A közgazdaságtanban a bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a mérőszáma egy bizonyos terület – többnyire ország – gazdasági termelésének adott idő alatt. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként, ami azonban túlzott egyszerűsítésnek tekinthető.

Definíció

A GDP az egy területen adott idő alatt előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességnek értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként évet kell számítani. Például a „a magyarországi GDP” az egy év során Magyarországon előállított javak összértéke. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (gross national product, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem azt, hogy hol kapják meg.

Míg a nominális GDP a GDP pénzben kifejezett értéke, a reál GDP az infláció hatását próbálja kiküszöbölni azzal, hogy a GDP-t alkotó javak mennyiségét és valamilyen bázisidőszaki árát veszi figyelembe. Az elsőt „money GDP”-nek is szokták nevezni, az utóbbit „állandó árú” vagy „inflációval korrigált” GDP-nek vagy GDP-nek „a bázisév árain” (ahol a bázisév az az év, amelynek a fogyasztói árindexével számolunk).

Valójában a GDP nemcsak egy adott időszakbeli termelés értékét mutatja, hanem – a jövedelemazonosságnak megfelelően – a gazdaság szereplőinek az adott időszakhoz kapcsolódó összes jövedelmét, illetve kiadását is. Ugyanis egy jószág értékesítésével a jószág előállítója annak piaci értékével megegyező jövedelemhez jut, a vásárlónak pedig ez ugyanekkora kiadást jelent. Az azonosság ugyan a készletek – vagyis a megtermelt, de még nem eladott javak – miatt valójában nem állna fenn, de annak érdekében, hogy mégis teljesüljön, a készleteket egyfajta beruházásnak tekintjük (készletberuházás), és értéküket a jószág előállítójának jövedelmeként és kiadásaként is számításba vesszük.

A GDP összetevői

Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott – vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató – gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt:

GDP = fogyasztás + beruházás + export - import

Viszont a közgazdászok általában szeretik különbontani a magán- és közösségi fogyasztást. Az exportból kivonva az importot kapjuk a nettó exportot. A GDP egyenlete így:

GDP = háztartások fogyasztása + kormányzati fogyasztás + beruházás + nettó export

GDP = C + G + I + NX

Lásd még

• Európai országok GDP szerinti listája

Makroökonómia

Gross domestic product | Bruto nasionale produk | Сукупны ўнутраны прадукт | Брутен вътрешен продукт | BNI per indbygger | Bruttoinlandsprodukt | SKT | Producto Nacional Bruto | Malneta Enlanda Produkto | Produit intérieur brut | Produk domestik bruto | Landsframleiðsla | Prodotto Interno Lordo | תוצר לאומי גולמי | Iekšzemes kopprodukts | Bendras Vidaus Produktas | Bruto Nationaal Product | 国内総生産 | Bruttonasjonalprodukt | Produkt krajowy brutto | Produto Interno Bruto | Produs intern brut | Валовый внутренний продукт | Gross Domestic Product | Бруто домаћи производ | Bruttonationalprodukt | Tổng sản phẩm quốc nội | 国内生产总值 | GSMH | ผลิตภัณฑ์มวลรวม