Csehország

Csehországot, a Cseh Köztársaság történelmi régióját lásd a Csehország (tartomány) címszó alatt

Flag of the Czech Republic.svg
Czech_coatofarms.jpg
(Csehország zászlaja)	(Csehország címere)

- Nemzeti mottó: Pravda vítězí.
(Cseh: Az igazság győzedelmeskedik)''

- LocationCzechRepublic.png

- Hivatalos nyelv Cseh

- Főváros Prága Legmagasabb csúcs Sněžka (1602 m)

- Elnök Václav Klaus

- Miniszterelnök Jiří Paroubek

- Terület
- Teljes
- % víz 114.
78,866 km²
2%

- Népesség
- Teljes (2003)
- Népsűrűség 76.
10,25 millió
130/km²

- Függetlenség
- Dátum Visszaszerezte 1918. október 28-án
Csehszlovákiaként,
szétszakadt 1993. január 1-jén

- Pénznem Cseh korona (CZK)

- Időzóna UTC +1 (+2 nyáron)

- Himnusz Kde domov můj

- TLD .cz

- Hívószám 420

A Cseh Köztársaság (csehül: Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három részre bontható, a történelmi Csehországra (Čechy), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. Csehország tehát eredetileg csak az ország egyik tartománya volt, a történelem folyamán azonban később már az egész országot így nevezték, és az egyszerűség kedvéért ma is gyakran ezzel a rövidebb névvel jelölik. (A továbbiakban szócikkünkben is ezt használjuk - dőlt betűvel, a tartomány esetében normál betűvel.)

Története

Részletesebben: A Cseh Köztársaság történelme, Csehszlovákia

Csehország 1918 előtt

Csehország területén az őskorban jóval kevesebben éltek, mint a délebbi, melegebb vidékeken, ám mindamellett szép számú lelet került elő a középső paleolitikumtól kezdve (főleg Morvaország területén). Az i.e. 2. évezredben Csehország a La Tène kultúra befolyása alatt állott. Az első nem csak ásatásokra alapozó ismeretek a i.e. 4. századból valók, ekkor a kelta bójok éltek a területen. Valószínűleg innen ered Csehország másik elnevezése a latin Bohemia is. Az őket követő népcsoport a germán markomannok, akik i.e. 80 körül érkeztek ide.

A Római Birodalom határa az Ausztria területén folyó Dunánál volt, így különösen nagyobb hatása nem volt a területre. A népvándorlás során Csehország területén több nép is megfordult, köztük a legfontosabbak a vandálok és a keleti gótok voltak.

Az 5. századtól kezdve jelentek meg Csehország területén a szláv törzsek, ám a legnagyobb hullámban csak a 6. században érkeztek. Az első államszervezet Csehország területén Szamo fejedelemsége volt, amely az avarok hatalmát volt hivatott ellensúlyozni. A fejedelemség Szamo 658-as halálát követően felbomlott.

A 8. század végére a terület a Frank Birodalom határmezsgyéjére került. Ekkor alakult ki egy újabb hatalom a térségben, a Nagymorva Birodalom, amely a mai Morvaország területén helyezkedett el. Ekkor kezdődött meg a kereszténység terjedése Morvaországban, amelyben nagy szerepe volt a keletről érkező, szláv nyelveket is beszélő Cirillnek és Metódnak. Közben, 880 körül kezd kialakulni a Cseh Hercegség, amely a Frank Birodalom vazallusaként működött. A Nagymorva Birodalom végül a magyarok jövetelével bomlott fel.

929-ben a Přemysl-házi I. Vencel cseh fejedelem uralma alatt megindult a kereszténység terjedése. 1030-ban Csehország bekebelezte Morvaországot, majd 1085-től II. Vratiszláv cseh herceg a királyi címet is elnyerte. 1092-től a cseh uralkodók azonban ismét hercegi rangban voltak a német–római császár hűbéresei.

1198-ban I. Ottokár (1198–1230) szerezte meg az örökös királyi rangot. Uralkodása idején Csehország komoly fejlődésnek indult, fia (II. Ottokár) befolyása alá került Ausztria. II. Ottokár pályázott a német-római császári címre, ám Habsburg Rudolf 1278-ban a morvamezei csatában legyőzte őt, és meggátolja efféle törekvéseit. A 13. században nagy számú német telepes érkezett Csehországba felfejlesztve a nagy középkori városokat mint Kutná Hora, Jihlava, Nemecky Brod (a mai Havlíčkův Brod). 1306-ban kihalt a Přemysl dinasztia, a helyét a Luxemburg-ház vette át. Megkezdődött Csehország aranykora.

A csehek legjelentősebb uralkodójuknak I. Károlyt (1347–1378, IV. Károly német-római császárt) tartják, aki óriási fellendülést hozott az ország életébe. Új közigazgatást szervezett, létrehozta a prágai érsekséget. 1348-ban megalapította a prágai Károly Egyetemet, mind a Német-római Császárság, mind Közép-Európa első egyetemét. Prága hamar Európa egyik kulturális központjává vált. Az egyházaknak juttatott rengeteg földet, amely később a huszita felkelés indokául szolgált.

Csehszlovákia része Csehország 1918 és 1992 között Csehszlovákia része volt.

A Cseh Köztársaság 1993. január 1-jén jött létre Csehszlovákia szétválásával.

Közigazgatás

Az ország 14 régióra (kraj) van osztva:

Jihočeský kraj - České Budějovice
Jihomoravský kraj - Brno
Karlovarský kraj - Karlovy Vary
Královéhradecký kraj - Hradec Králové
Liberecký kraj - Liberec
Moravskoslezský kraj - Ostrava
Olomoucký kraj - Olomouc
Pardubický kraj - Pardubice
Plzeňský kraj - Plzeň
Praha (főváros)
Středočeský kraj - Praha
Ústecký kraj - Ústí nad Labem
Kraj Vysočina - Jihlava
Zlínský kraj - Zlín (egykor: Gottwaldov)

Földrajz

A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe - pl. Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).

Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől. Morvaország fő folyói a Morva és az Odera. Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek: a Balti-tengerbe, az Északi-tengerbe és a Fekete-tengerbe.

Gazdasága

Mezőgazdaság: Kontinentális éghajlata kedvez a búza, a rozs, a burgonya, a komló, az árpa, a cukorrépa és a len termesztésének.

Ipar: Főbb ásványkincsei: kőszén, grafit, magnezit, azbeszt,vas, réz és urán.

Népesség

Lakosság: 10,3 millió (2005 júniusi adat)
Népesség összetétele: csehek 94 %; szlovákok 3 %; kissebségek lengyel, német, magyar, roma összesen 3 %
menekültek: 1297
városi lakosság: 75 %; vidéki lakosság: 25 %
várható élettartam: férfiak 72 év; nők 79 év
életkor szerinti megoszlás: 0-14 éves: 15,4 %; 15-64 éves: 70,6 %; 65 év feletti: 14,0 %
népességnövekedés: -0,08 % (2005), születések száma: 1 nőre 1,2 születés jut
vallási megoszlás: római - katolikus 39 %; protestáns 5 %; ortodox 3 %; felekezeten kívüli: 40 %; egyéb 13 %

Kultúra

Irodalom

A cseh irodalom világhírű képviselői: Husz János (1371 - 1415), Comenius (1592 - 1670), Frantisek Palacky (1798 - 1876), Jaroslav Hasek (1883 - 1923), Karel Capek (1890 - 1938), Bohumil Hrabal (1914-1997), Milan Kundera (1929), Václav Havel.

Zene

A cseh klasszikus zene ismert alkotói: Bedřich Smetana (1824 - 1884), Antonín Dvořák (1841 - 1904), Leoš Janáček (1851 – 1928), Gustav Mahler.

Kapcsolódó szócikkek

Csehszlovákia

Külső hivatkozások