Gourt Home::Gourt :: Feröer
Feröer vagy Feröer szigetek, dánul Færoerne, feröeriül Føroyar: szigetcsoport az Atlanti-óceán északi részén, Skócia és Izland között. Neve magyarul birkaszigeteket jelent. Területe 1414 km². Fővárosa Tórshavn. Dánia autonóm területe.
- |
- | - | Feröeri zászló | Feröeri címer |
-
-
-
-
-
-
-
- teljes
- % víz
1399 km²
0,5%
-
- teljes(2004)
- Népsűrűség
48 228
33,1/km²
-
-
-
-
-
-
-
Természeti viszonyok
Kialakulás
A szigetcsoport Izlandhoz hasonlóan a Grönlandtól Skóciáig húzódó, forrófolt-tevékenység során keletkezett vulkanikus tenger alatti hátságon emelkedik. Egy 36 millió évvel ezelőtt működött hatalmas rétegvulkán maradványa. A vulkán központi része a mai szigetektől nyugatra helyezkedett el. A szigeteket főként bazalt alkotja. A szembeötlő, sima, párhuzamos bazaltrétegek kelet felé lejtenek.A vulkánmaradványt a jégkorszak egy részében összefüggő jégtakaró fedte; a melegebb időszakban csak a legmagasabb részeket fedte jégsapka. A jégsapkákból minden irányba leereszkedő gleccserek U alakú gleccservölgyeket vájtak ki, a tengerszint alatt is folytatódó glaciális erózió fjordokat alakítottak ki, amelyek a vulkánmaradványt részekre vágták. Ma Feröer 18 szigetből áll.
Az abrázió folyamatosan pusztítja a szigeteket.
Domborzati viszonyok
A szigetcsoport 18 szigetből áll, amelyeket néhány km, esetenként néhány száz m széles tengerszorosok választanak el egymástól. Az egyes szigetek partvonala rendkívül tagolt, bonyolult.Feröer legmagasabb csúcsa a Slættaratindur (882 m) Eysturoy szigeten. A szigetek domborzatát jégformálta, merész sziklagerincek és csúcsok, és köztük széles, U alakú völgyek jellemzik. Vízszintes területek alig vannak. Az abrázió, elsősorban a nyugati partokon, több száz m magas sziklafalakat (Vestmannai madársziklák), sziklakapukat, tengerrel elöntött barlangokat, látványos sziklatornyokat (Óriás és Boszorkány) alakított ki.
Éghajlat
Feröer éghajlata a Golf-áramlásnak köszönhetően a földrajzi szélességhez képest enyhe. Tórshavnban az évi középhőmérséklet 8 °C (januárban 3 °C, júliusban 11 °C). Az évi csapadékmennyiség eléri az 1500 mm-t. Minden hónapban gyakori a csapadék, de a tél a legcsapadékosabb. Évente átlagosan 280 napon esik eső vagy hó. Állandóan hóval vagy jéggel borított területek nincsenek a szigeteken.Növényzet
A szigeteken nincsenek erdők, fák csak a településeken nőnek. Az aljnövényzet tundra jellegű, mohák, gombák, zuzmók, fűfélék alkotják. Védettebb völgyekben változatos virágos növények, köztük apró orchideák is élnek.Állatvilág
Lakosság
Történet
A középkorban norvég tulajdonban volt, de 1814 óta Dánia külbirtoka.
Gazdaság
Mezőgazdaság
A fő bevételi forrás a halászat, de a mezőgazdaságot inkább a juhtenyésztés képviseli.Ipar
A hajóépítés és a kézműipar a jellemző, de megkezdődött az olaj kitermelése is.Közigazgatás
Lásd: Feröer szigetek szigeteinek listája
Politika
1852-ben saját parlamentet alakítottak.
1948 óta a Feröer szigetek széleskörű belső autonómiát élvez, belső ügyekben önállóan döntenek, a védelem és a külpolitika tekintetében azonban a dán parlament az illetékes, ahová a szigetcsoport két képviselőt delegál.
Faroe Islands Faroëreilande Islles Feroe Фарэрскія выспы Фарьорски острови Faero Farska ostrva Illes Fèroe Faerské ostrovy Færøerne Färöer Νήσοι Φερόες Ferooj Islas Feroe Fääri saared Faroe uharteak Färsaaret Føroyar Îles Féroé איי פארו Føroyar Kepulauan Faroe Færeyjar Isole Fær Øer フェロー諸島 페로 제도 Ynysow Faroe Faeröer Farerų salos Фарски Острови Faeröer Færøyane Færøyene Illas Feròe Wyspy Owcze Ilhas Feroé Insulele Feroe Фарерские острова Fearsullot Farski Otoci Faroe Islands Faerské ostrovy Ferski otoki Ishujt Faroe Фарска острва Färöarna หมู่เกาะแฟโร Faroe Adaları Фарерські острови 法罗群岛 Mî-iûⁿ Kûn-tó
"Feröer"
