Gyógynövény

Fogalma

Gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely részét a bennük lévő hatóanyagok miatt gyógyászati célokra használjuk.

A gyógynövények ismeretének története

Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először, de az egyiptomi Ebers-papirusz i.e. 3500 körül, több mint 800 különböző gyógymódot ír le.

Magyarországon

Magyarországon 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények gyűjtése

A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra, hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.

Gyökereket = kora tavasszal vagy ősszel,

Leveleket = a virágzás előtt és alatt,

Termés = a teljes érés idején,

Virágok = a virágzás kezdetekor.

Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után) végezzük.
Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagyforgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.

Szárítás

A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk. (Pl.: padláson)
A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához, még feldarabolt állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-nál magasabb.

Tárolás Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket, kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és fémekkel való érintkezéstől.

A gyógynövények hatóanyagai

Alkoloidok Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak (anyarozs, beléndek, fecskefű, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszikikerics).

Cserzőanyagok Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír, vadgesztenye).

Glikozidok Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású anyagok (gyűszűvirág, tavaszi-héricsfű, gyöngyviráglevél).

Illóolajok Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs, borsmenta, cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla, koriander, zsálya).

Keserűanyagok Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak (benedekfű, ezerjófű, fehérüröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).

Szaponinok Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok (iglicgyökér, kankalingyökér, szappangyökér).

Szénhidrátok Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, édesgyökér, gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).

Vitaminok A-vitamin a sárgarépa és csothéjas gyümölcsök, B-vitamin a gabona magvak, C-vitamin a friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamin a gabonafélék csíraolajából nyerünk.

A gyógynövények felhasználása

A gyógyszeripar különféle eljárásokkal kivonja, (izolálja) a hatóanyagokat és azt tisztán, vagy más hatóanyag(ok)kal, vegyületekkel különböző gyógyszerformákban hozza forgalomba. Például a gyűszűvirág leveléből szívműködést szabályzó (digitalis), az anyarozsból vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő (ergotamin, ergotoxin, ergometrin), a meténgfűből vérnyomáscsökkentő (vincamin), a nadragulyagyökérből görcsoldó, szemészeti célokat szolgáló (atropin), a macskagyökérből nyugtató (valerin), a mákgubóból fájdalomcsillapító (morfin), köhögéscsillapító (kodein) hatású anyagot állítanak elő.

Az élelmiszeripar, de ezen belül az édesipar is nagyon sok gyógynövényt használ.

A kozmetikai iparban a szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai szerek készítéséhez használják.

A bőriparban a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban (szappangyökér) használata szükséges.

A dohányipar a dohány fermentálásakor, (somkorófű, szagosmüge) illatanyag javítására használja.

A népi gyógyászatban

Lásd még

Botanika | Gyógynövények | Gasztronómia | Gyógyászat | Gyógyszerészet