Gourt Home::Gourt :: Euró
| Euró | |
|---|---|
| Ország: | Eurózóna, Monaco, San Marino, Vatikán |
| Váltópénz: | 100 (euró)cent |
| ISO-4217-Kód: | EUR |
| Rövidítés: | € |
| Árfolyam: (2005. november) | 1 Ft = 0,004 € 1 € = 250,41 Ft |
Az euró (euro, Ευρώ, Евро, devizakód: EUR, szimbólum: €) az eddigi talán legjelentősebb európai pénzreform eredménye, egységes európainak szánt fizetőeszköz, mely a bevezető országokban a korábbi nemzeti valuták helyébe lép. Közös valutaként az európai egységesülés fontos sarokköve, könnyíteni hivatott a tőke, a javak és az emberek szabad áramlását. 1999 óta az Európai Unió valutája az ECU (vagy ECÜ) helyett, bankjegy- és érme formájában 2002 óta van forgalomban. Jelenleg 17 ország pénzneme, továbbá Koszovó területén használatos fizetőeszköz. Az amerikai dollár, az angol font és a japán jen mellett a negyedik irányadó világvalutaként tartják számon. http://www.ecb.int/press/key/date/1999/html/sp990310.en.html
Váltópénze az eurócent, egy euró 100 eurócenttel egyenértékű.
Középárfolyama jellemzően 250 magyar forint (HUF) körül mozog. http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=hu0301_arfolyam
Az euró nyelvi vonatkozásai
A névadás és a madridi elvek
Az új közös pénz nevéről a madridi csúcson (1995. december 15-16.) született megállapodás az akkori uniós tagok között; az euró ekkor kapta jelenlegi nevét. http://ue.eu.int/cms3_Applications/applications/search/newsDocDetails.asp?cmsid=650&dockey=54768&doclang=EN&lang=EN Így az EU-tizenötök rendelkeztek a közös pénz nevének írásmódjáról is, mely a döntés értelmében egyes szám, nem ragozott formában, minden tagállami nyelven egységesen euro, tekintet nélkül az egyes országok helyesírási különbségeire. http://europa.eu.int/comm/economy_finance/euro/documents/spelling_en.pdf Az elnevezés egysége szimbolikus jelentőségű. A nem latin jelrendszert használó nyelvek - így a görög és a bolgár is - felmentést kaptak ezen rendelkezés alól. A többes számú és ragozott alakokra nincs központi előírás. Ezen alapelveket az Európai Unió Tanácsának 974/98. rendeletében rögzítették. http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R0974:EN:HTML
A megkövetelt írásmód több nyelvben is problémás, így a pénznem írásmódja körüli merev szabályokat többen is vitatták/vitatják, köztük Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország és Szlovénia. http://index.hu/politika/kulfold/eu/eurosx1013/ http://www.eubusiness.com/Euro/060108033022.397g5iln http://index.hu/gazdasag/vilag/euro060118/ Bár az Unió hivatalos nyelvei minden egyéb tekintetben egyenlőek, a helyi igényeknek megfelelő formák alkalmazása helyett az Európai Központi Bank - kitartván a madridi elvek mellett - egységesen megköveteli az euro forma használatát, legalább a közösségi dokumentumokban és a jogszabályokban.
Az euro formától eltérő helyi elnevezések
A közös valuta neve írül eoró, Európa gael neve (Eoraip) után. http://evertype.com/standards/euro/euro-eora-en.pdf Az eoró forma gyakran előfordul az írországi nyomtatott sajtóban, a köznyelvben viszont - az angolból átvett - euro forma az elterjedtebb. A szigetországban mind az angol, mind az ír hivatalos nyelv; a nagy többség anyanyelve az angol.
A közös pénz lett elnevezése az eiro a rigai kormány határozata értelmében; a kérdés legutóbb 2006. januárjában került napirendre. http://www.baltictimes.com/news/articles/11051/ http://www.nol.hu/cikk/389636/ http://www.dw-world.de/dw/article/0,2144,1847580,00.html Az eltérés indoka, hogy Európa lett megfelelője Eiropa, továbbá, hogy a lett nyelv nem tűri meg egymás mellett az "e" és "u" hangzókat. A Lett Tudományos Akadémia Nyelvészeti Bizottsága ugyanakkor az eira elnevezés mellett foglalt állást, mivel a lettben az "-o" végű szavakhoz nem járulhat toldalék. A köznyelvben az eira forma elterjedetebb. Lettországban a nyelvvédelem a Szovjetunióból való kiválás óta rendkívül hangsúlyos téma; a kormány többször is kijelentette, hogy nyelvi érdekeit szükség esetén az Európai Bíróság színe előtt is hajlandó megvédeni.
Az euró litván nyelvi megfelelője az euras. A litván nyelv a jövevényszavakat szinte minden esetben a litván szavakra jellemző végződésekkel (-as, -is) látja el.
A pénznem magyar neve az MTA állásfoglalása szerint hosszú ó-val írandó (mivel a szóvégi ó és ő mindig hosszú). A köznyelvben egyeduralkodó az euró forma; a hivatalos uniós dokumentumokban ellenben az euro szó használatos a közös pénz megnevezésére, igazodva a 974/98. rendelethez. http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=100110 E kettősség nyomatékosítására Magyarország (Lettországgal közösen) nyilatkozatot fűzött az - egyébként elutasított - európai alkotmányhoz, miszerint „az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés lett, illetve magyar szövegében alkalmazott írásmódja semmiben nem befolyásolja a lett, illetve a magyar nyelv fennálló szabályait”. http://europa.eu.int/constitution/hu/ptoc184_hu.htm#a662 Magyarország nem ragaszkodik ahhoz, hogy a közös pénzen a magyar helyesírás szerinti elnevezést is feltüntessék. http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=109987&rid=PWdUTQ==
A pénznem máltai neve a Máltai Nyelv Tanácsának döntése értelmében ewro-ként írandó, igazodva Európa máltai megnevezéséhez (Ewropa). Az állásfoglalást 2005. decemerében publikálták. http://www.maltamedia.com/cgi-bin/artman/exec/view.cgi?archive=5&num=8364 http://www.kunsilltalmalti.gov.mt/filebank/documents/reportonthenamesoftheeuropeancurrency.pdf
Az evro, a szlovén köznyelvi elnevezés szintén Európa helyi nevéből (Evropa) lett levezetve; Szlovénia hivatalos dokumentumaiban azonban - eleget téve az EKB elvárásainak - kizárólagosan az euro formát használja egy 2006. március havi törvény alapján. http://www.eubusiness.com/Euro/060330183602.4vmvem7f http://www.ecb.int/ecb/legal/pdf/en_con_2006_17_f_sign.pdf
A Török Nyelvi Társaság Avrupa, kontinensünk török neve után az avro megnevezést ajánlja. A média és a köznyelv mind az avro, mind az euro szavakat használja.
| Lásd még: |
|
Az euró mint fizetőeszköz
Az euró jelenleg 17 ország pénzneme.
| [[Kép:eurozone 2006 b.png|thumb|300px|left| ]] |
Az Európai Unión belül (eurózóna)Ausztria (osztrák schilling, ATS), Belgium (belga frank, BEF), Finnország (finn márka, FIM), Franciaország (francia frank, FRF), Görögország (görög drachma, GRD), Hollandia (holland forint, NLG), Írország (ír font, IEP), Luxemburg (luxemburgi frank, LUF), Németország (német márka, DEM), Olaszország (olasz líra, ITL), Portugália (portugál escudo, PTE) és Spanyolország (spanyol peseta, ESP) - az EU azon országaiként, amelyek áttértek az euró használatára - együttesen alkotják az eurózónát, másnéven európai valutauniót. Ezen országok jogosultak mind euróérmék, mind euróbankjegyek kibocsátására.
|
De jure (monetáris megállapodás szerint)
Monaco (francia frank, FRF), San Marino (olasz líra, ITL) és a Vatikánváros (vatikáni líra, VAL) hivatalos pénzneme az euró, melyet az Unióval kötött egyenkénti monetáris megállapodások keretében ismerték el sajátjukként. http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2002:142:0059:0073:EN:PDF http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2001:209:0001:0004:EN:PDF http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2001:299:0001:0004:EN:PDF Ezen országok és Francia- vagy Olaszország között korábban hasonló szerződések voltak életben, a mostani megállapodások ezen tradíciókat folytatják. Korlátozott mennyiségű euróérme verésére jogosultak.
De facto (monetáris megállapodás nélkül)
Andorrának nincs és eddigi történeleme folyamán soha nem is volt hivatalos pénzneme. Az euró megjelenése előtt a francia frank (FRF) és a spanyol peseta (ESP) volt itt használatban, így ezek megszűnésével a kishercegség pénzneme az euró lett. 2003-ban Andorra hivatalosan kérte a monetáris megállapodás megkötéséthttp://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/site/hu/oj/2004/l_244/l_24420040716hu00470049.pdf, mely azóta is függőben van. Bár az eddigi határozatok értelmében az ország jogosult az euró hivatalos pénzeszközként való használatára, nem adhat ki semmiféle euróbankjegyet vagy -érmét, sőt a Közösséggel való külön megállapodás nélkül semmiféle bankjegyet, pénzérmét vagy pénzhelyettesítő eszközt sem!
Koszovó és Montenegró egyoldalúan (az Unióval való külön megállapodás nélkül) használja az eurót fizetőeszköznek, a megszűnt német márka (DEM) helyett. Szerbiában és a Vajdaságban a szerb dínár van forgalomban.
Egyéb
Észak-Korea külkereskedelmi célokra használja az eurót 2002. decembere óta, felváltva vele az amerikai dollárt (USD). Az ország nemzeti valutája, a won nem konvertibilis, csak belföldön használatos. http://news.bbc.co.uk/1/hi/world/asia-pacific/2531833.stm
Az euró története
A kezdetek
Az eurót az 1992-es maastrichti szerződés döntései hozták létre. Ennek célja egy gazdasági és pénzügyi unió létrehozása volt. Azért, hogy az új pénznemet bevezethessék, a tagállamoknak meg kell felelniük a szigorú feltételeknek: a költségvetési hiánynak a bruttó hazai össztermék 3 százaléka, az adósságaránynak a bruttó hazai össztermék 6 százaléka alatt kell lennie, valamint az inflációnak és a kamatlábnak is meg kell közelítenie az EU-átlagot.A jövő
Az új EU-tagok kötelesek bevezetni az eurót. Ennek időpontja az egyes államokban azok kritériumoknak való megfelelésétől függ; így az ez ügyben tartott esetleges későbbi népszavazások jelképes értékűek.http://www.euractiv.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=2979 http://www.eurohirek.hu/modul.asp?name=cikk&file=article&sid=5342 Magyarországi bevezetése az utolsók között, 2010–2014 között várható.Az euró karakterisztikája és megjelenési formái
Az eurószimbólum
Pénzérmék
Euró- és eurócentérmék kibocsátására a 12 eurózónabeli állam, továbbá Monaco, San Marino és a Vatikánváros jogosult. Az érmék minden eurót használó országban érvényes fizetőeszköznek minősülnek, függetlenül előállítási helyüktől.Az érmék kinézetéről és az érvényes címletekről az Európai Unió Tanácsának 975/98. rendeletében rendelkeztek. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:1998:139:0006:0008:EN:PDF
Érmék nyolc különböző névértékben készülnek, ezek: az 1-, 2-, 5-, 10-, 20- és 50 centesek, továbbá az 1- és 2 eurósok. Hollandiában már nem vernek 1- és 2 centeseket, és Finnországban is döntés született előállításuk felhagyásáról; a gyártás abbamaradása ellenére ezekben az országokban is mind a nyolc címlet érvényes fizetőeszköz marad.
Az ércpénzek megjelenése egységes: a méretek, a súlyok, a színek, az élminta és az írásoldal vésete címletenként minden érmén megegyezik. Az érmék többsége kör alakú, míg a 20 centes "spanyol virág" (7 bevágással a széleken 8 szirmot képeztek). Az 1-, 2- és 5 centesek írásoldali ábrája Európa földrazi helyzetét mutatja, a 10-, 20- és 50 centeseké a 15 régi EU-tagállamot ábrázolja határokkal elválasztva, míg az 1- és 2 eurósoké ugyanezeket egységként, határok nélkül. A pénznem neve minden esetben latin betűkkel szerepel az írásoldalon. Minden érmén megtalálható Európa jelképe, a tizenkét ötágú csillag. Az írásoldali domborokat Luc Luyckx tervezte.
A fejoldali minta országonként eltérő, melyre rendszerint egy helyi szimbólum vagy egy neves személy (király/királynő, a Vatikán esetében egyházfő) arcképe kerül; a tizenkét csillag a fejoldalon is mindig szerepel. A legtöbb ország három különböző mintát veret a nyolc érmére, viszont Ausztria, Görögország, Olaszország és San Marino mind a nyolc címlethez különböző fejoldali vésetet használ, így ezen országok érméinek névértéke pusztán a fejoldal alapján is megmondható.
Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában és Spanyolországban az a szokás járja, hogy a pénzekre a készítés évét verik/nyomtatják, ellenben a többi országgal, ahol a forgalomba helyezés éve kerül az érmékre. Így a legkorábbi keltezésű közönséges euróérme 1999-es.
A közönséges érméken túl az egész valutaközösségben legális fizetőeszköznek minősülnek az emlékérmék (commemoratives), amelyek alkalmi fejoldallal készített 2 eurósok. Egy állam egy évben egy emlékérmét mutathat be; az egy típusú érmékből kiadható maximális példányszámot előre meghatározzák. Az első emlékérme a 2004-es athéni olimpiai játékok tiszteletére készült. Eddig 5 ország bocsátott ki ilyen pénzdarabokat.
A gyűjtőknek szánt érmék (collector coins) kifejezetten csak a készítő országban funkcionálnak legális fizetőeszközként. Közönséges érmék névértékeiben nem készülhet ilyen pénzdarab, nem lehet rajtuk a közönséges érmékhez tartozó ábra, és azoktól színük, méretük vagy súlyuk alapján még legalább két jellemzőjükben el kell térjenek. A készítő ország neve kötelezően szerepel rajtuk.
Érmefotók találhatóak a Commons euro témakörében.
Bankjegyek
Ellentétben az érmékkel, a bankjegyek azonos kivitelezésűek; csak a sorszámban elhelyzett országazonosító betűkód révén azonosítható a kiadó ország. A betűkódok kiosztása a következő (zárójelben a nem használtak):| Kibocsátó ország | Kód | Kibocsátó ország | Kód | Kibocsátó ország | Kód |
|---|---|---|---|---|---|
| Ausztria | N | Görögország | Y | Németország | X |
| Belgium | Z | Hollandia | P | Olaszország | S |
| (Dánia) | (W) | Írország | T | Portugália | M |
| Finnország | L | (Luxemburg) | (R) | Spanyolország | V |
| Franciaország | U | (Nagy-Britannia) | (J) | (Svédország) | (K) |
Az euróbankjegyek rajzolatterveit Robert Kalina, az Österreichische Nationalbank (Ausztria központi bankja) bankjegytervezője készítette, akinek rajzait a „Korok és stílusok Európában” téma ihlette. A rajzolatok az európai kultúrtörténet hét korszakának építészeti stílusait ábrázolják: az 5 eurós a klasszikus, a 10 eurós a román, a 20 eurós a gótikus, az 50 eurós a reneszánsz, a 100 eurós a barokk és a rokokó építészetet, továbbá a 200 eurós a vas és üveg architektúrát, az 500 eurós pedig a modern, XX. századi építészetet jeleníti meg.
A bankjegyek előlapjának ablakok és kapubejáratok a fő motívumai, a hátoldalának pedig különböző hidak. A ábrázolások inkább az egyes korszakok tipikus építészeti stílusa, mint valós épületek alapján készültek; ez utóbbiak ábrázolása szándékosan került.
A terveket az Európai Monetáris Intézet (EMI) – az EKB elődintézménye – Tanácsa választotta ki, 1996-ban.
Az EMI 1996. februárban tervezési versenypályázatot írt ki, amelyre összesen 44 tervjavaslat érkezett. A terveket elküldték egy közjegyzőhöz, aki, hogy biztosítsa a pályaművek névtelenségét, számmal látott el minden sorozatot.
1996. szeptemberében 14 független marketing-, reklám-, tervezési és művészettörténész szakemberből álló zsűri bírálta el a tervjavaslatokat. A testület két szűkített listát állított össze: az egyik öt sorozattervet tartalmazott a „korok és stílusok Európában” témában, a másik szintén ötöt a „modern/absztrakt” kategóriában.
Az euróbankjegyeken az EKB elnökének aláírása is szerepel. 2004. április végéig csak az EKB első elnökének, Willem F. Duisenbergnek az aláírásával ellátott bankjegyek voltak forgalomban, azóta azonban már a Jean-Claude Trichet aláírásával ellátott bankjegyek is megjelentek. Utóbbiak gyártása röviddel az új elnök 2003. november 1.-i hivatalba lépése után indult be.
| Címlet | Méretezés | Alapszín | Képviselt stílus | Képviselt korszak | Előoldal | Hátoldal | Nyomdagép kódja |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 5 € | |||||||
| 10 € | |||||||
| 20 € | |||||||
| 50 € | |||||||
| 100 € | |||||||
| 200 € | |||||||
| 500 € |
Függelék
Lábjegyzet (hivatkozások)
Kapcsolódó belső szócikkek
- euro (angol)
- Linguistic issues concerning the euro (angol)
- Euro banknotes (angol)
Kapcsolódó témakörök a Wikimedia Commonsban
Külső források
- Magyar Nemzeti Bank
- Európai Központi Bank
- Az Európai Unió európortálja (magyar nyelven nem elérhető)
- A Máltai Nyelv Tanácsa (angol, máltai)
- Evertype.com - The euro and standardization (angol, ír, olasz)
- EUR-Lex
- EurActiv
- MH Online
- Népszabadság Online
- Index.hu
Euro Euro Euro يورو Euro Avro Еўра Евро Euro Euro Euro Euro Euro Euro Ευρώ Eŭro Euro Euro Euro Euro Õuro Euro Euro Euro Euro Euro אירו यूरो Euro Euro Euro Evra Euro ユーロ ევრო 유로 Euro Euro Euro Euro Euras EUR Евро Euro Ewro Euro Euro Euro Euro Étchu Euro Euro Euro Euro Евро Euru Euro Euro Euro Evro Euro Евро Euro Euro ஐரோ ยูโร Euro Avro Євро Euro 欧元 Euro 歐元
"Euró"
