article

A Habsburg-család (1745-től Habsburg-Lotharingiai család) Európa egyik legjelentősebb uralkodói családja, amely német királyok, német-római császárok, cseh, magyar, spanyol és portugál királyok sorát adta. A család tagjai emellett különböző időszakokban számtalan itáliai és németországi hercegség, választófejedelemség stb. urai voltak.

A család eredete

A család eredete a 10. századig nyúlik vissza. Az első név szerint ismert ős Guntram volt, bár ő még nem viselte a Habsburg nevet ( 973-ban halt meg). A Habsburg név a 11. században ragadt az alemann eredetű családra, amikor II. Ottó (meghalt 1111) a mai Svájc területén, Aargau kantonban, az Aare és a Reuss folyók egybefolyásánál fekvő Habichtsburg grófja lett. Más forrás szerint Habichtsburgot Guntram unokája, Werner építtette, aki egyébként 1002-től már strassburgi püspök volt. A vár neve magyarul Héjavárat jelent, és innen ered az ismert Habsburg családi címer is. Birtokaik kezdetben főleg a sváb hercegségben terültek el, amit később elzászi területekkel egészítettek ki (egyes források szerint ezzel ellentétben az elzászi birtokok jelentették a kezdeti törzsterületet.) Később a svájci területekről elüldözték őket a svájciak, és ezzel nagyjából egyidejűleg a magyarok és csehek közötti ellentéteket kihasználva megszerezték maguknak első kelet-ausztriai birtokaikat.

Német királyok és német-római császárok

A család első uralkodója I. Rudolf (1218-1291), akit 1273-ban választottak német királlyá. 1282-ben az augsburgi birodalmi gyűlésen fiainak ajándékozta az Ottokár cseh királytól megszerzett birodalmi területeket, Felső- és Belső-Ausztriát, Stájerországot, Krajnát és Karintiát, ezzel kialakítva a család későbbi közép-európai bázisát. 1315-ben a svájci szabadságharc következtében ottani területeik nagyrészét elveszítették. Ezt követően változó, de összességében folyamatosan növekvő birodalmi területek urai.

A német királyi címet I. Rudolf fia, I. Albert (1308) halála után elveszítették (közöttük sincs folytonosság: 1292-1298 között Nassaui Adolf uralkodott), és csak II. Albert szerezte vissza 1438-ban.

Császári címet elsőként az ő fia, III. Frigyes (1415-1493) viselt (német királlyá 1442-ben, német-római császárrá 1452-ben koronázták). Ettől kezdve folyamatosan a Habsburg-házból kerültek ki a német-római császárok 1742-ig amikor VII. (Wittelsbach) Károlyt, választották császárrá. 1745-ben Mária Terézia férjét I. (Lotharingiai) Ferencet választották meg, így jött létre a Habsburg-Lotharingiai ház.

1804-ben a Német-Római Szent Birodalmat megszűntnek nyilvánították, és II. Ferenc (I. Ferenc néven) felvette az Ausztria császára címet, amit 1918-ban az Osztrák Köztársaság kikiáltásakor és a dinasztia trónfosztásakor I. Károly (magyar királyként IV. Károly) veszített el.

A spanyol Habsburgok

1496-ban Miksa császár fia, Szép Fülöp, aki ekkor apja megbízásából már Németalföld uralkodója volt, Johannát, a kasztíliai király lányát vette feleségül, miközben húga, Margit Don Juan aragóniai trónörököshöz ment férjhez. Don Juan 1497-ben meghalt és Fülöp felesége Johanna lett a trón örököse. A kasztíliai királyság, amelyben forma szerint Johanna (később őt nevezték Őrült Johannának) uralkodott, illetve az Aragóniai királyság ugyan formálisan megtartotta különállását, lényegében azonban ekkor már végbement a spanyol területek egységesítése. Szép Fülöp 1506-ban meghalt, de 1516-tól idősebbik fia, Károly lett a spanyol király, aki apai nagyapja, I. Miksa császár 1519-ben bekövetkezett halála után a német területeket is megörökölte (német király 1520-tól, császár 1530-tól). Ő maga, miközben - egy hét éves időszakot leszámítva - helytartói útján kormányozta Spanyolországot, elsősorban német birodalmi ügyekkel (emellett pedig főleg Itáliával és Németalfölddel) foglalkozott, közép-európai tartományait - benne az ausztriai hercegségeket és az időközben megszerzett magyar és cseh királyságokat öccsére, Ferdinándra bízta. Károly 1556-ban visszavonult az uralkodástól, és birodalmát kétfelé osztotta: a spanyolországi korona annak ekkor már terjedelmes tengerentúli birtokaival valamint Nápollyal és Németalfölddel együtt fiáé, II. Fülöpé lett, míg a német császári címet és a németországi birtokokat Ferdinánd kapta meg.

Az utolsó spanyol Habsburg uralkodó II. Károly volt (1661-1700), aki gyermektelenül hunyt el és végrendeletében XIV. Lajos unokáját, Anjou Fülöpöt tette meg örökösévé. Az ezt követő spanyol örökösödési háborúban a Habsburgok és szövetségeseik (pl. az angolok, Marlborough herceg vezetésével) többször is győzelmet arattak a franciák felett, I. Lipót fiát (III. Károly néven) meg is koronázták spanyol királynak. Őt azonban I. József császár halála után (VI. Károly néven) német császárnak is megválasztották, ekkor a szövetség felbomlott, és végül V. Fülöpöt ismerték el spanyol királynak (utrechti egyezmény), amivel a spanyol korona véglegesen a Bourbonok kezére jutott.

A Habsburgok és Magyarország

A magyar történelemben elsőként I. Albert lánya, Ágnes jelent meg, aki III. András felesége volt. Az Árpád-ház kihalása után - noha a birodalmi felfogás szerint ennek alapján jogot formálhattak volna a magyar trónra - I. Albert Károly Róbertet támogatta a másik két aspiránssal, a cseh II. Vencellel és Bajor Ottóval szemben.

Az első magyar Habsburg király 1437 és 1439 között II. Albert, aki a felesége Erzsébet, (Luxemburgi) Zsigmond magyar király és német-római császár lánya révén jutott a magyar trónra. (emellett német és cseh király is volt.) Fia V. László, magyar és cseh király.

V. László halála után 1459-ben egyes főurak III. Frigyest is magyar királlyá választották, de koronázására nem került sor (noha a korona László révén az ő birtokában volt), hanem Hunyadi Mátyás lett a király. 1463-ban a bécsújhelyi békében Frigyes elismerte Mátyást, visszaszolgáltatta a magyar koronát, viszonzásul Mátyás örökösének ismerte el Frigyest, amennyiben nem születik fiúgyermeke. Ennek ellenére a két uralkodó között az 1470-es években újabb háborúk zajlottak, amelyek során Frigyes kénytelen volt elismerni Mátyást cseh királynak, majd elveszítette ausztriai tartományai egy részét is, amelyeket csak Mátyás halála után sikerült visszaszereznie.

Noha Mátyás halála után a Habsburgok több jogcímen is igényt formálhattak volna a magyar trónra, a magyar rendek Jagelló Ulászló cseh király mellett döntöttek. A dinasztikus kapcsolatok azonban tovább szövődtek: Ulászló lánya, Anna I. Ferdinándnak, V. Károly császár öccsének lett a felesége, fia II. Lajos pedig Ferdinánd húgát, Máriát vette el. (A mohácsi csata és II. Lajos magyar király halála után V. Károly Máriát Németalföld helytartójává nevezte ki).

Ennek alapján I. Ferdinánd (1526-tól cseh király, 1531-től német király, 1558-tól német-római császár) igényt formált a magyar trónra, 1526. december 16-án meg is választották, illetve 1527. november 3-án megkoronázták. A rendek egy része (tkp. a köznemesi párt) azonban Szapolyai János mellett döntött, akit szintén megkoronáztak (1526. november 11.). A két trónkövetelő végül 1538-ban a váradi békében megegyezett, hogy János halála esetén Ferdinánd örökli a trónt. Szapolyai 1540-ben bekövetkezett halála után a Habsburgok szinte egyszerre érték el két célkitűzésüket, és jutottak a cseh és a magyar korona birtokába, amiket 1918-ig meg is tartottak.

Egyéb birtokok és címek

A család tagjai különböző időszakokban a következő címeket viselték:

Habsbsurg ház

  • Ausztria hercege, később főhercege,
  • Stájer herceg, később főherceg,
  • Karinthia hercege,
  • Tirol grófja,
  • Burgundia hercege,
  • Németalföld hercege.

A spanyol ág 1580 és 1640 között portugál uralkodókat is adott.

Habsburg-Lotharinghiai ház

  • Toscana nagyhercege,
  • Németalföld hercege,
  • Würzburgi választó,
  • Kölni választó,
  • Salzburgi választó,
  • Parma hercege,
  • Modena hercege,
  • Mexikói császár.
  • Erdély nagyfejedelme

A család fontosabb uralkodói

Lásd még

Német-római császári dinasztiák:

Weblinks

Uralkodóházak

Habsburg Habsbourged Dinastia dels Habsburg Habsburkové Habsburg Habsburg Habsburgoj Casa de Austria Habsburgid Habsburg-suku Habsbourg בית הבסבורג Habsburg Asburgo ハプスブルク家 Habsburgų dinastija Habsburg Huset Habsburg Habsburgowie Casa de Habsburgo Habsburg Габсбурги Habsburžani Хабзбуршка династија Habsburg Habsburg Hanedanı Габсбурґи Habsburg 哈布斯堡王朝

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Habsburg-család".

Home Page • arts • business • computers • games • health • hospitals • home • kids & teens • news • physicians • recreation• reference • regional • science • shopping • society • sports • world