A francia nyelvet 128 millió ember beszéli, 77 millióan anyanyelvükként, így a nyelvek rangsorában a 11. (anyanyelvet tekintve: 12.) hely jutott neki. Ami nyelvtörténeti besorolását illeti, újlatin nyelvről van szó.

A francia nyelv hivatalosan, nem hivatalosan sok területen elterjedt nemzetközi nyelv. A posta hivatalos, illetve a divat félig hivatalos nyelve. Az Európai Unió több szervezetében a francia kitüntetett szerepet kap (pl. az Európai Unió Bíróságán franciául zajlik a bíráskodás). Az ENSZ egyik hivatalos nyelve.

Történet

A francia nyelv latin eredetű, amelyet (a „francia” név ellenére) keveset befolyásolt a germán frankok nyelve (vö. Hermán József, A francia nyelv története, Budapest, 1966; József Hermán, Précis d'histoire de la langue française, 1967, Budapest).

A kora középkorban a francia területeken eredetileg számos nyelvet és dialektust használtak: köztük „langue d'Oïl” nyelvjárásokat (mint a picard, a wallon stb.), meg okszitán vagyis „langue d'Oc” dialektusokat (gaszkoni provanszál [provençal, stb.); a bretont és a baszkot is használták, de ezek már nem nyelvjárások, hanem igazi nyelvek, amelyek nagyon különbözők a latin eredetű nyelv- és nyelvjáráscsoporttól. Az idők során azonban az Île-de-France (a Párizs-környéki területek) nyelve, a francien kiszorította a többit, és a hivatalos francia nyelv alapjává vált.

A francia nyelv első írásos emléke a Strasbourgi eskü (Les Serments de Strasbourg), amely 842-ben, ófranciául íródott; viszont a latinra még jobban hasonlított, mint a mai franciára. Első, a nyelv létezésére utaló említés a 813-as tours-i zsinaton hangzik el. Nem árt szólni továbbá az első francia nyelvű irodalmi alkotásról, Szent Eulália szekvenciájá-ról (La Séquence de Sainte Eulalie), amely 880 és 890 között keletkezett, bár ez a szöveg inkább a picard nyelvhez sorolandó, mint a franciához. A francia nyelv az 1539-es Villers-Cotterêts-i rendelet (L'Édit de Villers-Cotteret ) alapján – amelyet I. Ferenc (François Ier) király hozott létre – lett Franciaországban az egyetlenegy „hivatalos” nyelve.

A francia nyelvvel foglalkozók öt korszakot különítenek el:

• Korai időszak (a még latinhoz jobban hasonlító roman nyelv)
• Óidőszak (ancien français, X–XIII. század)
• Középső időszak (moyen français, XIV–XVI. század)
• Klasszikus francia (français classique, XVI–XVIII. század)
• Modern francia (français moderne, a XVIII. századtól)

Bővebben: Francia nyelvemlékek (ehhez nem árt egy kis franciatudás), Francia nyelvjárások

Elterjedése

A francia nyelv több országban hivatalos nyelv, de sokan beszélik idegen nyelvként is.

Egyedüli hivatalos nyelv az alábbi országokban és tartományokban:

• Franciaország (kb. 60 millióan beszélik anyanyelvükként)
• Benin
• Burkina Faso
• Elefántcsontpart
• Gabon
• Guinea
• Kongói Demokratikus Köztársaság
• Kongói Köztársaság
• Mali
• Monaco
• Niger
• Québec (kanadai tartomány, kb. 6 700 000 fő beszéli anyanyelveként)
• Szenegál
• Togo

A hivatalos nyelvek egyike az alábbi országokban:

• Belgium (Vallónia és Brüsszel térsége, mintegy 4 millió fő beszéli anyanyelveként)
• Burundi
• Kamerun
• Kanada (Québec és Új-Brunswick tartományban)
• Közép-afrikai Köztársaság
• Comore-szigetek
• Dzsibuti
• Haiti
• Louisiana (az Amerikai Egyesült Államok egyik állama)
• Luxemburg
• Madagaszkár
• Ruanda
• Seychelle-szigetek
• Svájc (mintegy 1 400 000-en beszélik itt)
• Csád
• Vanuatu

Továbbá Algériában, Andorrában, Marokkóban és Tunéziában beszélik sokan.

Francia szókincs

Bevezetés

A nyelv kb. 35 000 szóból álló alapszókincse mintegy 13%-a jövevényszó. 1054 szó az angolból, 707 az olaszból, 550 az ónémetből, 481 a gallok nyelvéből, 215 az arabból, 164 a németből, 160 az ókelta nyelvből, 159 a spanyolból, 153 a hollandból, 112 a perzsa, illetve szanszkrit nyelvből, 101 szó indián nyelvekből származik, 89 szó valamilyen ázsiai, 56 szó valamilyen afrikai eredetű, 55 szláv szót tartalmaz a francia, illetve 144 egyéb helyről származó lexémát.

Rövid útmutató a franciákhoz: kisszótár

Franciaországban mindenképp szükségünk van egy kis francia nyelvtudásra. Úgy tartják, egy franciát azzal lehet leginkább megsérteni, ha nem franciául szólítjuk meg. Az alábbiakban pár gyakran használt kifejezés olvasható.

• angol: anglais /A~ glE/ ("angle")
• az (ott): celui-là ("szölüi lá") vagy celle-là /s@ la/ ("szell-lá"), de ha nem ismerjük a mutatott tárgy nyelvtani nemét, jobb elkerülni ezt a kifejezést, és inkább a cela/s@ la/ ("szölá") vagy ça /sa/ ("szá") kifejezést használni.
• Beszél angolul?: Parlez-vous anglais ? /par lE vu A~ glE/ ("parlé vu angle") VAGY "Vous parlez anglais ?" /vu par lE A~ glE/ ("vu párlé angle")
• Egészségére! (ha valakinek az egészségére iszunk): A votre santé! ("á votr szA~té") vagy Santé ("szanté")
• A fenébe!: Merde! ("merd")
• francia: français /frA~ sE/ ("fransze")
• Igen: Oui /wi/ kb. ("ui")
• Jó napot: Bonjour /bõžur/ ("bonzsur")
• Kérem: S'il-vous-plaît /sil vu plE/ ("szil vu ple")
• Köszönöm: Merci /mEr si/ ("merszi")
• magyar: hongrois /õgrwa/ ("ongroá")
• Magyarország fővárosa Budapest.: La capitale de la Hongrie est Budapest.
• Mennyi?: Combien /kõbjE~/ ("kombien")
• Merre van a mosdó?: Où sont les toilettes? /u sO~ lE twa lEt/ ("u szon lé tuálet")
• Nem: Non /nO~/ ("non")
• Sajnálom: Je suis désolé ("zsö szüi dézolé")
• Nem értem: Je ne comprends pas("zsö nö kompran pá")
• Szívesen!: De rien! /d@ rjE~/ ("dö rien") vagy Je vous en prie! ("zsö vu zan pri") (Franciaország); bienvenue /bjE~ v@ ny/ ("bienvönü") (Québec)
• Viszlát!: Au revoir! /o r@ vwar/ ("orövoár")

A frankofónia

A Frankofónia (La Francophonie) a francia nyelvet használó országok és kormányok nemzetközi szervezete.

A történelem során mintegy 300 évig a francia volt az angol uralkodó réteg és a kereskedelem nyelve az 1066-os normann hódítástól 1362-ig, amikor az angol visszaszerezte régi pozícióit.

Hivatkozások

• French 101 French for beginners and travelers
• Francia nyelvtan
• Francophonie világszervezet

Újlatin nyelvek | Természetes nyelvek

French language Franse taal Französische Sprache Idioma franzés Frencisc sprǣc لغة فرنسية Francés Френски език Faransikan Galleg Francès Francouzština Ffrangeg Fransk Französische Sprache Γαλλική γλώσσα Franca lingvo Idioma francés Prantsuse keel Frantses زبان فرانسوی Ranskan kieli Français Francês Fraincis Lingua francesa צרפתית फ़्रांसिसी भाषा Francuski jezik Ֆրանսերեն Lingua francese Bahasa Perancis Pagsasao a Frances Franciana linguo Franska Lingua francese ᐅᐃᕖᑎᑐᑦ フランス語 fasybau ფრანგული ენა Kifalanse 프랑스어 Zimanê fransî Frynkek Lingua Francogallica Frans Lifalansé Prancūzų kalba Franču valoda Француски јазик Bahasa Perancis Francise Franzöösche Spraak Fraans Frans Fransk språk Fransk språk Fraunceis Francés Францусаг æвзаг Język francuski Língua francesa Lingua franzosa Limba franceză Французский язык Limba frantzesa Lingua francisa French leid Fránskkagiella Francuski jezik French language Francúzština Francoščina Gjuha Frënge Француски језик Franska பிரெஞ்சு மொழி ภาษาฝรั่งเศส Wikang Pranses Fransızca فرانسۇز تىل Французька мова Tiếng Pháp Francès 法语 Hoat-gí 法語