Gallia (latinul Gallia, görögül Galatia) az ókori világnak az a része, amelyet jórészt kelta (latin nyelven gall) törzsek népesítettek be Róma terjeszkedésének időszaka előtt és a Római Birodalomban. Gallia területe a következő mai országokra terjedt ki: Észak-Olaszország, egész Franciaország és Belgium, Svájc nyugati fele, valamint Hollandiának és Németországnak a Rajnától nyugatra eső része. A római hódítók a területen először két római provincát szerveztek (Gallia Cisalpinát és Gallia Transalpinát), majd a hódításaik kiterjesztésével később további provinciákat hoztak létre.
A latin elnevezés alapvetően a gall törzsek által lakott területeket jelölte, bár a gall nyelvet beszélő kelta törzsek a vándorlásaik következtében Európa más területein is éltek az ókorban. A gallok mellett ugyanakkor más népek is laktak a mai Észak-Olaszország területén, mint a lepontiusok az Alpok vidékén (Raetia).
A gall vándorlás
A
Brennus vezette gallok
Kr. e. 390 BC-ben legyőzték a rómaiakat az
alliai csatában, és kifosztották Rómát. "A gallusokat hagyomány szerint terményeink, különösen az akkor új élvezetnek számító bor zamata csábította rá, hogy az Alpokon átkelve elfoglalják a régebben az etruszkok által megművelt földeket" - írja
Livius (A római nép történet a város alapításától, Ötödik Könyv 33). A fellegvárat (
Capitolium) nem tudták elfoglalni. Ekkor történt a híres eset, hogy az éjszaka a hegyre lopakodó gallokat még a kutyák sem vették észre,
Iuno szent állatai azonban, a ludak - amelyeket a rómaiak még az éhezésben is megkíméltek - riasztották a védőket.
Az égei világban a Kr.e. 3. században a keleti gallok óriási migrációja zajlott. Kr. e. 281-ben Thrákiában, a mai Görögországtól északra jelentek meg. Egy másik Brennus nevű gall törzsfő csak az utolsó pillanatban, a feljegyzések szerint nagy villámlás és mennydörgés hatására, riadt vissza attól, hogy megszentségtelenítse az Apolló-templomot Delphoiben. Ugyanakkor egy tízezer katonából, nőkből, gyermekekből és rabszolgákból álló kelta tömeg Thrákián vonult keresztül. Három törzs I. Nicomedes, Bithynia királya hívására, aki a bátyja ellen kért segítséget, átkelt Asia Minorba. Ők végül le is telepedtekPhrygia keleti és Cappadocia középső részén, Anatoliában, és azt a területet azóta Galatiaként ismerik.
Julius Caesar Galliáról
Gallia népeiről így ír
Julius Caesar a
gall háborúról írott művében (Commentraii de Bello Galico, Első Könyv 1):
"''Gallia területe a maga egészében három részre oszlik: az egyiket a
belgák lakják, a másikat az
aquitanusok, a harmadikat az a nép, amelynek anyanyelvén kelta, a miénken gall a neve. Nyelvük, intézményeik és törvényeik különböznek. A gallokat az aquitanusoktól a
Garunna (Garonne) folyó, a belgáktól a
Matrona és a
Sequane választja el. Valamennyiük közül a belgák a legharciasabbak: ők esnek legtávolabb gazdaságilag és erkölcsileg fejlett provinciánktól; feléjük járnak ritkábban a kereskedők, tehát nemigen jut el hozzájuk olyasmi, ami kényelemszeretővé teszi az embert; s végül mert tőszomszédai a
Rhenuson (Rajna) túl lakó germánoknak, akik örökösen háborúznak. Ugyanez az oka annak is, hogy a helvétek meg a többi galliait múlják felül bátorságban: szinte nap mint nap összetűznek a germánokkal, vagy saját földjeiket védelmezik ellenük, vagy maguk vezetnek hadjáratot amazok területére.
Az egyik rész, melyet - mint említettük - a gallok birtokolnak, a
Rhodanus (Rhone) folyónál kezdődik, és észak felé nyúlik; határai a Garunna folyó, az Óceán és a belgák földje, a sequanusok és a helvétek oldalán pedig a Rhenus folyó. A belgák országa a legtávolabbi gall-lakta vidékeknél kezdődik, és a Rhenus alsó folyásáig terjed, északkeleti irányban. Aquitania a Garunna folyótól a Pyrenaeus hegységig és a hispán partokat mosó Óceánig nyúlik, északnyugat felé."''
A római uralom
Az uralmat Róma számára
Julius Caesar szerezte meg, aki a gall háborúban
Kr.e. 58 és
Kr.e. 51 közt véres csatákban legyőzte a kelta törzseket. A gallok számos alkalommal fellázadtak (
Kr.e. 54-ben
Ambiorix,
Kr. e. 53-ban
Vercingetorix).
A Caesar által meghódított terület neve először Gallia Comata]] lett, ami szó szerint "hosszú hajú gall"-t jelent.
406 december 31-én a
vandálok, az
alánok és a
szvévek átlépték a Rajnát és megszállták Galliát. Galliában a római uralom végleg
Kr. u. 486-ban ért véget, amikor a
frankok legyőzték
Syagrius római helytartót.
Gallia népei, fővárosaikkal (mai városok)
Lásd még
Kelta nyelvek
Kelták
Római provinciák | Franciaország történelme | Gallok
Gaul Галия Galie Gallien Gallien Gaŭloj Galia Gallia Galia Gallia Gaule גאליה Gallia ガリア 갈리아 Gallia Galija Gallien Gallië Gallia Gallia Galia Galia Галлия Gallien Gåle 高卢