Gourt Home::Gourt :: Föld
| earth-apollo17.jpg 17 látta.]] | Kattints a képre bővebb leírásért
|||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Pálya adatai (Epocha J2000) | |||||||
| Fél nagytengely | 149 597 887 km (1,000 000 11 CSE) | ||||||
| Pálya kerülete | 0,940 Tm (6,283 CSE) | ||||||
| Pálya excentricitása | 0,016 710 22 | ||||||
| Perihélium távolsága | 147 098 074 km (0,983 289 9 CSE) | ||||||
| Afélium távolsága | 152 097 701 km (1,016 710 3 CSE) | ||||||
| Siderikus periódus | 365,256 96 nap (1,000 019 1 a) | ||||||
| Átlagos pályamenti sebesség | 29,783 km/s | ||||||
| Max. pályamenti sebesség | 30,287 km/s | ||||||
| Min. pályamenti sebesség | 29,291 km/s | ||||||
| Pálya hajlásszöge az Ekliptikához | 0,000 05° (7,25° a Nap egyenlítőjéhez) | ||||||
| A felszálló csomó hossza | 348,739 36° | ||||||
| Perihélium szöge | 114,207 83° | ||||||
| Holdak | 1 (a Hold) de lásd még 3753 Cruithne | ||||||
| Fizikai tulajdonságai | |||||||
| Egyenlítői átmérő | 12 756,28 km | ||||||
| Poláris átmérő | 12 713,56 km | ||||||
| Közepes átmérő | 12 742,02 km | ||||||
| Lapultság | 0,003 35 | ||||||
| Egyenlítői kerület | 40 075 km | ||||||
| Felszín | 510 067 420 km² | ||||||
| Térfogat | 1,0832·1012 km³ | ||||||
| Tömeg | 5,9736·1024 kg | ||||||
| Sűrűség | 5,515 g/cm³ | ||||||
| Gravitációs gyorsulás az egyenlítőn | 9,780 m/s² 1 (0,997 32 g) | ||||||
| Szökési sebesség | 11,186 km/s | ||||||
| Sziderikus keringési idő | 0,997 258 d (23,934 h) | ||||||
| Forgási sebesség | 1674,38 km/h = 465,11 m/s (az egyenlítőn) | ||||||
| Tengelyferdeség | 23,439 281° | ||||||
| Az északi pólus rektaszcenziója | 0° (0 h 0 m 0 s) | ||||||
| Deklináció | 90° | ||||||
| Albedo | 0,367 | ||||||
| Felszíni hőmérséklet | |||||||
| min | átlag | max |
|---|---|---|
| 185 K | 287 K | 331 K |
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó. A Naprendszer legnagyobb földtípusú bolygója, és az egyetlen égitest, melyről a modern tudomány elfogadja, hogy életet hordoz. Nagyjából 4,5 milliárd (4,5·109) éve jött létre, és nemsokkal utána már körülötte keringett a Hold.
A jelképe egy keresztet tartalmazó kör, melyben a kereszt a meridiánt és az egyenlítőt jelképezi; egy változatában a kereszt a kör felett van (Unicode: ⊕ és ♁).
Kialakulása, szerkezete
A Föld nyolc másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal a Nappal együtt a naprendszert alkotja. Galaxisunk, a tejútrendszer több mint 100 milliárd csillagból áll.
Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósuk istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4.6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A forgás közben leszakadtak a bolygók anyagai, melyek később bolygókká sűrűsödtek. A középen lévő legsűrűbb felhőből alakult ki a Nap. A többi nagyrészéből a bolygók, köztük a Föld is.
Kezdetben kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek - a gravitáció és a forgás következtében - sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag.
Földkéreg
Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. A szárazföldek területén 30-70, átlagosan 35 km vastag, az óceánok alatt vastagsága 6 km. A szárazföldi réteg 15-20 km mélységben két részre osztható: a felső fémekben szegény gránitos, és az alsó fémekben gazdag bazaltos rétegre. Az óceáni kéreg csak bazaltos rétegből áll.
Földköpeny
A kéreg alatt található, kb 2900 km mélységben ér véget. Felső, és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny, asztenoszférának nevezzük kb 75-250 km mélységben.
Földmag
A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd.
A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része együtt a kőzetburok, vagy litoszféra. Földünk légköre, tengerei és óceánjai is gömbhéjas elrendezésűek. A levegőburok neve atmoszféra, a vízburok neve hidroszféra. A kéregben, vízben, levegőben élő élőlények együttesen alkotják a bioszférát.
Kontinensek
Európa · Ázsia · Afrika · Észak-Amerika · Dél-Amerika · Ausztrália és Óceánia · Antarktisz
Óceánok
Atlanti-óceán · Csendes-óceán · Déli-óceán · Indiai-óceán · Jeges-tenger
Lásd még
Külső hivatkozások
- A Föld statisztikái jelen időben
- A Föld műholdas térképe
- A Föld műholdas térképe
- 3D szoftver a Föld virtuális felfedezéséhez
Earth Aarde Erde Eorðe أرض Tierra Зямля Земя (планета) পৃথিবী Douar (planedenn) Zemlja (planeta) Terra Země Zemia Daear Jorden Erde Γη Tero Tierra Maa (planeet) Lurra زمین Maa Terre Ierde Terra (planeta) પૃથ્વી כדור הארץ पृथ्वी Zemlja Terra Bumi Daga (planeta) Tero Jörðin Terra 地球 terdi დედამიწა Ntoto 지구 Erd Dor Terra Äerd Eerd Mabelé Žemė Zeme Земја Bumi Art Cemānāhuac Eer Eerde पृथ्वी Aarde (planeet) Jorda Jorden Tèrre Yatu Ziemia Terra Phuv Pământ Земля Terra The Yird Zemlja Earth Zem Zemlja Toka Земља (планета) Marcapada Jorden Ardhi பூமி โลก Daigdig Yer (gezegen) اغايلىماق (ئاسترونومىيە) Земля (планета) Trái Đất 地球 Tē-kiû
"Föld"
