Gourt Home::Gourt :: Biológia
Wasp and her Yellow Flower.jpg
A biológia ( a görög bios=élő és logos=tudomány szavakból) az élőlények rendszerezésével, működésük leírásával, környezetükkel való kölcsönhatásaikkal foglalkozik, egyszóval az élet tudománya. A biológia szót először Michael Christoph Hanov német filozófus használta 1766-ban egyik könyve címében. A mai értelemben egymástól függetlenül vezette be Karl Friedrich Burdach 1800-ban, Gottfried Reinhold Treviranus 1802-ben és Jean Baptiste Antoine Pierre Monet, Lamarck lovagja szintén 1802-ben. Treviranus könyve ("Biologie oder Philosophie der lebenden Natur") már címével jelzi a mai értelmét.
Áttekintés
A biológusok az élet legkülönbözőbb területeit tanulmányozzák. A minden élőlényben közös tulajdonságokat vizsgáló, összehasonlító jellegű nagy tudományágakat az általános biológia (vagy biologia generalis, probiológia) néven szokás összefoglalni (pl. evolúcióbiológia, genetika, ökológia, etológia); az egyes konkrét, ma is élő élőlénytípusokat vizsgáló biológiai tudományágakat pedig biontológia vagy biologia universalis néven (pl. zoológia, entomológia, antropológia, botanika, anatómia, virológia stb.). A ma élő rendszerekkel foglalkozó biontológia tanulmányozhatja az egyedi szervezeteket (ez az individuális biológia), de vizsgálhatja az egyedekből szerveződő egyedek fölötti szerveződéseket (ez a tárgya a szupraindividuális vagy szünbiológiának). A már nem élő, de valamikor élt élőlények világát kutatják az őslénytan (paleontológia) tudományai. Ezért sokan vélik úgy, hogy a "biológia" nem egy természettudomány, hanem az élőkkel foglalkozó természettudományok összessége.
Egy másféle csoportosításban az egyes tudományágakat aszerint soroljuk csoportokba, hogy milyen mélyen vezetjük vissza a biológiai törvényeket az anyag egyes elemi és még elemibb formáinak szintjére:
- az atomi és molekuláris szinttel a molekuláris biológia, a biokémia, a biofizika, a genomika, a proteomika foglalkozik, de minden biológiai tudománynak lehetséges molekuláris szemlélete és ilyen szintű vizsgálata.
- a sejtek működését a sejtbiológia vizsgálja.
- több sejt együttműködésének kapcsolatrendszerét a szövettan, a szervtan és a szervezettan kutatja, míg a működéseket az élettan (fiziológia) tanulmányozza.
- a genetika foglalkozik az öröklődéssel, az öröklődő változékonysággal és így a szervezetek változatosságának végső forrásával; a genomika a teljes genom működéseit egyszerre elemzi.
- a fejlődésbiológia azokat a folyamatokat és mechanizmusokat kutatja, amelyekkel a szervezetek keletkeznek, növekednek, fejlődnek a halálukig és közben öregszenek.
- a fajok sokféleségével, azok rendszerezésével foglalkozik a rendszertan, míg a sokféleség létrejöttét és a földtörténeti kibontakozását az evolúcióbiológia kutatja, és ezen belül az egyes élőlénycsoportok rokonsági leszármazásával foglalkozik a törzsfejlődéstan és a származástan.
- az egyes fajok belső felépítését az anatómia, az állatok viselkedését az etológia, míg az emberét a pszichológia, illetve a humánetológia vizsgálja.
- az élőlények közötti hatásokkal, illetve az élőlények és környezetük egymásra hatásával foglalkozik a szupraindividuális biológia, illetve az ökológia.
- Aerobiológia
- Anatómia (bonctan)
- Asztrobiológia vagy exobiológia
- Állattan (Zoológia)
- Biokémia
- Bionika
- Biogeográfia (életföldrajz)
- Biomatematika
- Bioinformatika
- Biofizika
- Biotechnológia
- Élettan (Fiziológia)
- Elméleti biológia
- Embertan (Antropológia)
- Etológia (viselkedésbiológia)
- Evolúciós biológia
- Fejlődésbiológia
- Egyedfejlődéstan
- Embriológia
- Törzsfejlődéstan (filogenetika)
- Genetika (örökléstan)
- Hidrobiológia
- Immunológia
- Individuális vagy idiobiológia
- Járványtan (Epidemiológia)
- Növénytan (Botanika)
- Növénykórtan (fitopatológia)
- Lichenológia (zuzmókkal foglalkozik)
- Limnológia (édesvizek biológiája)
- Mikrobiológia
- Molekuláris /szintű/ biológia
- Morfológia (alaktan)
- Mikológia (Gombatan)
- Idegtudományok (neurológia, neurobiológia)
- Onkológia (a rákkal foglalkozik)
- Populációbiológia
- Szupraindividuális vagy szünbiológia
- Biotika, florisztika, faunisztika
- Cönológia (társulástan)
- Szünfenobiológia
- Ökológia
- Őslénytan (Paleontológia)
- Rendszertan (Taxonómia, Szisztematika)
- Sejtbiológia (Citológia)
- Szaporodásbiológia (reprodukciós biológia)
- Származástan
- Szövettan (hisztológia)
- Rovartan (Entomológia)
- Természetvédelmi biológia
- Toxikológia (a mérgezésekkel foglalkozik)
- stb.
Lásd még
- Alkalmazkodás (adaptáció)
- Anyagcsere
- Biológiai (élő) rendszer
- Egyedek fölötti szerveződések (szupraindividuális organizációk)
- Élet
- Charles Darwin
- Richard Dawkins
- Evolúció
- Fejlődés
- Halál
- Homeosztázis
- Környezet (miliő)
- Növekedés
- Rendszer
- Sejt
- Szervezet (organizmus)
- Természettudomány
- Tudomány
Megbízható információforrások a neten
- Biological Journals
- The Life Science Homepage
- Ecology WWW page
- BiologyBrowser
- CABI
- Cambridge Scientific Abstracts
- BIOSIS
- Applied Ecology and Environmental Research
Biology Biologie Biologie Biolochía علم الأحياء Bioloxía Біялёгія Биология জীববিদ্যা Bevoniezh Biologija Biologia Biologia Biologie Biologijô Биологи Bioleg Biologi Biologie ދިރުމާބެހޭ އިލްމު Βιολογία Biologio Biología Bioloogia Biologia زیستشناسی Biologia Lívfrøði Biologie Biologjie Biology Bitheolaíocht Bith-Eòlas Bioloxía ביולוגיה जीव शास्त्र Biologija Biyoloji Biologia Biologi Biologie Biologio Líffræði Biologia ᐆᒪᔅᓱᓯᖃᕐᑐᓕᕆᓂᖅ 生物学 mivyske Biologi ბიოლოგია ជីវវិទ្យា ಜೀವಶಾಸ್ತ್ರ 생물학 Bywonieth Биология Biologica Biolojiya Biologie Biologie Biologija Bioloģija Биологија Биологи Biologi Yolizmatiliztli Biologgia Biologie Biologie जीवशास्त्र Biologie Biologi Biologia Биологи Biologia Biiolojie Biologia ژواکپېژندنه Biologia Biologie Биология Biologia Bioluggìa Biologie Biology Biológia Biologija Биологија Biologi Biologi உயிரியல் ชีววิทยา Biyolohiya Biyoloji Biologí بىئولوگىيە Біологія حیاتیات Sinh học Lifav Biyolohiya 生物学 生物學
"Biológia"