Gourt Home::Gourt :: Izland
Az Izlandi Köztársaság egy szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, a Feröer szigetektől északnyugatra.
- |
- | Flag of Iceland.svg | ISLcoat.gif | - | Izlandi zászló | Izlandi címer |
-
-
-
-
-
-
-
- teljes
- % víz
103 125 km²
2,7%
-
- teljes(2003)
- Népsűrűség
290 490
2,82/km²
-
Köztársaság 1944. június 17.
-
-
-
-
-
Történelem
Szócikk: Izland történelme
Izlandot elsőként valószínűleg a görög Pytheas említi, aki i.e. 330 és 325 között Marseille-ből indulva körülhajózta a brit szigeteket, járt Orkney-n és Norvégia nyugati partjainál. Az utazásról készített beszámolójában Pytheas említést tesz Ultima Thule szigetről, ami 6 napi hajózásra esik Britanniától északra. Valószínűleg Pytheas nem járt a szigeten, de az szinte biztos, hogy a kelták és a norvégok már ebben az időben tudtak a sziget létezéséről.
Régészek római pénzérméket is találtak a szigeten az i.e. 3. századból. De ez sem feltétlenül bizonyítja, hogy rómaiak jártak a szigeten, mert egyesek feltételezései szerint a vikingek vitték Izlandra a pénzdarabokat. Az viszont biztos, hogy a 8. században ír szerzetesek érkeztek a lakatlan szigetre. Papey és Papafjörður nevek ezekre a szerzetesekre utalnak.
850 körül egy norvég hajós (Naddoddur) célja a Feröer szigetek volt, de egy vihar miatt Izlandon kötött ki. Ő adta a szigetnek a Hóföld nevet. Néhány évvel később a svéd Gardar körbehajózta a szigetet és visszatérve a kontinensre csupa jót mesélt az újonnan lelt szigetről.
Végül a szigetre érkezett a norvég Flóki Vilgerðarson, de csalódnia kellett, mert a sziget közel sem olyan barátságos arcát mutatta, mint ahogy azt Gardar leírásából sejteni lehetett. El is hagyta a szigetet, amit ő jégföldnek, azaz Íslandnak nevezett.
874-ben a mai Ingólshöfði-nél kötött ki Ingólfur Arnarson, majd a part mentén hajózott tovább, és telepedett le a mai főváros helyén. A helyet ő nevezte el Reykjavíknak, ami füstös öblöt jelent. Ingólfur igazi viking volt, aki kényszerűségből hagyta el Norvégiát, mivel összeütközésbe került a norvég uralkodóval, Széphajú Haralddal. Ingólfurnak sok követője akadt. A következő 50 évben egyre többen érkeztek Norvégiából, de ezzel párhuzamosan írek és skótok is megtelepedtek a szigeten. Ezeket a betelepüléseket követően újabb jelentős számú népesség már nem érkezett a szigetre. Nagyjából 100 év kellett ahhoz, hogy a vikingek, írek, skótok keveredjenek, és egy új északi nép, az izlandi létrejöjjön. Ekkor körülbelül 15000 ember él a szigeten.
Eközben 930-ban létrehozták a világ első parlamentjét, az Alþinget. Ennek az oka az volt, hogy Ingólfurék elégedetlenek voltak az otthoni (norvégiai) politikai berendezkedéssel, ezért semmiképpen nem akartak királyságot a szigeten. Fogalmuk sem volt, hogy az új rendszer milyen lesz, de azt gondolták, hogy csak jobb lehet, mint a félelmetes korábbi.
Az Alþing két hétig tartó üléseinek nyaranta Þingvellir adott helyet. Nem csak a politikai ügyek színtere volt, hanem sokkal kiterjedtebb társadalmi esemény lett. Házasságok és komoly üzletek köttettek a politikai eseményekkel párhuzamosan. 980 körül több kísérlet is történik Izlandon a kereszténység elterjesztésére, de az első misszionáriusokat többnyire megölték.
982-ben a gyilkosság miatt Izlandról száműzött Vörös Erik (Eiríkur Rauðe) eljut Grönlandra. 1000 körül a norvég király Olaf Tryggvason nyomására az izlandiak felveszik a kereszténységet. Érdekes megemlíteni, hogy mikor a tövénymondó az Alþingban kihirdette a norvég király üzenetét, akkor csak egy kisebb összetűzés után sikerült elfogadni a javaslatot. Így is bizonyos ősi törvényeket megőriztek. A 13. század elején belső viszályok alakultak ki az országban. Ennek köszönhetően 1262-ben az izlandiak elismerik a norvég király, Hakan Hakansson uralmát.
1281-ben a norvég király új törvénykönyvet vezetett be, a Jónsbókot, amely kimondta, hogy Izland Norvégia része.
1300-ban, 1341-ben és 1389-ben is kitört Dél-Izland vulkánja a Hekla, amely komoly pusztítást végzett mind a lakosság, mind pedig az állatállomány körében.
1397-ban Izland Dánia uralma alá került. Ennek következtében 1540-tól a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt. Ennek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó katolikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt végezték ki, ugyanis az izlandi papok nem tartották a cölibátust.
A 16. század végén 4 egymást követő nagyon kemény tél köszöntött Izlandra, melynek következtében 9000 lakos halt éhen.
1602-ben beköszöntött a dán kereskedelmi monopólium. A dánok nagyon olcsón halat vásároltak az izlandiaktól, amit jó áron adtak tovább a kontinensen, cserébe viszont az egyéb élelmiszereket drágán adták az izlandiaknak.
A különböző természeti csapások továbbra is sújtották a szigetet. Többször kitört a Hekla, a Katla és az Öræfi is. De az igazán nagy katasztrófát a Lakagígar (Laki-kráterek) kitörése okozta. Ez 1783-ban történt, a kitörés 10 hónapig tartott, melynek következtében mérgező köd fedte be Délkelet-Izlandot. A kitörést követően az állatállomány háromnegyede és Izland lakosságának ötöde elpusztult. Ezt még fokozták a következő évek földrengései és újabb nagyon zord telei.
1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþing törvényhozó hatalmát. 5 század külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Ennek köszönhetően 1845-ben visszaállították az Alþing eredeti jogait, 1855-ben pedig a dán kereskedelmi monopólium is megszűnt. Az autonómiával kapcsolatos törekvéseket a dánok elutasították és Izlandot Dánia részének tekintették.
1874-ben saját alkotmányt kap Izland. 1911-ben megalakul az első egyetem Izlandon, természetesen Reykjavíkban. 1918-tól Izland autonóm állam perszonálunióban Dániával. Ügyeit, a hadügy és a külügy kivételével maga intézi.
1940. április 9-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően angol csapatok szálltak partra Izlandon, megelőzendő a németek bevonulását. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþing vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikaiak váltották fel.
1944-ben népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon-e Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel voksolt, így 1944. június 17-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot.
1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, míg 1949-ben a NATO-nak. Ez utóbbi szervezetnek alapító tagja.
1980-ban, a világon elsőként, Izland lakossága női államfőt választott.
Politika
Szócikk: Izland politikája
Parlamentje, az Alþing, a legrégebbi a világon, 930-ban alapították. Az Alþing 63 tagú, tagjait 4 évre választják. A kormányfő a miniszterelnök, aki kabinetjével együtt gyakorolja a hatalmat. A miniszterelnököt az államfő (elnök) jelöli ki, akit szintén négyévente választanak.
A sziget nem rendelkezik haderővel, ezért védelmét a NATO keretén belül és egy kétoldalú megállapodás alapján az USA látja el. Az USA legnagyobb északi tengeri katonai légibázisa Izlandon, Keflavíkban található.
Közigazgatás
Izland 104 önkormányzatra oszlik, amelyek a helyi ügyekkel (iskolák, közlekedés) foglalkoznak. Ezek (2003-as adatok alapján, zárójelben a népesség):
- VALIGN="top" |
Az önkormányzatok 23 megyét (sýslur) és 14 megyei jogú várost (kaupstaðir) alkotnak, de ez inkább csak történelmi felosztás. Közigazgatásilag az ország 26 elöljáróságra van felosztva, amely a rendőrség felett a legmagasabb rangú közhivatal (kivéve a fővárosban, ahol a rendőrparancsok magasabb rangú). Az elöljáróságok adminisztratív feladatokat látnak el, mint csődbejelentés, házasulandók összeesketése, stb.
Az ország 8 bírósági kerületre és 6 választókörzetre oszlik.
Földrajz
Iceland satellite.jpg Izlandról]] Szócikk: Izland földrajza, Izlandi városok listája
Izland egy geológiai forró ponton, a Közép-Atlanti hátságon található. Sok az aktív vulkán, mint például a Hekla. A terület 10 százalékát jég borítja. Itt található Európa legnagyobb összefüggő jégmezője, a Vatnajökull, amelynek mérete 8500 km² és vastagsága helyenként az 1000 m-t is eléri. Izlandon rengeteg gejzír található (a szó maga is izlandi eredetű), a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó.
A legtöbb település a fjordokkal tagolt partvonalon található. A legfontosabb városok Reykjavík, Keflavík (itt található a nemzetközi repülőtér) és Akureyri. Grímsey Északi-sarkkörön fekvő szigetén van az ország legészakibb települése.
A szomszédos Grönlanddal ellentétben Izland Európa, nem Amerika részének számít. A sziget a világ tizennyolcadik legnagyobb szigete.
Lakagigar_Iceland_2004-07-01.jpg
Gazdaság
Szócikk: Izland gazdasága
A gazdaság főként a halászatra épül, ami az export 60 százalékát teszi ki, és a dolgozók 8 százalékát foglalkoztatja. Természeti erőforrások híján (leszámítva a bőséges geotermikus és hidroelektromos erőforrásokat) az izlandi gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. A hal és halból készült termékek mellett további fontos exportcikk az alumínium és a vasszilikát.
Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül; a fa drága, importálni kell, így csak ott használják ahol feltétlenül szükséges.
A kormány és az izlandiak ellenzik az Európai Unió tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket.
Izlandon több gyártó és szolgáltató iparág is fejlődésnek indult az utóbbi évtizedben, mint a szoftverfejlesztés, biotechnológia, és pénzügyi szolgáltatások. A turizmus szintén fejlődik, olyan különlegességekkel mint az ökoturizmus vagy a bálnafigyelés.
Demográfia
Szócikk: Izland demográfiája
Izland elszigetelt fekvése miatt a bevándorlás évszázadokon át igen korlátozott volt, így az izlandiak rendkívül hasonlók egymáshoz genetikailag. Ezt kutatásoknál is kihasználják.
A beszélt nyelv az izlandi, amely egy skandináv nyelv, a vallás túlnyomórészt lutheránus.
Kultúra
Szócikk: Izland kultúrája
A híres izlandiak közé tartozik Björk, a popénekes, valamint Halldór Laxness regényíró, aki elnyerte az irodalmi Nobel-díjat 1955-ben.
Lásd még: Izland zenéje, Híres izlandiak listája, Izlandi költők, írók listája
Egyéb témák
- Izland távközlése
- Izland közlekedése
- Izland hadserege
- Izland külkapcsolatai
- Izlandi névadási szokások
- Izlandi városok listája
Külső hivatkozások
- Iceland.org
- Alþingi (Parlament)
- Izlandi.hu
Iceland Ysland Island Islandia Īsland آيسلندا Islandia İslandiya Ісьляндыя Исландия Island Island Islàndia Island Gwlad yr Iâ Island Island އައިސްލަންޑަން Ισλανδία Islando Islandia Island Islandia ایسلند Islanti Island' Ísland Islande Yslân An Íoslainn Innis Tile Islandia - Ísland આઇસલૅન્ડ איסלנד आइस्लैंड Island Islandia Islando Ísland Islanda アイスランド ისლანდია 아이슬란드 Island Islandia Island Iesland Islànda Islandija Islande Исланд Iceland Iceland Iesland Ieslaand IJsland Island Island Islàndia Islandia آيسلېنډ Islândia Islanda Исландия आइसलैंड Islanda Islandia Island Iceland Islandija Islanda Исланд Island ประเทศไอซ์แลนด์ Iceland İzlanda ئىسلاندىيە Ісландія Iceland איסלאנד 冰岛 Peng-tē
"Izland"
