article Related Topics:
Galliano,_John :: Gallia :: Galliate :: Galliano
 

Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban. Gallia területe a következő mai országokra terjedt ki: Észak-Olaszország, egész Franciaország és Belgium, Svájc nyugati fele, valamint Hollandiának és Németországnak a Rajnától nyugatra eső része. A római hódítók a területen először két római provincát szerveztek (Gallia Cisalpinát és Gallia Transalpinát), majd a hódításaik kiterjesztésével később további provinciákat hoztak létre.

A latin elnevezés alapvetően a gall törzsek által lakott területeket jelölte, bár a gall nyelvet beszélő kelta törzsek a vándorlásaik következtében Európa más területein is éltek az ókorban. A gallok mellett ugyanakkor más népek is laktak a mai Észak-Olaszország területén, mint a lepontiusok az Alpok vidékén (Raetia).

A gall vándorlás


A Brennus vezette gallok Kr. e. 390 BC-ben legyőzték a rómaiakat az alliai csatában, és kifosztották Rómát. "A gallusokat hagyomány szerint terményeink, különösen az akkor új élvezetnek számító bor zamata csábította rá, hogy az Alpokon átkelve elfoglalják a régebben az etruszkok által megművelt földeket" - írja Livius (A római nép történet a város alapításától, Ötödik Könyv 33). A fellegvárat (Capitolium) nem tudták elfoglalni. Ekkor történt a híres eset, hogy az éjszaka a hegyre lopakodó gallokat még a kutyák sem vették észre, Iuno szent állatai azonban, a ludak - amelyeket a rómaiak még az éhezésben is megkíméltek - riasztották a védőket.

Az égei világban a Kr.e. 3. században a keleti gallok óriási migrációja zajlott. Kr. e. 281-ben Thrákiában, a mai Görögországtól északra jelentek meg. Egy másik Brennus nevű gall törzsfő csak az utolsó pillanatban, a feljegyzések szerint nagy villámlás és mennydörgés hatására, riadt vissza attól, hogy megszentségtelenítse az Apolló-templomot Delphoiben. Ugyanakkor egy tízezer katonából, nőkből, gyermekekből és rabszolgákból álló kelta tömeg Thrákián vonult keresztül. Három törzs I. Nicomedes, Bithynia királya hívására, aki a bátyja ellen kért segítséget, átkelt Asia Minorba. Ők végül le is telepedtekPhrygia keleti és Cappadocia középső részén, Anatoliában, és azt a területet azóta Galatiaként ismerik.

Julius Caesar Galliáról


Gallia népeiről így ír Julius Caesar a gall háborúról írott művében (Commentraii de Bello Galico, Első Könyv 1): "''Gallia területe a maga egészében három részre oszlik: az egyiket a belgák lakják, a másikat az aquitanusok, a harmadikat az a nép, amelynek anyanyelvén kelta, a miénken gall a neve. Nyelvük, intézményeik és törvényeik különböznek. A gallokat az aquitanusoktól a Garunna (Garonne) folyó, a belgáktól a Matrona és a Sequane választja el. Valamennyiük közül a belgák a legharciasabbak: ők esnek legtávolabb gazdaságilag és erkölcsileg fejlett provinciánktól; feléjük járnak ritkábban a kereskedők, tehát nemigen jut el hozzájuk olyasmi, ami kényelemszeretővé teszi az embert; s végül mert tőszomszédai a Rhenuson (Rajna) túl lakó germánoknak, akik örökösen háborúznak. Ugyanez az oka annak is, hogy a helvétek meg a többi galliait múlják felül bátorságban: szinte nap mint nap összetűznek a germánokkal, vagy saját földjeiket védelmezik ellenük, vagy maguk vezetnek hadjáratot amazok területére. Az egyik rész, melyet - mint említettük - a gallok birtokolnak, a Rhodanus (Rhone) folyónál kezdődik, és észak felé nyúlik; határai a Garunna folyó, az Óceán és a belgák földje, a sequanusok és a helvétek oldalán pedig a Rhenus folyó. A belgák országa a legtávolabbi gall-lakta vidékeknél kezdődik, és a Rhenus alsó folyásáig terjed, északkeleti irányban. Aquitania a Garunna folyótól a Pyrenaeus hegységig és a hispán partokat mosó Óceánig nyúlik, északnyugat felé."''

A római uralom


Az uralmat Róma számára Julius Caesar szerezte meg, aki a gall háborúban Kr.e. 58 és Kr.e. 51 közt véres csatákban legyőzte a kelta törzseket. A gallok számos alkalommal fellázadtak (Kr.e. 54-ben Ambiorix, Kr. e. 53-ban Vercingetorix). A Caesar által meghódított terület neve először Gallia Comata]] lett, ami szó szerint "hosszú hajú gall"-t jelent. 406 december 31-én a vandálok, az alánok és a szvévek átlépték a Rajnát és megszállták Galliát. Galliában a római uralom végleg Kr. u. 486-ban ért véget, amikor a frankok legyőzték Syagrius római helytartót.

Gallia népei, fővárosaikkal (mai városok)


Lásd még


Kelta nyelvek
Kelták

Római provinciák | Franciaország történelme | Gallok

Gaul Галия Galie Gallien Gallien Gaŭloj Galia Gallia Galia Gallia Gaule גאליה Gallia ガリア 갈리아 Gallia Galija Gallien Gallië Gallia Gallia Galia Galia Галлия Gallien Gåle 高卢

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Gallia".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld