Peacekeeper_missile.jpg A Hidegháború egyik fontos jellemzője a fegyverkezési verseny a NATO (főleg az Amerikai Egyesült Államok) és a Szovjetunió között. A versengés technológiai és katonai téren is folyt, amely sok tudományos felfedezést eredményezett. Kiváltképpen a rakéták fejlesztésében történt hatalmas előrelépés, amely az űrversenyhez vezetett. Az űreszközöket indító hordozórakéták legtöbbjét katonai rakétákból építették meg.

Más területek, ahol jelen volt a fegyverkezési verseny: sugárhajtású repülőgépek, bombázó repülőgépek, felderítő repülőgépek, kémműholdak, nukleáris fegyverek, kémiai fegyverek, biológiai fegyverek, föld-levegő rakéták, hagyományos tüzérség, levegő-levegő rakéták (az SRBM-et is beleértve), interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM), anti-ballisztikus rakéták (ABM), páncélozott járművek, gépfegyverek, rakétameghajtású gránátok, tengeralattjárók, tengeralattjárókról indított rakéták (SLBM), elektronikus kémkedés. A két nagyhatalom gyakran adott el fegyvereket a harmadik világ országainak, hogy kipróbálják, melyik fegyverrendszer erősebb.

Minden terület nagymértékű befektetéseket igényelt. Sok téren a nyugati fegyverek a digitális számítógépeknek köszönhetően fejlettebbek voltak, ezért a keletiek több fegyvert építettek meg nagyobb mennyiségben.

A főleg ICBM-eken keresztül folytatott nukleáris fegyverkezési verseny egyik jellemzője a kölcsönös bíztos megsemmisítés volt (angolul MAD (Mutually Assured Destruction), amely őrültet is jelent). Ez azt jelentette, hogy egyik fél sem támadhatta meg a másikat, mert mindkettő megsemmisülne, és a bolygót kipusztítanák.

A Szovjetunió felbomlása után sok új, fejlett technológia került a napvilágra. Repülőgépek, rakéták, kis fegyverek és tömegpusztító fegyverek is tulajdonost cseréltek. Néhány esetben ezek a fegyverek a volt tagállamokban szóródtak szét, ahol nem tudják megfelelően tárolni és őrizni ezeket.

Hidegháború

Arms race Cursa armamentista Wettrüsten מירוץ חימוש Wapenwedloop Wyścig zbrojeń Cursa înarmării 军备竞赛