Az emberi test

Az emberi test az ember látható alakja, amely születéstől haláláig azonosítja őt, és többnyire egyedi jellegzetességekkel rendelkezik. Az ember a modern társadalomban szabadon rendelkezik testével, annak (testrészeinek) kizárólagos tulajdonosa, így halálában sem lehet előzetes engedélye nélkül egyes részeit eltávolítani vagy felhasználni. (Ezen tulajdonjogának gyakorlásában azonban az egyes államok jogrendszerüktől föggően kisebb-nagyobb mértékben korlátozzák.)

A test alkotórészeit az anatómia tudomány tárgyalja, a test önmaga eszközeivel való állapotváltoztatása a pszichológia tárgya, a test ápolása, óvása és kényeztetése a higiénia tárgya, a test edzése és nevelése a testkultúra tárgya, míg a testtel végzett különleges produkciók pl. lángnyelés, szájátszúrás stb. részben a cirkusz és a mutatványok világába tartozik.

Az emberi test és működésének modern kori megismerése viszonylag későn, a boncolással kezdődött, ábrázolása azonban már a görög művészetnek is középpontjában ált.

Az emberi test fő szervrendszerei

külső testrészek

bőr (testrész)
fej, arc, homlok, szem (testrész), orr (testrész), száj (testrész), nyelv (testrész), fogak, fül (testrész), haj, áll
nyak (testrész), torok (testrész), ádám csutka, váll
törzs, mellkas, mell, has, nemi szervek, hát,
kar (testrész), kéz, ujj (testrész), tenyér, csukló (testrész), alkar, könyök (testrész), felkar
alsó végtag, comb, térd, lábszár, láb (testrész), boka, talp (testrész), lábujj

A testséma

Minden ép tudatú embernek van saját elképzelése, tudata a saját testéről (alakjáról, nagyságáról, mindenkori térbeli helyzetéről). A testséma elfogadása vagy elutasítása árulkodik a személyiség pszichikus állapotáról. Elfogadás esetén harmóniáról, míg elégedetlenség esetén krízisről is szó lehet. Tipikus eset, amikor a sovány ember úgy hízik meg, hogy új testméreteit nem tudja elfogadni, és kóros étkezési szokásokkal (anorexia, bulimia) reagál. („Minden kövér emberben egy sovány ember dörömböl, hogy engedjetek ki”.)

A testnyelv

Az emberi testek egymás közelségét bizonyos igények szerint szabályozzák. A testek térközszabályozása egyrészt a tényleges közelség szabályozásából, másrészt a testnedvek és az azok által kibocsátott szagok érzékelési határainak szabályozásából áll. A kapott benyomások alapján az emberek így testük egymástól való távolságát igyekeznek a nekik megfelelő, kulturálisan is meghatározott mértéken tartani.

A fentiek alapján közeledést és távolodást mutató viselkedés a másik ember elfogadásának vagy elutasításának legegyszerűbb jele. Az egyéb érzelmi tudattartalmak kifejezése a test, a testhelyzet vagy testtartás segítségével szintén része az emberi kommunikációnak, de inkább a nem akaratlagos, nem szándékos (önleleplező) viselkedésformák csoportjába tartozik.

Test és lélek

A tudományos felfogás szerint a test (szóma) és a lélek (psziché) nem választható el egymástól, mivel a betegség és az egészség mindkét fél épségével és a két oldal együttműködésével érthető csak meg (erre utal a latin eredetű „Ép testben ép lélek” szólás is). Lásd még a mentálhigiéné nevű tudományt, amely többek közt a pszichoszomatikus betegségek okával és megelőzési módjával foglalkozik.

Az élő emberi testet vallásos felfogások szerint a lélek (anima) mozgatja, és a halál a lélek távozásával áll be. (Az orvostudomány szerint azonban a halál végső oka mindig az oxigénhiány, amely állapothoz különböző betegségek és traumák vezetnek el.)

A testet eszerint formának, „porhüvelynek” tekintik, amelyben van a lélek közelebbről meg nem határozott szervben. Az ember a saját elmúlása gondolatát el nem fogadva állítja a lélek „halhatatlanságát”, míg magával a testtel csak emberi időtávlatban rendelkezik.

A testen nemcsak a külvilág, a másik test és az idő vesz erőt, hanem maga az ember is „ura”, „szabályozója” saját testi állapotának. A normális életműködéseket az ember „szellemével”, „lelkével” vagy az akaratnak nevezett képességével úgy megváltoztatni, hogy szélsőséges helyzeteket (pl. oxigénhiányt, nagy nyomást, hideget vagy hőséget) is kibírjon.

Megtestesülés

Vannak olyan nézetek is, melyek szerint a testtel, azaz az anyaggal szemben elsődleges létező a szellem, az anyagon túl létező szubsztancia, amelyet leggyakrabban a jó és a rossz polaritásaként szoktak leírni. Ezen vélemények szerint ez az elvont vagy szellemi jó/rossz keres magának testet az élők testében, „megtestesül” vagy „megtestesít” valami mást, mint maga az (élő) test. Az ilyen módon gondolkodó emberek számára az élet, a létezés két síkon értelmezhető, amely értelmezés mindegyik síkja a másiknak példája, konkrét vagy elvont változata.

A testi egészség igénye

Már az élő ember is azon van, hogy saját testét egészségben és ifjúságban megőrizze, a korosodás állagát kikezdő erőivel szemben tartósítsa. Azok az uralkodók pedig, akik haláluk után is „testi jelenlétükkel” akarták jelezni halhatalanságukat, holttestük (kadáver) „múmiaként” vagy bebalzsamozott bábuként való konzerválásáról gondoskodtak. Ma a hasonlóan a biológiai véget jelentő „lefagyasztás” már mások számára is rendelkezésre áll.

A test éppen tartásának legegyszerűbb módja a táplálék bevitelének és az energiafelhasználásnak az egyensúlyban tartása, amely a civilizáció egyik központi népegészségügyi problémája. Mivel a testnevelés és a testmozgás visszaszorulóban van, csupán a közvetlen anyagi elismeréssel járó sport és a kényelmes, nem fizikai erőkifejtést igénylő munkakörök kapnak széleskörű társadalmi elismerést, a test karbantartásának mesterséges (nem elsődlegesen az életfentartásával kapcslatos) módjai és a vegyi és gyógyszer-alapú, valamint kalória szempontú diéta van elterjedőben.

Az emberi test elfogyasztása

Az emberi test elfogyasztása a civilizált országokban tabu, más kultúrákban korábban akár megengedett is lehetett. Ma már a kannibalizmus nem okoz akkora megbotránkozást, különösen a szélsőséges helyzetbe került emberek (pl. hajó- és repülőszerencsétlenség túlélői között) beszámolói nyomán. A kannibalizmus az iparszerűen tartott állatok (pl. baromfiak), vagy a túlszaporodott rágcsálók (pl. patkányok) között igen gyakori, többek közt az állatok közti térköz, a rendelkezésre álló táplálék lecsökkenése által okozott stressz miatt.

A közvetlen táplálékként való elfogyasztáson túl az emberi testrészek más ember testében való hasznosítása többek közt az immunológia fejlődésének köszönhetően a szervátültetés elnevezésű gyógyítási technológiával történik, amely utóbbi a szívátültetéssel kezdődött, és jelenleg a több belső szerv egyidejű átültetésénél tart.

Az ember és a modernkori szennyeződések

Az emberitest működésének egyik funkciója, hogy a sejtjeivel próbál védekezni az idegen anyagok ellen. Ilyenkor, amikor védekezeés áll fenn, a folyamat során un. szabadgyökök keletkeznek. Ezek károsak a szervezetre, és ezeknek a keletkezését a környezetszennyezés csak fokozza. A szabadgyökök, másnéven sejtmérgek, a testben anitoxidánsok segítségével bomlanak el, nagy energia árán.

A mondernkori ártalmak főbb típusai, amelyek terhelik szervezetünket:

ózonhatás - ózonlyuk miatt kialakult napból érkező káros ultaraibolya sugarak
ionizáló sugárzás
talaj-, levegő- és vízszennyezés
az organikus oldószerek, gyógyszerek, peszticidek lebontási termékeinek a használata
dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás,
többszörösen telítetlen és telített zsírsavak fogyasztása,
élelmiszer-adalékanyagok fogyasztása

A táplálkozásunk során sajnos nagyon sokszor hibát követünk el, hogy egyre kevesebb antioxidánt veszünk fel. Ennek következtében nő a kockázata a szív és érrendszeri betegségek kialakulásnak, illetve a daganatos megbetegedésekenek. Az antioxidános mellett természetesen fontos a helyes napi vitamin felvétel, mert ezek közül sok olyan anyagot tartalmaz, amely a szabdgyököket semlegesíti. (pl: A-,C-,E-vitaminok). Fontos, ezenkivűl, hogy a felvételezendő vitaminokat a tőálálékkal, ha lehetőségünk nyílik, akkor ne főzve, hanem nyersen együk, mert így sokkal több vitamin és ásványi anyag lesz benne, mint amúgy.(ez legyen a napi táplálék 1/3 legalább). Fontos főzési tanács, hogy először mossuk meg a zöldséget, gyümölcsöt és azután daraboljuk fel. Az elkészített ételeket ne tartsuk hosszabb ideig melegen. A környezetszennyezés miatt egyre inkább a bioélelmiszerek kerülnek az egészséges táplálkozás középpontjába. A bioélelmiszerek, olyan tartósító és egyéb adalékoktól mentes élelmiszer, amelyet természetesen, bio módon állítottak elő, az egészség kímélésre.

A mindennapi táplálék minősége, mennyisége és sokszínűsége határozza meg, hogy szervezetünk hogyan képes a lehető legjobb hatásfokkal, erőtől duzzadva - semmi baj nélkül máködni. E célból a védelmet nyújtó, antioxidánsokban gazdag élelmiszerek vagy táplálékkiegészítők, ha lehete natur (természetes) alapanyagokból származzanak, mesterséges adalékanyagokat és színezőket, ha lehet ne, de ha mégis akkor minimális mennyiségben tartalmazzanak, a gyártási technológia során természetes hatóanyagukat ne veszítsék el (pl. 30 Celsius-fok alatti hidegsajtolással készüljenek).

Az ember immunrendszere számára fontos vitaminok - C-vitamin: csökkenti az allergiás reakciókat, szabadgyök-fogó hatással rendelkezik, - A-vitamin: nedvesen tartja a nyálkahártyákat, ezáltal erősíti védekezőképességüket, - Béta-karotin: szabadgyök-fogó. - E-vitamin: aktivizálja a immunsejteket, szabadgyök-fogó. - B-vitamin: segíti az antitestképződést.

Külső hivatkozások

http://www-unix.mcs.anl.gov/~hudson/htmlbase/vhuman.html

Orvostudomány

Human anatomy Anatomía umana Anatomie des Menschen Homa anatomio Anatomía humana Inimese anatoomia کالبدشناسی انسان Anatomie humaine גוף האדם Líffærafræði mannsins Anatomia umana 人体解剖学 인체해부학 Menselijke anatomie Menneskets anatomi Anatomia człowieka Corpo humano Anatomie umană Анатомия человека Human body Anatómia človeka Anatomija človeka Människokroppen Анатомія людини 人体解剖学 Sin-khu

Gourt Home::Gourt :: Az emberi test