A Dnyeper folyó Kelet-Európában.

Idegen nyelvi megfelelői

• oroszul: Днепр, Beloruszul: Дняпро, Ukránul: Дніпро.

Európa 3. leghosszabb folyója. A folyót Hérodotosz az 5. században Borysthenes említi. A római történet írók Danaper-nek nevezik míg az ószláv feljegyzések Slavutich néven ismerik.

A Dnyeper Oroszország középső részén a Valdaj-hegységben ered a Volgához és Daugavához hasonlóan és déli irányban haladva a Fekete-tengerbe torkollik. 115 km hosszan Fehéroroszország és Ukrajna közt természetes határvonalat képez. A folyó utolsó 800 km-e víztározók sorozata. Ezek a duzzasztó művek egyben vízierőművek is és Ukrajna villamos energia termelésének 10%-át adják.

A legfontosabb víztározók: Kiev-i (922 km²), Kanyev-i (582 km²), Kremencsuk-i (2 252 km²), Dnyeprodzserzsinszk-i (567 km²), Zaporozsje-i (410 km²), és a Kahovka-i (2 155 km²). A Dnyeper alsó folyásán 1 677 km hajózható, és csatorna köti össze a Buggal és a Daugavával.

A Pripjaty (a Dnyeper mellékfolyója) mentén, annak torkolatától mindössze 20 km-re, található a Csernobili erőmű.

Oroszország folyói | Ukrajna folyói

Dnieper River Днепър Dněpr Dnepr Dnepr Dnepro Dniéper Dnepr Dnepr Dniepr דנייפר Dnjepar Dnepr ドニエプル川 드니프로 강 Danapris Dniepras Dnjepr Dnepr Dniepr Rio Dniepre Днепр (река) Dneper Дњепар Dnepr Дніпро Sông Dnepr