentes, a középhőmérséklet januárban 12-13 °C, júliusban 25-28 °C. A hegyvidék hűvösebb, a Jordán-árok és a Negev nyara viszont igen forró (júliusi középhőmérséklet 30 °C feletti).
Az évi csapadékmennyiség északon - Galileában - 600 - 800 mm, a Negevben és a Jordán-árok déli felében viszont a 200 mm-t sem éri el.
Izrael fő folyója a Jordán, amely 118 km hosszú, átfolyik a Tiberiás-(Genezáreti)tavon és a Holt-tengerbe torkollik. A Golán-fennsík bazaltláva területei körülölelik a Tibérias-tavat.
Gazdasága
Izrael ásványkincsekben szegény ország. Foszfátot, kálisót, kősót és magnézium-bromidot termelnek ki területén. Nagy mennyiségű import nyersanyagra, energiahordozókra szorul.
Legfontosabb iparágai:
- fémfeldolgozás
- repülőgépgyártás
- katonai felszerelés gyártás
- elektronikus berendezés gyártás
- textilipar
- élelmiszeripar
Világhírű a gyémántcsiszolás.
Mezőgazdasága fejlett, a termőföld és az öntözővíz hiánya miatt igen belterjes. A főként kivitelre termesztett jaffa-narancs, grapefruit, banán, egzotikus déligyümülcsök, primőráruk mellett kiemelhető az iparszerű baromfitenyésztés, illetve a világon a legmagasabb tejhozamot adó tehenészet.
Fontos bevételi forrás a turizmus.
Népessége
6 955 000 fő
Nevezetességei
- Genezáreti-tó
- Boldogság hegye
- Szent Sír templom
- Via Dolorosa (Jeruzsálem)
- Jézus szülőhelye (Betlehem)
- Templomhegy
- Nyugati Fal
- Bahai Világközpont
Fontosabb városai
Források
Könyvek
- A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
- A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3
- John Bright: Izráel története (Kálvin János Kiadó, 1993) ISBN 963-300-519-1
- Giovanna Magi: Izrael (Bonechi & Steimatzky, 1993) ISBN 88-8029-017-7
Külső hivatkozások
- Izrael.lap.hu (linkgyűjtemény)
- Izrael Domborzati Térképe (linkgyűjtemény)
Érdekességek
Israel Israel Israel Israhēl إسرائيل Israel Ізраіль Израел Israel Israel Izrael Israel Israel Israel Ισραήλ Israelo Israel Iisrael Israel اسرائیل Israel Isireli Israël Israel Iosrael Israel Israel - ישראל 𐌹𐍃𐍂𐌰𐌴𐌻/Israel ישראל इसराइल Izrael Izrayèl Israel Israel Israel Ísrael Israele イスラエル ისრაელი 이스라엘 Îsraîl Ysrael Israel (civitas) Medinat Yisrael Israel Israël Izraelis Izraēla Израел Israel Israel Israel Israël Israel Israel Israèl Izrael اسرايل Israel Israel Израиль Israeli Izrael Israel Izrael Izrael Izraeli Израел Israel ประเทศอิสราเอล Israel İsrail Ізраїль اسرائیل Isroil Israel ישראל 以色列 Í-sek-lia̍t-kok
"Izrael"
