A fonetika a beszédhangok tudománya, a nyelvészet egy részterülete. Az egyes hangok jellegével és képzésével foglalkozik, szemben a fonológiával, ami a hangrendszeresek és a hangokból álló nyelvi egységek, a fonémák tudománya. A nyelvi elemzésnek ezen a szintjén a jelentés vizsgálata (a szemantika) még nem merül fel.

A fonetika az ember által ténylegesen kiejtett beszédhangokkal foglalkozik. Míg az írott nyelvek és az ábécék (nyilvánvalóan) szorosan kötődnek a beszédhangokhoz (legalábbis általában), a fonetikusokat jobban érdeklik maguk a beszédhangok, mint a lejegyzésükre használt jelek. E kettő között azonban olyan szoros a kapcsolat, hogy a jelek tudományát (pontosabban: a szemiotikát) számos szótár a fonetika egyik részterületeként tartja számon.

A fonetikának három fő ága van:

• artikulációs fonetika, ami az ajkak, a nyelv és a többi hangképző szerv helyzetével és mozgásával foglalkozik,
• akusztikus fonetika, amely a hanghullámok tulajdonságait vizsgálja,
• auditív fonetika, amelynek tárgya pedig a beszédészlelés.

A Nemzetközi Fonetikai Szövetség (IPA) több száz különféle beszédhangot tart számon és jelöl nemzetközi fonetikai ábécéjében.

Az emberi hangképző szervek által előállítható hangokból a különböző nyelvek nagyon eltérő mennyiséget használnak. A nyelvekben 2 (abház) és 55 (szedang) közötti magánhangzó és 6 (rotokasz) és 117 (!xu) közötti mássalhangzó fordul elő. Az egyazon nyelvben felhasznált fonémák teljes száma lehet akár csak 10, mint a pirahã nyelvben, 11, mint a rotokasz nyelvben (melyet Pápua Új-Guineában beszélnek), vagy 12, mint a hawaii nyelvben; vagy lehet akár 141 is, mint például a !xu nyelvben (amelyet Dél-Afrikában, a Kalahári sivatagban beszélnek). Ezek között lehetnek ismerős hangok, mint a /t/, /s/ (magyar sz) vagy /m/; és lehetnek számunkra egészen szokatlanul képzett hangok (lásd még: csettintő hangok, hangképzés, levegőáramlási mechanizmusok).

A magyarban 14 magánhangzó- (a á e é i í o ó ö ő u ú ü ű) és 24 mássalhangzó-fonéma (b c cs d dzs f g gy h j k l m n ny p r s sz t ty v z zs) van, melyek közül jó néhánynak számos allofónja létezik. Mindez merőben eltér a latin ábécén alapuló köznapi értelmezéstől, mivel az ly betű nem jelöl más hangot, mint a j, a dz fonológiailag nem tekintendő hangnak, csak hangkapcsolatnak; az idegen szavakban szereplő q, w, x, y betűknek pedig nincs önálló megfelelőjük a magyar hangrendszerben.

A fonetikát már 2500 éve, az ősi Indiában is művelték.

Külső hivatkozások

• Mi kell ahhoz, hogy egy nyelvet létrehozz? (RPG.hu)
• On-line phonetics course

Phonetics Fonética Фанэтыка Фонетика Fonetik Fonètica Fonetika Фонетика Seineg Fonetik Phonetik Fonetiko Fonética Foneetika آواشناسی Fonetiikka Phonétique Fonética פונטיקה Phonetica Fonetiko Fonetica 音声学 음성학 Phonetik Fonetiek Fonetikk Fonetikk Fonetyka Fonética Fonetică Фонетика Fonetika Glasoslovje Fonetika Фонетика Fonetik ஒலிப்பியல் Фонетика 语音学