article

Holland Királyság
Koninkrijk der Nederlanden
Flag of the Netherlands.png Nl-arms.gif
( zászlaja) ( címere)
Nemzeti mottó: Je Maintiendrai
(franciául: Fenntartom)
LocationNetherlands.png Államforma alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv holland, fríz Főváros Amszterdam, a kormány székhelye Hága
Legnagyobb város Amszterdam Királynő
Beatrix
Miniszterelnök Jan Peter Balkenende Terület
 - teljes
 - ebből víz 131.
41 526 km²
18,41% % Népesség
 - 2004. évi adat
 - népsűrűség 59.
16 318 199 fő
393 fő/km² GDP
 - teljes (2003)
 - egy főre jutó 18.
476 912 millió USD
29 412 USD Pénznem Euro 1 (EUR) Időzóna UTC +1 (NYISZ: +2) Függetlenség
 - kikiáltása
 - elismerése Spanyolországtól
1568. május 23.
1648. január 30. Himnusz Wilhelmus van Nassouwe TLD .nl Nemzetközi gépkocsijel NL Országhívókód +31 1 2001-ig: gulden Netherlands-CIA WFB Map-HU.png Hollandia nyugat-európai ország. Délről Belgium, keletről Németország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. A Holland Királyság része a Karib-szigeteken található Holland Antillák és Aruba is. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Hollandia az egyik legnagyobb népsűrűségű ország. Az ország nagy része a tengerszint alatt fekszik. Hollandia többek közt híres a csatornákról, a szélmalmokról, a fapapucsokról, a tulipánokról, a biciklikről és a liberális társadalmi szemlélet módjáról.

Közigazgatás


Hollandia 12 közigazgatási egységre, tartományokra (provincies) tagolódik.

A tartományok önkormányzatokra (gemeenten) vannak felosztva, összesen 467 ilyen önkormányzat van.

Közigazgatásilag Hollandiához tartozik két autonóm terület (autonome gebieden) is a Karib-tengerben: Holland Antillák és Aruba.

Történelem


Államszervezet


Hollandia 1848 óta parlamentáris demokrácia, illetve 1815 óta alkotmányos monarchia. A Holland Királyság feje 1980 óta Beatrix királynő, az Orániai-Nassau házból.

A holland parlament legfontosabb része az Alsóház (Tweede Kamer), amelynek 150, négy évente választott tagja van. Hollandiát kivétel nélkül koalíciós kormányok irányítják. A miniszterelnök jelenleg Jan Peter Balkenende.

Földrajz


Hollandia figyelemreméltóan sík ország. Az ország fele a tengerszint feletti 1 méteres magasságot sem éri el, és sok az olyan terület is, amely a tengerszint alatt fekszik - (lásd a térképen). E mélyenfekvő területeket gátak és dűnék sokasága védi a víztől. Nagy számú szivattyú működik a talajvíz megfelelő szinten tartása érdekében. Az ország legmagasabb pontja Hollandia délkeleti csücskében található: a Vaalserberg 321 m magas. A hollandok az évek során jelentős területeket hódítottak el a tengertől, pl. a mai Flevoland tartomány teljes egészét 100 éve még tenger borította. Az így keletkezett új szárazföldeket poldernek nevezzük.

Gazdaság


Hollandia jómódú gazdaság, amelyben az 1980-as évek óta a kormánynak egyre kisebb befolyása van. Fontos ipari szektor az élelmiszer feldolgozás (pl. Unilever és Heineken), a vegyipar (pl. DSM), olajfinomítás (pl. Royal Dutch/Shell) és az elektronika (pl. Philips). A magas fokon gépesített mezőgazdasági szektor a népesség több, mint 4%-át foglalkoztatja, és a hazai igényeken túl exportra is termel. USA és Franciaország után Hollandia a harmadik legnagyobb mezőgazdasági exportőr. A gazdaság további fontos területe a nemzetközi kereskedelem, a pénzügyek és a közlekedés (pl. a rotterdami kikötő).

Hollandia 1999 január elsején, az elsők között tért át a korábbi guldenről Euróra. Az Euró bankjegyek és pénzérmék 2002 januárja óta használatosak. A harmadik évezred első éveiben a gazdasági növekedés megtorpant, amelyet a kormány saját kiadásainak csökkentésével próbált orvosolni.

Népesség


Hollandia a világ 15. legnagyobb népsűrűségű országa, jelenleg átlagosan 393 fő él négyzetkilométerenként (ha csak a szárazföldeket vesszük figylembe, akkor 482 fő/km², mert az ország 20%-át víz borítja).

Hollandia etnikai összetétele meglehetősen vegyes. A népesség 80.8%-a holland, 8.7%-a egyéb európai, 2.2%-a török, 1.9%-a marokkói, 6.4%-a egyéb országokból érkezett.

Kultúra


Tulipan.jpg

Hollandia legjelentősebb építészei: Jacob Bakema, Petrus Belage, Johannes Brinkman, Hendrik van den Broek, Jo Coenen, Marinus Dudok, Michael de Klerk, Rem Koolhaas, Pieter Kramer, Cornelius Van Eesteren, Aldo Van Eyck, Jan Wils, Piet Zwart.

Hollandia jelentősebb festői:

Külső hivatkozások


Hollandia

Netherlands Nederland Niederlande Países Baxos Niðerland هولندا Holanda Нідэрлянды Холандия Països Baixos Nizozemsko Yr Iseldiroedd Holland Niederlande Ολλανδία Nederlando Países Bajos Holland Herbehereak هلند Alankomaat Holland' Pays-Bas Nederlân An Ísiltír Países Baixos - Nederland 𐌽𐌹𐌸𐌴𐍂𐌰𐌻𐌰𐌽𐌳 הולנד Nizozemska Pais Basse Belanda Nederlando Holland Paesi Bassi オランダ ნიდერლანდი 네덜란드 Holanda Nederlandia Holland Nederland Olandija Nīderlande Холандија Belanda Eben Eyong Ompa Atoyaapan Nedderlannen Nederlaand Nederland Nederland Nederland Païses Basses Holandia Países Baixos Ţările de Jos Olanda Нидерланды Olanda Hollánda Netherlands Holandsko Nizozemska Holanda Холандија Hôlanê Nederländerna Uholanzi ประเทศเนเธอร์แลนด์ Netherlands Hollanda گوللاندىيە Нідерланди Hà Lan Bas Payis Paises Bajos 荷兰 Kē-tē-kok

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Hollandia".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld