Budapest

Related Topics:
Budapest :: Budapest_University_of_Technology_and_Economics

Összesen (2005)
Népsűrűség

1 695 000
3570 fő/km²

style="margin-left: inherit; font-size: larger;" |
címere.png
Budapest Madartavlat.jpg
Régió	Közép-Magyarország
Kistérség	Budapesti
Terület	525,16 km²
Népesség
Irányítószám	1000-1999
Körzethívószám	1
Koordináták:

Budapest Magyarország fővárosa, az ország politikai, művelődési, ipari, kereskedelmi és közlekedési központja. Az Európai Unió hetedik legnépesebb városa. A legmagasabb nyilvántartott népesség 2 113 645 lakos volt (1989). A népesség száma gyakorlatilag stagnál az 1990-es évek eleje óta, részben demográfiai okoknál fogva, részben a budapesti agglomerációba tartozó településekre irányuló szuburbanizáció felerősödése miatt. Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével.

Fekvése

Budapest az ország közepének északi részén helyezkedik el. Magyarország közlekedési hálózatai tekintetében azonban fekvése centrális, ide fut be az összes autópálya és nemzetközi jelentőségú vasútvonal.
Budapest domborzatát az észak-déli irányú Duna két alapvetően eltérő részre osztja. A folyó jobb partján, a nyugati oldalon a Budai-hegység helyezkedik el, a bal parton pedig, a város keleti oldalán a Pesti-síkság húzódik, amelyet északkeletről a Gödöllői-dombság lankái öveznek.
A Duna budapesti szakaszán három sziget található. Ezek közül messze a legnagyobb a déli Csepel-sziget (melynek csak északi csúcsa van a városhatáron belül), ezt követi a város szívében elhelyezkedő, történelmi múltra visszatekintő Margitsziget, ettől északra pedig az Óbudai-sziget fekszik. A város északi határán túl kezdődik a Dunakanyarig felnyúló Szentendrei-sziget.

Természeti értékei

Fő szócikk: Budapest védett természeti értékei.

Budapest természeti értékekben igen gazdag, többek között barlangok, források, növények élőhelyei, parkok állnak természetvédelem alatt.
Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. A városban számos gyógyfürdő működik. Budán maguktól törnek a felszínre a meleg vizű (50-70 C°) források, míg a Margitszigeten és Pesten fúrt kutakat alkalmaznak. A kéntartalmú budapesti gyógyvíz sokféle betegség gyógyítására alkalmas.

Nevének eredete

A Buda név a korai Árpád-korban az ókori Aquincum helyén épült települést jelölte, amelyet csak a tatárjárást követően, a budai Vár (Újbuda) megépítése után kezdtek Óbuda néven emlegetni. A város a középkori krónikáink szerint Attila hun uralkodó testvéréről kapta nevét, ebből azonban valószínűleg csak annyi igaz, hogy a név eredete valóban lehetett személynév is. (Középkori forrásainkban előfordulnak Buda nevű személyek.) Egy másik feltevés szerint a városnév eredete a szláv voda (víz) szó lehet, ahogyan az ókori Aquincum név is a víz jelentésű latin aqua szóból származhatott.

Pest nevének eredete a honfoglalás korába nyúlik vissza, és jelentése furcsa módon a budai oldalon található Gellért-heggyel kapcsolatos. A szó ugyanis a szláv nyelveken barlang-ot, sziklaüreg-et jelent, a régi magyar nyelvben pedig a kemencét nevezték pest-nek, ahogy az például a Székelyföld egyes részein még ma is hallható. Így lett a hévizes barlangot ("forró kemencét") rejtő mai Gellért-hegy Pest-hegy, a hegy lábánál ősidők óta használt folyami átkelő pedig Pest-rév, és innen kapta végül a túlparton létrejött település a nevét. A névnek ez az érdekes "túlpartra vándorlása" legkorábbi középkori forrásainkban jól nyomon követhető. Hasonló eredetű Buda német neve, Ofen is (magyarul "kemence"), amely délnémet nyelvjárásban a szláv pest szóhoz hasonlóan barlangot, üreget is jelent. Érdekes, hogy egy tatárjárás előtti oklevél Ofen néven a folyó bal partján lévő települést, azaz a mai Pestet jelöli meg, később azonban a helyi németek már csak a budai Várhegyre alkalmazták ezt a nevet.

Története

Buda_Schedel.jpg Fő szócikkek: Budapest története és Budapest története évszámokban

Budapest városi múltja az ókorra nyúlik vissza. A mai Óbuda területén, a dunai átkelőhely (megyeri rév) nyugati oldalán fekvő kelta településből alakult ki az 1-5. század között a rómaiak virágzó városa, Aquincum. A magyar honfoglalás után itt volt Árpád fejedelem szállása. 1247-ben IV. Béla király építtette fel az első királyi várat a Duna nyugati partján fekvő Várhegyen, amely körül kialakult a középkori Buda polgári városa, hat nagy templommal, országos vásárhellyel.

A 15. század második felében, Mátyás király alatt Buda az ország fővárosa lett, reneszánsz királyi palotája európai hírű volt. Ugyanakkor a Duna keleti partján fekvő Pest is jelentős kereskedővárossá fejlődött. 1541-ben a törökök kezére jutott a két város, akik 150 éves uralmuk alatt Budán rendezték be központjukat. A város keleti arculatot öltött, fürdők, bazárok, dzsámik épültek. Budát és Pestet a Habsburgok véres háborúban foglalták vissza a törököktől 1686-ban, amelynek során a két város teljesen elpusztult.

Budapest-orszaghaz.JPG és a Lánchíd]] A 18. századi barokk korban a városi élet csak lassan bontakozott ki újra. Buda újkori fejlődését Mária Terézia alapozta meg, amikor Pozsonyból ide hozatta a királyi intézményeket és Nagyszombatról az egyetemet. Az igazi fejlődés azonban csak a 19. század első felében, a reformkor idején indult meg, amikor Pest az ország kulturális és gazdasági központja lett. A korszak jelképeként megépült a két várost összekötő Lánchíd. Az 1848. március 15-i pesti forradalom a magyar történelem egyik fő eseménye volt, ez a nap ma nemzeti ünnepünk. Az 1848-as forradalmi események során Pest-Buda az ország fővárosa lett, majd a harcok során a város osztrák kézre került. A magyar honvédsereg Buda 1849-es bevételével a szabadságharc egyik legnagyobb katonai sikerét érte el.

A szabadságharc bukását követő osztrák elnyomás egy időre megakasztotta a fejlődést, az 1867-es kiegyezést követően azonban világvárosi növekedés kezdődött. A mai Budapest 1873. november 17-én jött létre Pest, Buda és Óbuda városának egyesítésével. Budapest Európa leggyorsabban növekvő városa lett, a lakosság húsz év alatt megduplázódva a századfordulóra milliósra duzzadt. Ekkor alakult ki a mai város képe, a hidakkal, körutakkal, modern közlekedési hálózattal, a kontinens első földalatti vasútjával, a belső és külső kerületekkel, az országos középületekkel. Világhírűek lettek Budapest színházai, kávéházai, gyógyfürdői, a pezsgő kulturális élet, a „pesti éjszaka”. A fejlődés jelképeként tartották meg 1896-ban a városban a millenáris kiállítást és ünnepségeket.

Budapest belvarosi haz es forradalom.jpg A 20. században az ország szinte minden meghatározó eseménye a fővárosban zajlott, így például az 1918–1919-es őszirózsás forradalom és Tanácsköztársaság eseményei. A II. világháború végén a város súlyos csapásokat szenvedett. Az 1944-es német megszállást követően a lakosság egy része a holokausztnak esett áldozatul, másik része pedig Budapest 1944–45. évi ostroma során áldozta életét. A város épületeinek jelentős része romba dőlt és valamennyi hidat felrobbantották.

Az újjáépítés évei után 1950. január 1-jén a Budapest környezetében lévő települések hozzácsatolásával létrejött az ún. Nagy-Budapest. Az 50-es években a sztálinista elnyomás nehezedett a budapestiekre, majd az 56-os forradalom eseményei és utcai harcai rázták meg a várost. A 60-as évektől a Kádár-rendszer „puha diktatúrája” alatt élte Budapest a második nagy fejlődési korszakát. 1970-ben átadták az első metróvonalat. Sorra épültek a nagy lakótelepek, és az ország minden területéről újabb százezrek költöztek a fővárosba, amelynek lakossága a 80-as években elérte a 2,1 millió főt. Az 1989-es rendszerváltás óta a lakosság száma jelentős csökkenésnek indult, aminek oka részben a fővárosiak tömeges kiköltözése az agglomeráció településeire.

A városhoz kapcsolódó személyek

Történelmi névadók

A középkori Buda és Pest városához kapcsolódott a magyar szentek közül Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit személye, akikről a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér, a Margitsziget, a Margit híd és a Margit körút kapta a nevét. A két városból származott Budai Nagy Antal az első nagy parasztfelkelés vezetője és Pesti Gábor, reneszánsz író, az első magyar nyelvművelő. A Buda újabbkori fejlődését megalapozó Mária Terézia emlékét őrzi a Terézváros és a Teréz körút. A többi hagyományos városrész is a Habsburg-család tagjainak nevét viseli (Lipótváros, Krisztinaváros, Józsefváros, Ferencváros). A dinasztia legnépszerűbb tagja azonban a magyarság számára Erzsébet királyné volt, akiről az Erzsébetváros, az Erzsébet körút és az Erzsébet híd kapta a nevét.

Híres budapestiek

Kamermayer_Karoly.jpg, Budapest első polgármestere]] A híres budapestiek felsorolása reménytelen vállalkozás lenne, hiszen a reformkortól kezdve a híres magyarok többségének az élete vagy teljesen vagy legalább valamilyen mértékben a fővároshoz kapcsolódott. Ennek ellenére természetesen meg lehet említeni néhány személyt a legfontosabbak közül.

Akik a legtöbbet tettek a városért, és akik nélkül Budapest ma nem lenne az ami: Széchenyi István, József nádor, a 19. század második felének kiváló építészei (pl. Ybl Miklós, Schulek Frigyes, Steindl Imre), a városszépítő Podmaniczky Frigyes, a legnagyobb budapesti polgármesterek, Kamermayer Károly és Bárczy István, valamint Raoul Wallenberg, a város poszthumusz díszpolgára, aki mintegy 100 000 budapesti életét mentette meg a II. világháború poklában.

Híres budapestiekről elnevezett közintézmények például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (Eötvös Loránd), a Semmelweis Egyetem (Semmelweis Ignác) vagy a Korányi Kórház (Korányi Frigyes). Számos híres budapesti nevét őrizték meg az általuk alapított intézmények is, például a Richter Gyógyszergyár, napjaink legnagyobb budapesti gyára Richter Gedeon, a leghíresebb budapesti étterem, a Gundel étterem pedig Gundel Károly nevét viseli. A kulturális intézmények közül híres budapestiekről kapták a nevüket például az Erkel Színház (Erkel Ferenc), a Karinthy Színház (Karinthy Frigyes), a Bajor Gizi Színészmúzeum (Bajor Gizi) vagy a Papp László Budapest Sportaréna (Papp László). A sort hosszan lehetne folytatni. Az intézmények, valamint az utcák, terek névadóiról részletesebben az egyes kerületek szócikkei írnak.

Budapest kerületei

Budapest districts2.png

Fő szócikk: Budapest kerületei

Budapestnek eredetileg 10 kerülete volt, melyeket a három város egyesítésekor hoztak létre 1873-ban. 1950. január 1-jén Budapestet egyesítették számos környékbeli településsel, és a kerületek száma 22-re nőtt. Ugyanekkor a kerületek méretében és sorrendjében is változások történtek. 1994 óta Budapestnek 23 kerülete van; a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással jött létre.

Budapest kerületeit az óramutató járásával megegyező irányban számozzák, belülről kifelé szélesedő körben. A jelenlegi 23 kerület közül 6 található Budán, 16 Pesten, 1 pedig Csepel szigetén a kettő között. Néhány kerület hivatalos elnevezésként egy hagyományos városrész nevét viseli.

Budapest régebbi múltra visszatekintő belsőbb városrészei a következők : Budán a Vár, Víziváros, Tabán és Krisztinaváros, Gellérthegy, Rózsadomb, Országút, Óbuda, Pesten pedig a Belváros, Lipótváros, Újlipótváros, Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, Ferencváros, Kőbánya, Zugló. A külső kerületek többsége ugyanakkor egy-egy korábban önálló településsel hozható összefüggésbe, mint Újpest, Pestszentlőrinc, Kispest, Soroksár, stb.

Budapest közlekedése

Fő szócikk: Budapest közlekedése

Budapest látnivalói

Budai oldal

Várnegyed	Budavári Palota	Szentháromság-szobor
Halászbástya	Mátyás-templom	Citadella
Gül Baba türbéje	Rudas fürdő	Szabadság-szobor
Amfiteátrum	Aquincum romjai	Budavári Sikló
Libegő	Gyermekvasút	Pálvölgyi-cseppkőbarlang

Pesti oldal

Millenniumi emlékmű	Andrássy út	Operaház
Országház	Szent István-bazilika	Zsinagóga
Belvárosi plébániatemplom	Akadémia	Vigadó
Vajdahunyad vára	Széchenyi fürdő	Állatkert
Puskás Ferenc Stadion	Nemzeti Színház	Hungexpo

Budapest közúti hídjai: Árpád híd - Margit híd - Lánchíd - Erzsébet híd - Szabadság híd - Petőfi híd - Lágymányosi híd - Hárosi M0 híd

Budapest szigetei: Óbudai-sziget - Margitsziget - Csepel

A legnagyobb közparkok: Városliget - Népliget

A Budai Vár és a Duna-part 1987 óta, az Andrássy út és történelmi környezete, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút és a Hősök tere 2002 óta a világörökség része.

Kulturális élet

Budapest by cinacchi.jpg A legfontosabb múzeumok

Lásd még: Budapesti múzeumok listája

Kulturális események

Budapest a művészetekben

Irodalmi művek a városról
BP Parlament es Var ejjel.jpg

Arany János: Hídavatás
József Attila: A Dunánál
Krúdy Gyula: A vörös postakocsi
Márai Sándor: Egy budai polgár vallomásai
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Ottlik Géza: Buda

Zeneművek, dalok a városról

Kern András: Lövölde tér

Budapest a filmművészetben

Szabó István: Budapesti mesék (1976)
Török Ferenc: Moszkva tér (2001)

Budapest testvérvárosai

Heldenplatz1.jpg

Lásd még

Ajánlott irodalom

Villamos2.jpg A Budapestről szóló könyvek, térképek, fényképek, plakátok legnagyobb nyilvános gyűjteménye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában, a Budapest Gyűjteményben található.

A Budapest Gyűjtemény interneten elérhető adatbázisai:

Amennyiben olyan számítógépen próbálja használni az adatbázisokat, amely tűzfalon keresztül kapcsolódik az internetre, akkor a zárójelben feltüntetett portok engedélyezése szükséges az adatbázisok megtekintéséhez.