Görögország

**Ελληνική Δημοκρατία**
**Ellinikí Dimokratía**

Greece flag large.png Greece_coa.png


(Részletek)

Nemzeti mottó: Ελευθερία ή θάνατος
(Szabadság vagy Halál) LocationGreece.png Hivatalos nyelv görög Főváros Athén (Αθήνα – Athína) Legnagyobb város Athén Elnök Karolos Papoulias Miniszterelnök Kostas Karamanlis Terület
- Teljes
- % víz 94.
131 940 km²
0.86% Népesség
- Teljes (2001)
- Népsűrűség 70.
10 964 020
80,5/km² Függetlenség
- Kikiáltva
- Elismerve Az Oszmán Birodalomtól
Március 25, 1821
1829 Pénznem Euro(€)¹, görög euró érmék Időzóna
- in nyár EET (UTC+2)
EEST (UTC+3) Himnusz Imnos pros tin Eleftherian TLD .gr Hívószám 30 (1) 2001 előtt: görög drachma Gr-map-HU.png Görögország Európa déli részén, a Balkán-félsziget keleti részén elterülő állam. Északról Bulgária, Macedónia és Albánia határolja, keletről Törökország és az Égei-tenger, nyugatról és délről pedig a Jón-tenger és a Földközi-tenger. Sokan az európai civilizáció szülőhelyének tekintik.

Történelem

Lásd részletesen a Görögország története szócikket.

A mai modern Görögország csak hosszú ideig tartó harcok után szabadult fel a több évszázados török uralom alól. Az ország központi területe 1830-ban vált függetlenné, majd területét fokozatosan növelte. A legutolsó területeket a II. világháború után csatolták az országhoz. 1952-ben csatlakozott a NATO-hoz. Hét évig tartó katonai diktatúrát követően 1974-ben demokratikus választásokat tartottak. 1981-ben csatlakozott az Európai Közösségek-hez. Csatlakozott az EMU-hoz is.

Közigazgatás

Az országot 13 régióra (περιφέρειες/periféreies) és egy autonóm államra (αυτόνομη πολιτεία/aftónomi politeía)* osztották:

Földrajz

Gr-terkepe.png

Határai:

Legnyugatibb pontja: Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kastellorizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15.000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4.000 km. Csak 107.000 km2 az összefüggő szárazföld, 25.000 km2 sziget.

Felosztása:

Részei: a Balkán-félsziget és a Peloponnészosz-félsziget. Peloponésszoszt 6 km széles és 79 m magas földszoros választja el a szárazföldtől. A Korinthoszi-csatorna tette önálló szigetté.

Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.
Tengerei:
- Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje (max. 4594 m), kevésbé tagolt mint a másik tenger. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai: Korfu, Lefkasz, Kefalónia, Zakinthosz.
- Égei-tenger: a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le. Átlagos mélysége 250–300 m, legnagyobb mélysége 2500 m. Nem nyílt tenger, csak dél felé nyitott. Rendkívül magas a sótartalma (max. 39 ezrelék). Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek:
  - Északi-Szporádok: Szkirosz, Szkiathosz
  - Kükládok: Mikonosz, Délosz, Párosz,
  - Déli-Szporádok: Rodosz
  - Kréta
  - Part menti szigetek: Evia, Szalamisz, Ejina, Porosz, Idra, Thasszosz, Szamothraki, Limnosz, Leszbosz, Chiosz, Szamosz
Felszíne:
- hegyláncai: kb. 2/3 részt hegyek borítják Görögországot, sok a hágó. 1500–2000 m magas, kopár, karsztos vidékekkel találkozhatunk nagy területen. Négy alapvetően más felépítésű láncból áll:
  - Pindosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő, részei a Nyugati és Keleti Pindosz,illetve Déli Pindosz.
  - Makedón Masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2917 m. Hozzá tartozik a márványbányákban gazdag Attika félszigete. A hegység ősi kőzetekből épült fel. 2.000 m - nél magasabb hegyei: a Pindosz, a Parnasszosz, a Peloponesszosz és a Taigethosz.
- medencéi: feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. A nagy völgyrendszerek itt hiányoznak. Legnagyobbak a Thrákiai - medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.

Görögországban sok a földrengés: Thíra-szigete vagy népszerűbb nevén Szantorini vulkánosság nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz és gázszivárgások. Ez utóbbiak oka a Mediterrán-hátság képződése a Földközi-tengerben.

Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7.500 -ra tehető. Ismert látványosságok: a Pircus Diru csónakázó-tó és a Magapilioszi barlangkolostor.

Vízrajza:
- Folyói:

Az országnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, a görög folyók hirtelen áradnak, nem hajózhatók. Legnagyobbak: fő folyója a Piniosz (Thesszáliai-medence), az Évrosz, Sztrimonasz, az Axiosz és az Aliakmon. A mészkővidékek vízben szegények, kevés a forrás területükön.

- Tavai:

Legnagyobbak: a Prespa-tó, a Trihonis-tó, a Volvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Éghajlata:

A partvidék éghajlata általában mediterrán, enyhe és esős tél, trópusi, száraz nyár jellemzi. A zárt medencékben szárazföldi jellegűvé válik a klíma, mivel a tenger mérséklő hatása kelet felé csökken. Az országban átalában rendkívül tiszta a levegő és száraz. Sok napsütés (300 nap/év, 3000 óra), teszi az egyik legnaposabb országgá Európában. A csapadék mennyisége nyugatról kelet felé egyre csökken.

Növényzete:

Görögországban kevés az erdő, sok az örökzöld cserjés, bükk, tölgy, pálma.

Gazdaság

Az Európai Unió legfejletlenebb tagja. Jelentős támogatásokban részesül az EU-tól, melyek a bruttó hazai termék mintegy 3%-át teszik ki.
Míg a 20. század első felében az ország bevételének fő forrását a mezőgazdasági termények exportja, a halászat és a külföldön élő görögök hazautalásai jelentették, a II. világháborút követő fejlődést főként turizmusra alapozták. A tercier szektor súlya kiemelkedő. Az idegenforgalom a szolgáltatásokból származó bevételek mintegy 20%-át teszik ki. Évente körülbelül 12 millió turista látogat el ide, főként európai országokból, főként Nagy-Britanniából és Németországból. A magyar turistáknak is az egyik legkedveltebb külföldi üdülőhelye. A tengerpart, a csodálatos szigetvilág melett az ókori Hellas emlékei vonzzák a legtöbb külföldi turistát.
A nemzetközi bérfuvarozásból szintén jelentős bevételei származnak.
A görög ipar gerincét továbbra is az élelmiszer és a könnyűipar képezi.Az építőipar gyorsan bővül.
Mezőgazdaságának vezető ága a növénytermesztés: szőlő, oliva, citrusfélék, zöldség-gyümölcs. Juh- és kecsketenyésztése is jelentős.
A magas infláció és a költségvetési hiány miatt csak kétéves késéssel, 2001-ben vezette be az eurót. Gazdaságának egyik legnagyobb problémája ma is a magas munkanélküliség, valamint a nagy területi fejlettségbeli különbségek. Nemzeti valuta az euró, korábban görög drachma (GRD).
Bruttó nemzeti termék: 124,6 milliárd USD, az egy főre eső bruttó nemzeti termék: 11 780 USD. Ennek szektorális megoszlása: mezőgazdaság 9%, ipar 22%, szolgáltatás 70%.
Külkereskedelme állandó deficittel küzd, melyet a turizmusból származó bevételek ellensúlyoznak. Kivitelének fő termékei: zöldség és gyümölcsfélék (narancs, szőlő, citrom, paradicsom), valamint jelentős a textilipari és vegyipari termékek exportja is. A behozatal fő termékei: gépek, közlekedési ezközök, vegyipari termékek valamint a kőolaj és kőolajtermékek. Az Európai Unió tagjaként külkereskedelmének jelentős részét a tagállamokkal (főként Németországgal, Nagy-Britanniával, Olaszországgal, Franciaországgal és Hollandiával) bonyolítja le. Emelett jelentős exportpartnere az USA is.

Népesség

A fővárosban, Athén-ban (görögül Athína) 3 112 000 fő él. Az összes népeség: 10 645 000 fő. Átlagos népsűrűség: 80,7 fő/km2. Népességnövekedési ráta: 0,2% tehát csökken. Várható átlagos élettartam: 79 év. Csecsemőhalandósági ráta: 6,2 ezrelék. Nemzetiségek: görög 98% egyéb 2%. Vallás: görög-ortodox 100%.

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások