A filoxéra (vagy szőlő-filoxéra, latin neve: Dactulosphaira vitifoliae) egy az amerikai kontinensről származó állati kártevő, szőlőgyökér-tetű.

Európában először Franciaországban bukkant fel 1863-ban. Az itteni, európai szőlőket termesztő gazdák, nem ismerve fel a kártevő életkörülményeit, sokáig nem tudtak védekezni ellene. Nagyjából 30 év alatt a filoxéra elpusztította a kontinens kötött talajra települt, nagy múltú szőlőkultúráját. A termőszőlők mintegy 2/3 része esett áldozatul.

Magyarországon 1875-ben észlelték először Pancsován. Az országban 1897-ig 666 820 kataszteri hold szőlőből 391 217 pusztult el.

A kártevő tetű bonyolult, több nemzetségen keresztül tartó szaporodását, élettanát nehezen ismerték ki a hajdani szőlészek, ezért a védekezésre is lassan találtak hatékony módszert. Kezdetben a fertőzött területek irtásával, vízzel való elárasztásával, durva vegyszeres kezelésével próbálkoztak, de aztán jobb találtak megoldásokat. Egyrészt a 75-80% kvarcot tartalmazó homoktalajokban (rezisztens talajok) telepítettek szőlőket, másrészt amerikai eredetű szőlők átoltásával, oltványok előállításával, s az ültetvények ilyen áttelepítésével sikerült megállítani a vészt, és visszafordítani a tönkretett területek szőlőkultúráját.

Az ültetvények áttelepítését különféle gazdasági ösztönzőkkel támogatta az állam, pl. hat évi adómentességet adtak (1891: 1. tc.). A gazdák felvilágosítására is nagy hangsúlyt fektettek. Jókai Mór, aki maga is szőlészkedett így írt a problémáról az 1896-ban megjelent „Kertészgazdászati jegyzetek”-ben: „ …azt hiszem, senkinek sem kell bemutatnom, hogy milyen a filoxéra? Aki nem látta természetben, megismerheti a népszerű füzetekből, amikben le van írva és rajzolva, sokszoros nagyításban. Nálam minden szőlőmunkás kap egy nagyítóüveget, hogy a szőlő gyökerén megvizsgálhassa a gyanús sárga foltot. ^* A filoxéra elleni háborút folytatni kell, mert ami rossz van a földön, az tökéletesen el nem vész soha.”

Szőlőtermesztésünk filoxéra utáni megújításában jelentős szerepet játszottak világhírű mezőgazdasági tudósaink: Katona Zsigmond, Mathiász János és Kocsis Pál.

A nagyüzemi mezőgazdaság idején, 1970 és 1990 között szinte teljesen eltűnt a filoxéra kártevője. Manapság a tulajdonváltás idejében sok műveletlenül hagyott szőlőterületen ismét megtalálható, de a leveleken okozott kártétele nem okoz teljes pusztulást a köztermesztésben lévő szőlőoltványok ellenálló gyökérzetének köszönhetően.

Külső hivatkozások

1. Agro Napló Online
2. Magyar Néprajzi Lexikon

Bor

Phylloxera Fil·loxera Reblaus Dactylosphaera vitifoliae Phylloxéra Druifluis Filoxera Trtna uš Філоксера