A freskó (olasz a fresco, affresco) a falfestészet olyan fajtája, ahol az alap a festéskor még friss, nedves vakolat, a festék pedig mészvízzel összekevert porfesték. A festék a habarcsréteg belsejébe hatol, azzal szervesül, együtt köt meg a vele.
Giotto_di_Bondone_016.jpg
Anyagai
A habarcs
Pompeii Fresco 002.jpg
A
habarcs, amiből a vakolat lesz, mész, homok és víz keveréke. Nagy jelentősége van annak, hogy mindhárom alkotórész a lehető legjobb minőségű legyen.
Az az
oltott mész, ami általában kőművesmunkák céljára megfelel, itt nem elég jó: 5-10 éves "vermelt", állni, letisztulni hagyott meszet használnak, hogy elkerüljék az utóoltódás következtében fellépő kipattogzásokat, repedéseket.
A homoknak agyagtól és sótól mentesnek kell lennie, csak édesvízi vagy folyami homok jöhet számításba, és azt is jól át kell szitálni, mosni. A habarcs készítésekor viszont a homoknak száraznak kell lennie.
A festék
Ha az oltott meszet vízzel hígítjuk, tejszerű folyadékot nyerünk: ez a mésztej. Ha pihenni hagyjuk, a mész lassanként a fenékre száll, leülepszik, a fölötte megmaradó átlátszó folyadék még mindig tartalmaz meszet: ez a mészvíz. Ez a freskófestészet
festőszere, a
porfestéket ezzel az anyaggal összekeverve kapjuk a freskó festékanyagát. Csak mészálló festékek használhatók, elsősorban fémoxidok, földfestékek, ez behatárolja a rendelkezésre álló színskálát.
A freskófestés menete
Giotto_di_Bondone_009.jpg
A freskófestészet meghatározó törvénye, hogy a vakolat és a mészfesték viszonylag hamar megköt, tehát 6-8 óra alatt a munkát be kell fejezni, utólagos finomításokra már nincs mód. Nagyobb felületű képek készítése tehát csak kisebb, egy nap alatt elkészíthető adagokban (
giornate) lehetséges, egyszerre mindig csak néhány négyzetméternyi felületet készítenek elő, és festenek meg.
A karton
Az előbbiekből következik, hogy a munka megkezdésekor már tökéletesen kiforrott elképzeléssel, tervekkel kell rendelkeznie a művésznek, és ezt minél gyorsabban meg kell tudnia valósítani. Ennek érdekében legtöbbször eredeti nagyságú vázlatot,
kartont készítenek, amelyet majd a helyszínen a festés megkezdése előtt "
pauzálnak", a felületre átmásolnak. Ennek különösen nagy jelentősége van akkor, ha a befestendő felület geometriailag bonyolult formájú, pl. egy kupola belső felülete.
Alapozás
A freskó hordozója a vakolat, ennek minősége határozza meg az egész mű tartósságát.
- Az alapozás a csupasz fal benedvesítésével kezdődik.
- Első réteg: fröcskölt vakolat, a kőműveskanállal a falra löttyintett, nem elsimított réteg, kb. 1 cm.
- Második réteg: középréteg, ez már lehúzó léccel el van egyengetve, kb. 2 cm vastag.
- Harmadik réteg: ez a festőréteg, az intonaco, ez már tökéletesen simára van kidolgozva, Vastagsága 0,5-1 cm.
Fontos, hogy az egyes rétegek úgy kerüljenek egymásra, hogy az előző még viszonylag friss legyen, mikor a következő rákerül. A rétegek mészben egyre gazdagabbak, egyre finomabb homokot tartalmaznak, az utolsó, az intonaco gyakran homok helyett márványporral készül.
Festés
A festést a harmadik réteg felhordása után kb. egy óra múlva kell megkezdeni, és 6-8 óra alatt be is kell fejezni. Ezután a nedves falból, illetve a vakolatból kifelé szivárgó meszes víz a kép felszínén szétterül, és a levegővel érintkezve vékony mészpáncélt alkot. A javítás ezután csak a vakolat teljes leverésével és újraalapozás után lehetséges. Teljes száradás után a színek áttetsző mészkőkristályokba dermedve szinte örökéletűek.
Története
A legkorábbi ismert
a fresco készült falfestmények kb.
i. e. 1500-ból származnak,
Kréta szigetén a
Knósszoszi palotában találhatók, de
Pompejiből is maradtak fenn kitűnő állapotban lévő freskók. Fénykora az
itáliai
reneszánszban volt. A freskó technikája az évezredek során szinte semmit se változott, de bebizonyította rendkívüli tartósságát.
Híres festők, híres freskók
- Cimabue (cca. 1240-cca. 1302), San Francesco, Assisi
- Giotto di Bondone (1267-1337), Capella degli Scrovegni, Padova
- Masaccio (1401-1428), Santa Maria della Carmina, Firenze
- Piero della Francesca (1415/1420-1492), Chiesa de San Francesco, Arezzo
- Domenicho Ghirlandaio (1443-1494), Capella Tornabuoni, Santa Maria Novella, Firenze
- Michelangelo Buonarroti (1475-1564), Sixtus-kápolna mennyezete
- Giovanni Battista Tiepolo (1696-1770) munkái
- Franz Anton Maulbertsch (1724-1795): Krisztus diadala, Székesegyház, Győr *
Forrás
A képzőművészet iskolája, szerk. Molnár C. Pál, Képzőművészeti alap, ISBN 963336050
Festészet
Fresco Pintura al fresc Freska Fresko Fresco Fresko Fresko Fresque Fresco פרסקו Freska Fresko Affresco フレスコ 프레스코 Freskemolerei Freska Fresco Freskomaleri Fresk Afresco Frescă Фреска Freska Freska Fresk Fresk Фреска