Helsinki

Related Topics:
Helsinki :: Helsinki_University_of_Technology :: Helsinki_School_of_Economics_and_Business_Administration

~500 km² (víz)

Összesen (2004)
Népsűrűség

559.330
3032,1 fő/km²

style="margin-left: inherit; font-size: larger;" |
Helsinki-cimer.jpg
Helsinki Cathedral in July 2004.jpg
Régió	Dél-Finnország
Kistérség	Uusimaa
Terület	185,32 km² (föld)
Népesség
Irányítószám	01xxx
Körzethívószám	+358-9

Helsinki (svédül Helsingfors) Finnország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Koordinátái: , az európai kontinens legészakibb fővárosa. Helsinki városát 559 330 ember lakja, a fővárosi régióban 976 222 fő élt 2004-ben.

Fekvése

Finnország déli részén, kelet-nyugati irányban középen, a Balti-tenger mentén a Finn-öböl partján fekszik. Számos öböl és félsziget tagolja, valamint 315 sziget is található a területén. Ezek közül néhány fontosabb Seurasaari, Lauttasaari és Korkeasaari – amely Finnország legnagyobb állatkertje – valamint a Suomenlinna erőd.

Története

Uspensiki by SamSegar.jpg | Wooden Vallila houses2 2005-29-08.jpg Helsinkit I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális hansa várost, Tallinnt ellensúlyozandó. 1550. június 12-én adta parancsba Rauma, Ulvila, Porvoo és Tammisaari polgárai számára, hogy költözzenek az új városba; ezt a napot tekintjük a város alapítási dátumának.

A városalapítás nem volt túl sikeres, a kis városkát sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. Ráadásul, amikor a Svéd Királyság elfoglalta Északkelet-Észtországot Tallinnal együtt, már nem is volt érdekelt egy újabb város felvirágoztatásában a közelben. Helsinki, mint egy elfeledett kis falu sorvadozott sokáig.

1643-ban a város a jelenlegi (a mai Kruununhaka kerület) helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak. A Balti régió kereskedelme azonban továbbra is elkerülte.

A környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt azonban Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost, 1748-ban végül a svédek elkezdtek építeni egy erődöt a Helsinki elötti tengerrészen. Az erőd-sziget Suomenlinna, "az észak Gibraltára" építése javított a város megítélésén, de Helsinki egészen a finn háború végéig, 1809-ig nem kezdett fejlődni. 1809-ben Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget.

1812-ben a svéd befolyást csökkentendő, I. Alexander orosz cár Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára. 1827-ben Helsinkibe költözött az 1640-ben alapított Turkui Egyetem is, így megalapítva a Helsinki Egyetemet.

Az első vasútvonala 1862-ben Hämeenlinna felé épült, majd 1870-ban Helsinkit Szentpétervárral kötötte össze vonatközlekedés.

Amikor Finnország 1917-ben elnyerte függetlenségét, Helsinki maradt a főváros. A függetlenség kikiáltását polgárháború követte, a kormánynak menekülnie kellett a fővárosból. 1918 májusában a C.G.E. Mannerheim tábornok vezette kormánycsapatok győzedelmeskedtek.

A II. világháború alatt a Szovjetunió többször bombázta a várost, de az szerencsésen kevés kárt szenvedett. Finnország egyike azon kevés európai államnak, melyet a világháború alatt nem foglaltak el, függetlenségét végig megtartotta.

A következő időszakban Helsinki gyors ütemben fejlődött. Az 1970-es években a Helsinki régió lakosainak száma megháromszorozódott, így 1990-es évekre az Európai Unió egyik leggyorsabban feljődő települése lett.

Helsinki több jelentős nemzetközi találkozó helyszínéül is szolgált. 1975-ben itt rendezték az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet (EBÉE, az EBESZ elődszervezete: Conference on Security and Cooperation in Europe (CSCE)), mely augusztus 1-jén a Helsinki Záróokmány aláírásával fejeződött be. 1990-ben az első szovjet-amerikai csúcstalálkozó is itt zajlott George Bush amerikai és Mihail Gorbacsov szovjet elnökök között.

Helsinki régió

Helsingin_seutu.png Nagy-Helsinki (finnül: Suur-Helsinki, svédül: Storhelsingfors), Helsinki régió (Helsingin seutu, Helsingforsregionen), Fővárosi régió (Pääkaupunkiseutu, Huvudstadsregionen) mind a Helsinki városa körüli kisebb-nagyobb összefogásra vonatkoznak. A Fővárosi régió Helsinki, Espoo, Vanta és a kis Kauniainen városainak együttműködését jelentik. A Fővárosi régió kívülről egy egységes városnak tűnik, összehangolt közlekedéssel és egyéb közös szolgáltatásokkal (pl. közös könyvtár-rendszer). Lakóinak száma 976 222 fő.

A Nagy-Helsinki a környező független városokat is magába foglalja (Hyvinkää, Järvenpää, Kerava, Kirkkonummi, Nurmijärvi, Sipoo, Tuusula és Vihti), összesen 1 232 595 a lakosok száma 1591,6 km²-en (Finnország 23.5%-a él itt az ország területének 0,4%-án).

Város	Terület	Népesség (2004)	Népsűrűség
Espoo (Esbo)	312 km²	224,231	718.7/km²
Helsinki (Helsingfors)	186 km²	559,330	3,007.2/km²
Kauniainen (Grankulla)	6 km²	8,622	1,387.0/km²
Vantaa (Vanda)	241 km²	184,039	736.6/km²
Fővárosi régió	745 km²	976,222	1,310.0/km²
Hyvinkää (Hyvinge)	323.2 km²	43,169	133.6/km²
Järvenpää (Träskända)	37 km²	37,114	1,003.1/km²
Kerava (Kervo)	31 km²	31,170	1,005.5/km²
Kirkkonummi (Kyrkslätt)	365 km²	31,695	86.8/km²
Nurmijärvi	362 km²	35,922	99.6/km²
Sipoo (Sibbo)	364 km²	18,397	50.6/km²
Tuusula (Tusby)	220 km²	33,952	154.3/km²
Vihti (Vichtis)	522 km²	24,954	47.8/km²
Más kisvárosok	1,379 km²	188,396	136.6/km²
Nagy-Helsinki	2,970.6 km²	1,232,595	415.0/km²

Gazdaság

Fő szócikk: Finnország gazdasága

Infrastruktúra

Helsinki Töölönlahti 1.jpg

Kikötők

Ferry.Viking.line.mariella.800px.jpg

Déli Kikötő

Katajanokka Terminál

Viking Line - Tallin és Stockholm

Kanava Terminál

Nordic Jet Line - Tallin

Olympia Terminál

Silja Line - Stockholm és Szentpétervár

Super SeaCat - Tallin

Makasiini Terminál

Linda Lines - Tallin

Nyugati Kikötő

Nyugati Terminál

Eckeröline - Tallin

Tallink - Tallin

Északi Kikötő

Hansa Terminál

Nordic Ferry Center - Travemünde/Lübeck

Látnivalók

Finnlandia Hall ()
Finn Nemzeti Galéria
Suomenlinna Erőd
Korkeasaari állatkert ()
Linnanmäki vidámpark ()
Piactér ()
Természetrajzi Múzeum
Iparmûvészeti Múzeum
Olimpiai Stadion és Stadion Torony
Temppeliaukio templom ()
Alvar Aalto ház
Szenátus Tér és lutheránus Katedrális ()
Seurasaari Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen
ortodox Uspenski Katedrális (Észak Európa legnagyobb ortodox temploma)
Svéd színház
Finn Nemzeti színház
Botanikus kert
Parlament ()
Elnöki palota
Városháza
Formatervezés (design) Múzeum
Nemzeti Múzeum
Kiasma

Sport

A legnagyobb rendszeres sportesemény Helsinkiben a Helsinki Kupa (^*), gyermek- és ifjúsági foci viadal. 1976 óta minden nyáron több száz csapat résztvételével rendezik meg a versenyeket, 2002-ben 819 csapat vett részt a küzdelmekben.

Másik jelentős, 1980 óta visszatérő esemény augusztusban a Helsinki City Marathon (^*), mely Helsinki és Espoo tengerpartjain vezeti körbe Finnország legnagyobb futóeseményének nagyjából 6000 résztvevőjét. A Hölgyek Tízese (^* Naisten Kymppi) futó és gyalogló (lásd: Nordic Walking) esemény májusban mozgat meg 15 000 lányt, asszonyt, högyet és dámát.

Télen a Finlandia sífutó marathon (^* Finlandia-hiihto) versenye teszi próbára a világ sífutóit 1974 óta. Itt is 5-6000 résztvevő síeli végig az embertpróbáló pályát, a legjobbak még 3 órán belül teljesítve a 60 km körüli távot.

Helsinkiben rendezték az 1952-es nyári Olimpiai játékokat.

Az Atlétikai Világbajnokságot 1983 után 2005-ben is, az Európabajnokságot 1971-ben és 1994-ben Helsinki rendezhette. A jégkorong világbajnokságot 1974, 1982, 1991, 1997 és 2003 években játszották a finn fővárosban.