Irodalom

Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek is, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik. A zsidó Biblia, a görög Iliász és Odüsszeia, a Magyar himnusz vagy A Magyar Köztársaság Alkotmánya mind az irodalom fenti meghatározásába illik. Szűkebb értelemben az irodalom olyan történetek, költemények és színdarabok összessége, amelyek művészeti alkotásként határozhatók meg. A művészi célú irodalmat a tudományos és egyéb szövegektől a szépirodalom kifejezéssel különböztethetjük meg. Mint alkotótevékenység, az irodalom a művészetek egyik ága. Az irodalmat csoportosíthatjuk forma, műnem, műfaj, ábrázolásmód, stílus, előadásmód, téma és korszak, illetve országok, nyelvek és nemzetek szerint.

Az irodalom vizsgálatát az irodalomtudomány végzi. Ezen belül az irodalmi művek, stílusok és mozgalmak történetével és a szerzők személyével az irodalomtörténet, az alkotások egyetemes törvényszerűségeivel az irodalomelmélet és az összehasonlító irodalomtudomány, a kortárs irodalom értékelésével pedig az irodalomkritika foglalkozik. Egy adott nyelv irodalmát és nyelvészeti kérdéseit együttesen a filológia vizsgálja. Az irodalomtudomány fő társtudományai az esztétika, a művészettörténet és a nyelvészet.

A szépirodalom mellett a különböző tudományok és szakmák esetében szakirodalomról, tankönyv-irodalomról és ismeretterjesztő irodalomról beszélünk, a lejegyzett zenei művek összességét pedig zeneirodalomnak nevezzük. A szépirodalommal rokon művészeti ágak a színművészet, a filmművészet és a zeneművészet.

Az irodalmi mű formája

Az irodalmi alkotás lehet prózai mű vagy verses formájú költemény. Ez alapján beszélhetünk prózai irodalomról vagy költészetről. Mindkettőnek megvannak a maga sajátos nyelvi és stilisztikai eszközei: az írói eszközök, illetve a költői eszközök, ezen belül a versformák.

Az irodalom műnemei

Az irodalom műnemek szerinti első felosztását Arisztotelész alkotta meg Poétika című művében. Ő a költészetet tragikus, komikus és epikus válfajokra osztotta. Később az első kettőt összevonva, a harmadik fő csoportnak a lírai műveket kezdték tekinteni. Így alakult ki a klasszikus hármas felosztás:

Líra - Dráma - Epika

Ez a felosztás sokáig csak a költészetre, tehát a verses formájú művekre vonatkozott. Később, ahogy az elbeszélő (narratív) műveknél mindinkább elterjedt a prózai forma, az ilyen alkotásokat az elbeszélő irodalom külön csoportjába sorolták. Manapság már ezt is az epika keretében osztályozzuk.

Irodalmi műfajok

A legismertebb lírai műfajok az ókori görögöknél kialakult dal, elégia, epigramma, himnusz és óda, a Bibliából származó zsoltár, a középkori eredetű szonett és a japán haiku, valamint a rapszódia és a tudatlíra is.

A drámának a görögöknél kialakult két fő műfaja a tragédia és a komédia. Tágabb értelemben ide sorolható a drámai költemény, az abszurd dráma, a színmű, a filmdráma, valamint szinte minden színházi műfaj, így az opera, az operett, a musical, a balett, a táncjáték, a bábjáték vagy a pantomim is.

Az epikus műfajokhoz eredetileg csak az eposz tartozott, ám ez később kibővült valamennyi további elbeszélő műfajjal, amelyek közül a legismertebbek a mese, a széphistória, a históriás ének, a krónika, a regény, az elbeszélő költemény, a novella, az egyperces novella, az elbeszélés, (és ennek sajátos helyi változatai, pl. a szaga), az életrajz, az önéletírás, a napló és a humoreszk. Tágabb értelemben ide tartozik a filmes műfajok zöme, az esszé, az értekezés, illetve a régebbi korok sok tudományos műve is, valamint a blog legújabb műfaja. Irodalmi megítélése sokszor nehéz az adomának, a példázatnak, a viccnek, valamint a képregénynek, amely irodalmi formájú szövegeket, valamint rajzokat tartalmaz.

A két műnemhez is besorolható műfajokat átmeneti műfajoknak nevezzük. Jellegzetes példája a ballada vagy az episztola.

Irodalom témák szerint

Az irodalom fejlődése során az egyes műfajokhoz kapcsolódóan sokféle jellegzetes téma alakult ki, amelyek néha már szinte külön műfajok kialakulásához is vezettek. A legismertebb ilyen tematikus irodalmi ágak a történelmi regény, a családregény, a nemzeti művek (nemzeti eposz, nemzeti dráma), a vallásos irodalom és az ezoterikus irodalom, a gyermek- és ifjúsági irodalom, a sci-fi (tudományos-fantasztikus irodalom) és a fantasy, a szórakoztató irodalomhoz tartozó bűnügyi regény, horror, humoros irodalom, kémtörténet, romantikus történet és western.

Jellegzetes irodalmi ábrázolásmódok

Jellegzetes hangulatot és hatást kölcsönöz az irodalmi műveknek az abszurd, az allegorikus, a groteszk, a naív, a parodisztikus és a szatirikus irodalmi ábrázolásmód.

Az irodalom eredete és fejlődése

Az írás nélküli, szóbeli társadalmakban a beszéden kívül a mítoszok, mondák, mesék és balladák, valamint a népdal, zene és tánc tartják össze a közösség tagjait. A nagy népességű városok kialakulásával és az írás megjelenésével (i.e. 4. évezred) ezt a szerepet fokozatosan átvette az irodalom, mint a kommunikáció új formája. Az irodalom alkotója, az író és a közönsége közötti személyes kapcsolat azonban évezredeken keresztül megmaradt (felolvasás, színház, énekes előadásmód), és az írásos rögzítés elsősorban a művek megtanulását, illetve megőrzését és továbbadását szolgálta. Az irodalom művelése szűk réteg kiváltsága volt. Mindez csak a könyvnyomtatás feltalálásával (Kína 11. század, Európa 15. század), a nyilvános könyvtárak, a könyvkereskedelem és az újságok megjelenésével (18. század), majd az írástudás általánossá válásával változott meg gyökeresen. A sikeres írót és költőt ettől kezdve anyagilag is el tudta tartani az olvasóközönsége. A művészi szépirodalom mellett ugyanakkor megjelent az igénytelen ponyvairodalom is. Az irodalom nagymértékben alakítja a modern társadalom emberének nyelvét, műveltségét, ízlését, világképét és nemzeti tudatát. A 20. század óta a tömegkommunikációs eszközök nagy kihívást jelentenek az irodalom számára. Az Internet interaktív lehetőségei pedig végképp átalakítják a hagyományos irodalmi formákat és tevékenységeket. (Pl. Wikipédia!)

Világirodalom

Fő szócikk: A világirodalom története

A világirodalom valamennyi nemzet és nyelv irodalmának összefoglaló elnevezése. A világirodalom története jellegzetes világirodalmi korszakokra osztható, mivel az írók - más művészeti ágak alkotóihoz hasonlóan - általában az adott korszak uralkodó művészeti stílusát, irányzatait követték.

Lásd még

Magyar irodalom
Európai irodalmak: Német irodalom, Francia irodalom, Orosz irodalom, Amerikai irodalom, Olasz irodalom, Spanyol irodalom, Katalán irodalom, Belga irodalom
Írók listája - a Wikipédiában szereplő külföldi írók betűrendben
Magyar írók és költők betűrendes listája
Gruppo04
Egy gazdag honlap
Kortárs Irodalmi Adattár
Amatőrművészeti portál