Nagy-Britannia

**United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland**

Flag of the United Kingdom.svg
( zászlaja)	( címere)

Nemzeti mottó: Dieu et mon droit (királyi mottó)
God and my right (nem hivatalos) LocationUnitedKingdom.png Államforma alkotmányos monarchia Hivatalos nyelv nincs (de facto az angol)¹ Főváros London
Legnagyobb város London Királynő
II. Erzsébet
Miniszterelnök Tony Blair Terület
- teljes
- ebből víz 77.
244 820 km²
1,3 % Népesség
- 2005. évi adat
- népsűrűség 21.
60 441 457 fő
246 fő/km² GDP
- teljes (2005)
- egy főre jutó 7.
1 739 572 millió USD
28 877 USD Pénznem angol font (GBP) Időzóna UTC 0 (NYISZ: van) Függetlenség
Act of Union²
1801 Himnusz God Save the Queen TLD .uk³ Nemzetközi gépkocsijel GB Országhívókód +44 ¹ Hivatalosan elismert regionális nyelvek: welsh, skót gall, ír gall, cornish, manx gaelic, scots és ulster scots
² Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága néven, majd 1927-től Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
³ ISO 3166-1 szerint GB

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (magyarul rövidítve többnyire Nagy-Britannia, ám egyre többet használt és pontosabb elnevezéssel: az Egyesült Királyság) nyugat-európai ország, az Európai Unió tagja. Országrészei Anglia, Wales, Skócia (ez a voltaképpeni Nagy-Britannia), valamint Észak-Írország. Előbbi három Nagy-Britannia szigetén, utóbbi az Ír-szigeten helyezkedik el.

Nyugat-Skócia partjai mellett van a Hebridák szigetcsoport, a skót szárazföldtől északkeletre fekszik Orkney és Shetland, melyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak. Az Ír-tengerben van a Man-sziget, és a francia partok mellett a Csatorna-szigetek – ezek a brit korona függő területei, nem tartoznak az Egyesült Királysághoz.

Az ENSZ, az Európai Unió, a Nato, az OECD tagja.

Történelem

A Britannia név görög és latin nevekből származik, azoknak meg valószínűleg kelta eredetije volt. A kelták viszonylag későn jöttek a brit szigetekre, de az írott történelem velük kezdődik. A kelta név általában a későbbi angolszász hódítók előtt a szigeteken élő népek neve volt.

Julius Caesar i.e. 55-ben és 54-ben két expedíciót küldött Britanniába, mígnem i.u. 43-ban megtörtént a római megszállás, amely délről lassan haladt észak felé. I.u. 409-ben vonultak ki, amely korszak után az angolok, a szászok és a jüt törzsek jöttek hódítani Észak-Európából. Az újak is letelepedtek, és több kis angol királyság jött létre a ma Walesként és Cornwallként ismert területeken. A kis királyságok közül egyesek kiemelkedtek (Northumbria) északon, (Mercia) Közép-Angliában és (Wessex) délen. Jöttek azonban tovább a vikingek Skandináviából, mígnem a Wessex-dinasztia legyőzte a dánokat a 10. században, és Anglia uralkodójává vált.

Fontosabb évszámok

597 Szent Ágoston megérkezik, hogy megtérítse az angolszászokat a kereszténységre
789-795 Az első viking támadások
832-860 A skótok és a piktek Kenneth Macalpin vezetésével megalakítják a mai Skót királyság elődjét
860 A dánok Leigázzák Kelet-Angliát, Northumbriát és kelet Merciát.
871-899 Nagy Alfréd uralkodása Wessex-ben
Normann hódítás. 1066 Hódító Vilmos legyőzi Harold Godwinson-t a hastingsi csatában, és övé lesz a trón
1215 Földnélküli János király aláírja a Magna Charta-t
1301 I. Edward meghódítja Wales-t.
1314 A Bannockburn-i ütközet megmenti a külön skót királyságot
1337 Megkezdődött a 100 éves háború Franciaország és Anglia között
1348-1349 Pestisjárvány pusztítja el Anglia lakosságának egy harmadát
1381 Parasztlázadás Angliában (Wat Tyler)
1455-1487 A rózsák háborúja a York és a Lancasteri ház hívei között. A végén VI. Henrik (Richmond) trónra lépésével egyesül a két dinasztia, és megkezdődik a Tudor korszak.
1477 Az első nyomtatott könyvet készíti William Caxton Angliában
1534-1540 Az angol reformáció. VIII. Henrik önállósítja magát a pápaságtól, szekularizálja a szerzetesrendeket és megalakítja az anglikán egyházat.
1536-1542 Anglia és Wales uniója
1547-1553 A protestantizmus hivatalos vallássá válik.
1553-1558 Katolikus reagálás I. (Véres) Mária alatt.
1558 Elvész Calais, az utolsó angol birtok Franciaországban
1558-1603 I. Erzsébet, a mérsékelt protestantizmus kialkulása
1588 Legyőzik a spanyol armadát (hadiflottát)
1590-1613 (kb) Ekkor íródnak Shakespeare művei
1603 Skót és az angol királyság uniója, a Stuart dinasztia uralkodásának kezdete.
1642-1651 Polgárháború a király és a parlament között
1649 Kivégzik I. Károlyt.
1653-1658 Oliver Cromwell "protektorátusa"
1660 A monarchia visszaállítása: II. Károly
1688 A dicsőséges forradalom. A Stuartokat száműzik, Orániai Vilmos és Mária trónrakerülése.
1707 Anglia és Skócia egyesítése
1760-1830 (kb.) Az ipari forradalom
1761 a csatornák építésének megkezdése
1775-1783 Amerikai függetlenségi háborúban elvész a 13 új-angliai gyarmat
1793-1815 Napoleoni háborúk
1801 Nagy-Britannia és Íroszág egyesítése
1825 Az első vasútvonal (személyvonat) megnyitása
1829 A katolikusok emancipációja
1825-től Viktória királynő uralkodása.
1840-es évek India meghódítása, majd a század második felében afrikai gyarmatok. Kiépül a Brit Birodalom.
1898-1902 A búr háború
1914-1918 Az I. világháború
1921 Angol-ír szerződés; a szabad ír állam megalakulása
1939-1945 A II. világháború
1952 II. Erzsébet trónrakerülése
1950-es évek második fele-1960-as évek első fele. A gyarmatok többsége függetlenséget kap.
1973 belépés a Közös Piacba

Politika

A brit alkotmány ú.n. történelmi alkotmány, amely nem egy dokumentum, hanem folyamatosan alakul különböző törvényhozási aktusokkal.

A legfőbb törvényhozó szerv a Parlament. A végrehajtó hatalom a kormány és a kabinet (miniszterek), a minisztériumok, a helyi önkormányzatok, állami szervek, amelyek az állami tulajdonban lévő intézmények irányításáért, vezetéséért felelősek.

A monarchia

A királynő nemcsak az államfő, hanem a nemzet egységének jelképe. Az elmúlt 1000 év alatt ez csak egyszer szakadt meg 1649 és 1660 között, amikor forradalom és polgárháború volt.

A Parlament

Két részből áll, a Lordok Házából és a választott Alsóházból.

A parlament alsó házában Angliát 524 képviselő képviseli. Valamennyien egyéni választókerükletekből kerülnek be. A Munkáspárti (Labour), konzervatív (Tory) és liberális (Whig) képviselők aránya :... A konzervatív pártot főleg a kertvárosi és vidéki lakosság támogatja, területileg Anglia déli és keleti részéből. A Munkáspárt támogatói főleg városi, ipari terüeletekről kerülnek ki. Az önkormányzat kétszintű, kivéve a 32 londoni kerületet és 36 egyéb városi kerületet.

Az anglikán egyház az állam vallása, feje az uralkodó, legmagasabb szintű püspöke a Canterbury érsek. Az angol jogrendszer a régi "common" és "equity" jogágakból, illetőleg egyéb parlamenti és uniós jogszabályból áll. A common jog bírósági esetjog, precedenseken nyugszik, míg az equity vagy méltányossági jog, az egyéb joggal nem szabályozott, a kancelláriához beadott kérvényekre adott döntésekből és ítéletekből összeálló joganyag.

Közigazgatás (Civil Service)

A köztisztviselők (civil servants) a Korona szolgálói, a minisztereknek tartoznak felelősséggel. Ha a miniszter megy, a köztisztviselő marad. Számuk 1990-ben fél millió körül volt.

Földrajz

Uk-terkep.png

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmaszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, amelynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-skót-felföld legmagasabb része a Cheviot Hills képezi Skócia és Anglia természetes határát. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-(Cambriai-) hegység északi része kaledóniai, déli része variszkuszi eredetű. A Délkelet-Angliai-lépcsővidék középidei üledékekből épül fel. Megsüllyedt, a lépcsők a tengerpartra futnak ki és Franciaországban folytatódnak. A Londoni-medencét harmadidőszaki üledékek töltik ki.

Gazdaság

Népesség

Jog

Az angol jognak három jogforrása van, nevezetesen

1. a common law, amely az emberi jogok iratlan szabályaiból áll. Egyes bűncselekmények (offense) még ma is ide tartoznak, mert sosem kerültek meghatározásra vagy kodifikálásra, (pl a gyilkosság = murder)

2. a civil law, amelynek tartalma a kodifikált, azaz a parlamenti jogalkotók által hozott, kötelező törvények és jogszabályok (statutory acts, statutory law). Az állampolgári polgári jogok témakörével a Civil Rights Act foglalkozik.

3. a criminal law, azaz az előbbi jogforrásnak a bűncselekményekkel foglalkozó része (Criminal Law Act)

A bíróságok (court of law) szerveződése is eltér a magyartól, az egyszerűbb ügyek a Magistrate's Court-hoz tartoznak, a bonyolultabbak a Crown's Court-hoz.

Az ügyvédek közt is különbség van aszerint, hogy képviselhetnek-e valakit a bíróságon peres ügyben, vagy sem. A solicitor kapja a klienstől a megbízást, dolgozza ki az ügyet (védekezés, stb.), majd a munkáját felhasználva a barister jár el a bíróságon, és neki kell a végén komoly összeget fizetni, amiből kifizeti a solicitor-t. Nevezetes tulajdonsága az angol jogrendszernek, hogy az Egyesült Királyságban törvényesen vagy jogosan nem lehet erőt, erőszakot alkalmazni. Ebből az alapelvből számos olyan sajátosság következik, amely csak így érthető meg (pl. fegyvertelenül járőröző, de két méteres rendőrök, stb.)

További érdekesség, hogy a törvény szerint mindeki csak olyasmivel foglalkozhat, amihez ért, vagy amire ki van képezve. Így illegális cselekedetnek számí, ha valaki nem jogász létére másnak jogi tanácsot ad.

Végül az is ide tartozik, hogy míg Nagy Británia a szabad véelménymegfogalmazás és nézethangoztatás egyik élharcosa, a bíróságon tilos véleményt nyilvánítani, csak a tényeket szabad elmondani - véleménye peres ügyben csak az igazságügyi szakértőknek lehet.

Kultúra

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások