Zászló
Bréma.png
'''Címer
Brémacímer.gif
Adatok
Székhelye:	Bréma város
Területe:	404 km²
Lakossága:	663 642 fő(2004)
Népsűrűség:	1 549 fő/km²
Hivatalos honlap:	www.bremen.de
ISO 3166-2:	DE-BR
Politika
Polgármester:	Jens Böhrnsen (SPD)
Hatalmon lévő párt:	SPD/CDU koalíció
Térkép
Bématérkép.png

Bréma

---

Németországi városállam. (Német neve: Bremen) Bréma neve egyszerre jelenti a tartományt és Bréma várost magát. Bréma tartomány fennhatósága alá tartozik a várostól északra 60 kilométerre az Északi-tenger partján épült Bremerhaven és a Weser folyam tengerjáró hajók által járható hajózóútja Bréma és Bremerhaven, illetve Bremerhaven és a Jade2/Weser3 tengeri világítótorony között.

Földrajz:

---

Bréma a Weser mindkét partján, az északi tengertől 70 kilométernyire fekszik. A Weser a várostól a torkollatig tartó szakaszát az árapály hatás oly mélyre vágta, hogy az tengeri hajókkal is jól járható, ami tengeri kikötő létesítését teszi lehetővé a nyílt tengertől 120 kilométernyire fekvő városban. A város magja a Weser jobb partján egy apró természetes magaslatra települt, mig más városrészek a folyó árterén fekszenek. Bréma északi külvárosai (Vegesack, Farge) a geest peremére kapaszkodnak fel. A város területét természetes és mesterséges árkok, kis tavak, folyók hálózata tagolja. Bréma lakosságát tekintve Németország legkissebb tartománya, de 10. legnagyobb városa.

Brémától északra, légvonalban 60 kilométerre a Geeste folyócska torkollatában épült fel Bremerhaven. (Nevének jelentése: Bréma kikötője) Nyugatról a Weser, északról a Watt-tenger, keletről a Weser melletti marsok határolják. Bremerhaven legmagasabb pontja mindössze 1,5 méterrel van az átlagos legmagasabb dagályszint fölött, ezért a város egész területe fokozottan árvízveszélyes.

Mindkét város éghajlata óceáni, egész évben sok a csapadék. Középhőmérsékletek: júliusban +18, januárban +3 fok.

Brémának egyetlen szomszédos tartománya van: minden oldalról Alsó-Szászország veszi körül.

Bréma tartomány története

---

Bréma nevét először 782-ben, Nagy Károly egyik oklevelében a kereszténység észak-európai terjesztése kapcsán említik. 788-ban megalapítják a brémai püspökséget.

Bréma kedvező fekvésének köszönhetően kezdetektől fogva a fríz tengeri és folyami kereskedők telephelyéül szolgált. Bréma kereskedelmi jelentősége egyre növekedett és egyre több környékbeli paraszt hagyta el szülőhelyét, hogy Brémában kereskedelemmel foglalkozzon.

A IX. századben Bréma már érseki székhely. 965 augusztus 10-én a brémai érsek vásártartási, pénzverési és vámszedési jogot kapott.

1186 Rőtszakálú Frigyes (Barbarossa) jóváhagyja az első brémai polgári törvényt. Ezáltal a város önálló jogi egységgé válik a Német-Római birodalmon belül.

1260 Bréma a Hanza kereskedőszövetség tagjává válik

1285 Brémát első alkalommal zárják ki a Hanzából, miután Bréma kereskedői súlyosan megsértették a hanzavárosok wismari gyűlésén a norvégok ellen kimondott blokádegyezményt. Bréma nem profitált a Keleti-tenger és a Baltikum felé gyorsan fejlődő kereskedelemből, ellenben érdeke lett volna az észak, nyugat és dél felé kapcsolatokat létesíteni. Ezt az érdeket sértette a Keleti-tengeri városok által erőltetett blokád.

XII-ban Bréma elnyeri függetlenségét az érsekétől.

1358 Bréma másodszor is a Hanza kereskedőszövetség tagjává válik

1427 Brémát másodszor is kizárják a Hanzából.

1500 Bréma az Alsó-Szász birodalmi kerület tagja lesz.

1563 Brémát harmadszor zárják ki a Hanzából.

1646 A svédek ellen vívott 30 éves háború után Bréma Szabad Birodalmi Város rangot kap.

1806 A Szent Római Birodalom feloszlatása után Bréma önálló államként lépett a Német Szövetségbe.

1811 Napóleon csapatai megszállják és "Bouches-du-Weser" néven a várost és környékét beolvasztják Franciaországba.

1814 A francia megszállás vége.

1814 A bécsi kongresszus Brémát független állammá nyilvánítja. Röviddel ezután a városállam a Német Szövetség tagja lesz

1827 A Brémai kikötő helyztete a XIX. század kezdetére tarthatlanná vált. A várost már a kis mérteű folyami hajók sem tudták elérni, az árút Brake-tól szekereken hordják Brémába. A város a hajózás gondjainak megoldására megvásárolja tengerparti Lehe falut a Geeste torlkollatában és új kikötőt nyit Bremerhaven néven.

1866 Bréma a porosz vezetésű Észak-Német szövetség tagjává válik.

1871 A Német Birodalom megalapítása. A város Bréma szabad Hanzaváros néven a birodalom tagjává lesz és egy szavazathoz jut a Birodalmi Tanácsba

1888 Bréma csatlakozik a német vámunióhoz.

1818 december 8: Friedrich Adolph Vinnen hajózási vállalkozó átveszi a város irányítását a felbomló Német Császárságtól. Brémát önálló városállammá kívánja szervezni.

1919 január 10: A városháza erkélyéről kikiáltják a Brémai Tanácsköztársaságot. Pénzügyi összeomlás és zűrzavar következik. Január végén "rendcsinálás" céljából a városba küldik Wilhelm Gerstenberg tábornok csapatait. Február 8-áig tartó utcai harc kezdődik a tanácsköztársaságot védő munkásság és a hadsereg között, melyben 24 katona és 28 munkás veszíti életét.

1920 megépül a repülőtér

1939-es közigazgatási reform során Brémából, Bremerhavenből és néhány környékbeli településből megalapítják "Wesermündung" (Wesertorkollat) nagyvárost.

1941- től kezdve Bréma az Atlanti óceánon folytatott német tengeralattjáró-hadjárat egyik kiindulópontja

1941-45 A brit légierő számos bevetést intéz Bréma ellen, mely során megsemmisül a városközpont egy része, a hajógyárak, kohók és vámraktásak szinte mindegyike.

1945 május 1. A brit hadsereg eléri Brémát, május 5-én felszabadítják Bremerhavent.

1946 közigazgatási reform. Brémát eredeti szándék szerint be akarták tagozni Alsó-Szászországba. Az amerikaiaknak azonban szükségük van egy tengeri kikötőre. Wesermündung várost feldarabolták, külterületei Alsó-Szászországnak jutnak, míg Brémát és Bremerhavent egy amerikai megszállás alatt egyesített önálló tartományként tartják meg.

1949 Bréma a Németországi Szövetségi Köztársaság önálló tartománya.

Bréma tartomány jelképei

---

Bremen Wappen(Mittel).svg Címerpajzs: Vörös alapú pajzson egy tollával a címerpajzs bal felső sarka, fogantyújával a címerpajzs jobb alsó íve felé mutató gótikus ezüst kulcs, az úgynevezett "Brémai Kulcs". A címerpajzson egy aranyszinű korona nyugszik, melynek abroncsát öt, drágakövekkel ékesített levélformájú ék díszíti. Jelentése: a kulcs Szent Péter apostol kulcsa, aki a brémai dóm védőszentje. A kulcs 1366-ban került a város címerére és alakja a történelem folyamán többször a korszak ízlésének, formavilágának megfelelően változott. A címert esetenként a városi szabadság középkori jelképével, az oroszlánokkal vették körbe. A címer az 1891-es címerrendelettel nyerte el mai formáját. A brémai néplélek is a kulcsal vígasztalódott a jóval nagyobb Hamburggal folytatott versenyben való lemaradás láttán: "Hamburg kapu a világra, de Brémának kulcsa is van hozzá." Flag of Bremen.svg Lobogó: Bréma zászlaja nyolc vízszintes egymással váltakozó piros és fehér sáv, melyet a bal oldalán a sávoknak megfelelő szélességben a szomsédos sáv színeivel törünk meg egy sávnyi szélességben. A brémai hagyomány szerint a brémai zászlóról "lopta" ötletét az Amerikai Egyesült Államok lobogóját megalkotó varrónő. SchuettingWahlspruch.jpg Jelmondat: "BUTEN UN BINNEN – WAGEN UN WINNEN" (magyarul: Közel s távol - kockáztatni és nyereségre szert tenni) Eredetileg a tengereket járó brémai kereskedők jelmondata volt. Ma is megtalálható a város több középületén.

Németország

Bremen (state) Bremen بريمن (ولاية) Бремен (провинция) Brémy (země) Bremen Bremen (Land) Bremeno Bremen (estado) Brême (Land) ברמן Bremen (pokrajina) Bremen Brema (stato) ブレーメン (州) Bremen ბრემენი (მხარე) 브레멘 주 Brėmenas (žemė) Bremen Bremen (land) Bremen Bremen (Alemanha) Brema (land) Бремен (федеральная земля) Bremen (state) Brémy (krajina) Бремен (покрајина) Bremen (delstat) 不來梅州