article

Nyugat-Szibéria Ural-környéki területén létrejött erős törzsszövetség népe, amelyben a kipcsák-török nyelvet beszélő törzsek voltak túlsúlyban.

Nyelvük és eredetük


Feltehetőleg a besenyők által használt nyelvek is tükrözték a törzsszövetség sokszínűségét, ugyanúgy, mint a honfoglaló magyarságnál. A legelterjedtebb nyelv esetükben a kipcsák-török lehetett.

Iráni elem

Az egészen a 10. századig különálló csoportjuk, a kangarok valószínűleg iráni (ismeretlen nyelvű) népesség volt (Vásáry István: A régi Belső-Ázsia története, Balassi Kiadó, 2003.) Czeglédy Károly szerint a kangarok iráni hun eredetűek voltak (lásd érintőlegesen:[http://www.hunscience.com/magyartudomany/czegledikatalin/cikk/A%20magyarok%20hungar%20neve%20a%20foldrajzi%20nevek%20tukreben.htm).

Feltételezett magyar elem

A besenyő törzsszövetség egy részénél a magyar nyelv használata és a magyar eredet sem zárható ki! (Lásd: a Magyar Néprajzi Lexikon szócikkét, amely Györffy György elméletére hivatkozik. *)

A „besenyő” népnév


A besenyő népnévnek a következő névváltozatai ismertek: bessus, becse, pecsenyeg, becsenyeg, patzinakai, paknak, pecheneg, peceneg, becen, beshenye, badjanak, beçen, bejen, bissenus, badzinag.

A név eredetére nézve két elmélet létezik:

  • A török bajanaq/bajinaq „sógor” jelentésű rokonságnévből származik – ez esetben a szövetségbe tömörült törzsek „vérszerződését” jelentheti, azaz jelentése: „a vérszerződők”, „akik rokonságot fogadtak”.
  • Az „erdei emberek” jelentésű "pecseneg" szóból ered, amely a hanti és manysi nyelvekben őrződött meg (Györffy György szerint). Ugyanakkor 1218-ban "erdei emberek"-nek nevezik a bakonyi besenyőket is, akik megtagadják a dézsmaleadási kötelezettséget, és maguk emelnek inkább kápolnákat és templomokat, főképpen Szent László tiszteletére (lásd: Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció, Gede testvérek, 1999).

Meggondolkodtató, hogy a besenyők több esetben is erdős területeken települnek le, ahol makkoltató állattartással foglalkoznak:

1.) "Silva Blacorum et Bissenorum" a mai romániai Szeben megyében

2.) "besenyő erdő" Zhabokrich (Zabokrics) közelében, a mai Ukrajna Vinica tartományában

3.) "besenyő erdő" Pecenižeć, a Rosava folyó partján, a mai Lengyelország területén, ahol Bruno de Querfurt hittérítő szerint 1007-ben "sátorváros" áll

4.) "besenyő erdő" (Silva Pieczyngarum), a mai Délkelet-Lengyelországban (e példákra lásd *)

5.) Erdélyben a besenyő eredetű földrajzi nevek legnagyobb koncentrációja a Hargita megye és Kovászna megye határán fekvő Erdővidéken található (Barolt>Barót, Baj-Bars>Bibarcfalva, Uzonka(bérc), Uzon(bükke), Galat(vize), Estepe-Tepe, Tekse, Beserét, Bese árka, Besenyő-dombja, Besenyő-pataka) *

Ma már eldönthetetlen, hogy az erdőltető-makkoltató, kondás jelentésű "pecsenyeg" szóból jön a besenyők neve, vagy ezt a mesterséget űző besenyőkről jön a "pecsenyeg" szó kondás, erdei ember jelentése.

Történetük


Kezdetek

A besenyő törzsek közül először a kangarokról történik említés, és őket kell tekintenünk a tözsszövetség létrehozóinak is, lévén, hogy folyamatosan őket nevezik a besenyők legvitézebb törzsének (ennek a hipotézisnek azonban ellentmond az a tény, hogy a sztyeppei lovas nomád népeknél általában a meghódított népre száll át a hódító törzs vagy törzsszövetség neve – már ha feltételezzük, hogy a törzszövetség létrejötte előtt is létezett egy besenyő nép, ennek viszont nincsenek meggyőző bizonyítékai).

Szír források kangar népet említenek a bizánci-perzsa háborúkkal kapcsolatban 541-ben. Mar Aba Martyrologiuma szerint Khuszró perzsa király ekkor megtámadta a kangarokat és őriztette földjüket, Mar Aba Vitája szerint pedig a király ekkor elindult Örményországba és Grúziába, hogy hadat viseljen a kangarok ellen. Chosroes Anosirván (Chosroes Anushirvan) (sz. 531- megh. 579) perzsa király önéletrajzában írja, hogy a perzsák elismerik a "Zabargan fejedelem vezetése alatt álló és ötvenezer főt számláló három kangar törzs önállóságát” és tiszteletben tartják „nesztoriánus keresztyénségüket”. Chosroes azt is elmondja, hogy később e kangar törzsek észak felé költöznek. Így jutnak a kangarok egyre északabbra, az Urál környékére. 692-es adat szerint a kangar törzsek kipcsák törzsekkel élnek együtt a Fekete Irtis és a Szür-Dárja között (azaz a mai Kazahsztán területén), ez az az időszak, amikorra a besenyő törzsszövetség kialakulása datálható.

Általánosan elfogadott nézet szerint a besenyők első kétségbevonhatatlan említése egy 8. századi, tibeti nyelven fennmaradt jelentésben van. Innen tudjuk, hogy a kipcsákok, kimekek és úzok szomszédságában éltek a nyugat-szibériai füves sztyeppén, és a Volga alsó folyásánál a Kazár Birodalommal voltak határosak.

A 9. század első felében az Aral-vidéki oguzok a karlukokkal és kimekekkel szövetkezve legyőzik a besenyőket. A besenyőknek nyugatra menekültek.

A 9. század végén a bokharai emír rablóhadjáratot indított az úzok ellen, ez utóbbiak az elszenvedett tetemes anyagi kárt a kazárokkal szövetkezve a besenyők kifosztásával siettek pótolni (894), a besenyők viszont a volgai bolgárokkal szövetkezve 895-ben a magyarok etelközi szálláshelyeit rohanták le, arra kényszerítve a magyarokat, hogy átkeljenek a Kárpátokon. A besenyők így egyre nyugatabbra kerültek, a Dontól egészen a Szeret folyóig és az Al-Dunáig elnyúló területre.

Besenyők a magyar honfoglalás korában

Anonymus Gesta Hungaroruma szerint:

  • 884-ben a magyarok Álmos vezetésével oroszországi hadjáratra indulnak, sértetlenül eljutnak Kijev közelébe. A kijevi vezér, aki korábban "adót fizetett" Attila, azaz Álmos nemzetségének, segítségül hívja a kunokat, azaz besenyőket, akik hét vezérük vezetésével az oroszok segítségére sietnek. A hét besenyő vezér:
    • Ed
    • Edömén
    • Et
    • Böngér
    • Örsúr apja Ócsád (a -súr egyértelműen a súr kangar törzsre utal)
    • Vajta (a felvidéki Valtassúr település /Súr község/ neve alapján arra következtethetünk, hogy a súr kangar törzshöz tartozott)
    • Alaptolma apja Ketel (a -tolma egyértelműen a tolmács, talmács törzsre utal)
  • Az oroszok és besenyők elveszítik a csatát, beszorulnak Kijev várába. A sikeres oroszországi hadjárat után Álmos megostromolja Kievet, az oroszok behódolnak. A harcban résztvevő besenyők és családjaik, valamint oroszok is csatlakoznak Álmoshoz.

Noha Anonymus folyamatosan kunokról ír, ezeket a népeket a besenyőkkel kell azonosítanunk, mivel a kunok ekkor még messze keletre vannak. Hogy besenyőkről van szó, mutatja az is, hogy a felsorolt vezérnevek közül legalább kettőben besenyő törzsek nevei találhatók: Örsúr: Ör-súr (Tzúr vagy Súr: Bíborbanszületett Konsztantin szerint kangar-besenyő tartomány neve), Alaptolma: Olup-tolma (Tolmács vagy Talmács: Bíborbanszületett Konsztantin szerint besenyő tartomány neve).

Patzinakia

Bíborbanszületett Konstantin császár De Administrando Imperio c. művében (950 körül) leírja a 894-es oguz és kazár kiűzetés előtti , majd az 950-es Besenyőország (Patzinakia) felosztását és vezetőit is. A két leírásból kiderül, hogy a tartományok igazából törzseknek felelnek meg, hisz ugyanazok a tartományok jelennek meg, két különböző földrajzi helyen. A törzsszövetség nyolc törzsből állt, ugyanannyi fejedelem vezetése alatt.

Régi Patzinakia (894 előtt)
1. Irtim tartomány, vezetője Baitza (Bajca, Bajsa, esetleg Vajca, Vajsa)

2. Chopon (Csopon, Csöpön, Hopon, Höpön) tartomány, vezetője Giazi (Dzsázi, Gyázi, Gyászi esetleg Jászi).

3. Gyla (Gyula) tartomány, vezetője Kourkoutai (Kurkotáj).

4. Charoboi (Harovoj) tartomány, vezetője Kaidoum (Kajdum, Kajdüm).

5. Tzour (Cúr, Súr) tartomány, vezetője Konel.

6. Koulpei (Kulpej, Kölpej, Külpej) tartomány, vezetője Ipa.

7. Talmat (Talmács, Tolmács) tartomány, vezetője Koszta.

8. Tzopon (Copon, Cöpön, Sopon, Söpön) tartomány, vezetője Bata (esetleg Vata).

Patzinakia (950 körül)
A Dnyeperen innen:

1. Irtim tartomány, határos Oroszország szláv tartományaival. Vezetője Jabdi kangar fejedelem

2. Chopon (Csopon, Csöpön, Hopon, Höpön) tartomány, a Duna torkolatai, a Fekete-tenger partjai és a Bug folyó között, azaz a mai Ukrajna déli részén és a mai Moldáviában. Vezetője Giazi (Dzsázi, Gyázi, Gyászi esetleg Jászi) fejedelem.

3. Gyla (Gyula) tartomány, a Duna és Olt között, azaz a mai romániai Havasalföldön és a mai romániai Moldvában). Vezetője Kato kangar fejedelem.

4. Charoboi (Harovoj) tartomány, határos Oroszországgal. Vezetője Charoboi fejedelem.

A Dnyeperen túl:

5. Tzour (Cúr, Súr) tartomány. Vezetője Kouartzi (Kuvárci, Kuvársi, Küvárci, Küvársi, Kvárci, Kvársi) kangar fejedelem.

6. Koulpei (Kulpej, Kölpej, Külpej) tartomány. Vezetője Syrou (Szüru) fejedelem.

7. Talmat (Talmács, Tolmács) tartomány. Vezetője Boro (Boru) fejedelem.

8. Tzopon (Copon, Cöpön, Sopon, Söpön) tartomány. Vezetője Boula (Bula) fejedelem.

Hanyatlás

  • 993-ban a kijevi fejedelmeknek sikerül szolgálatuk alá kényszeríteni a keleti besenyőket.

  • 1036-ban a Kijev ellen küzdő besenyőket döntő vereség érte, ennek következtében a Duna vonalától délre áttelepedtek a mai Bulgáriába, ahol lassan beolvadtak a bolgárok közé.

  • 1071-ben a kunok javára elveszítik a mai romániai Moldvát.

  • 1091-ben a Bizánci Császárság ellen viselt hadjáratainak katasztrofális vereségük vetett véget.

Besenyők a Magyar Királyságban


A Gesta Hungarorum szerint

  • 895-896: A kijevi hadjáratban az Anonymusnál leírt módon csatlakozott besenyők feltehetően a honfoglalásban is részt vesznek, a kijevi oroszokkal együtt.
  • 900 körül: a Kijev alatt csatlakozott besenyők is kapnak szállásterületet, a következőképpen (a Gesta Hungarorum szerint):
    • Ed és Edömén vezérek nemzetségeinek egy része Zemplén megye alsó részén, a Takta vizénél és a Hegyalján telepednek le, „mely földeket maradékaik isten kegyelmének segélyével mind mostanig (11. század) birniok érdemlették”; e nemzetségek másik része Heves megye területén szállott meg (hol aztán a besenyő Pata - akitől Aba Sámuel király származott - egy várat épített)
    • Et és atyja, Ond tagja annak a követségnek, melyet Árpád Zalán fejedelemhez küldött, a hagyomány szerint 12 fehér ló, 12 teve, 12 kún gyermek, és a fejedelemnének 12 ruthen leány, 12 hölgymenyét, 12 nyusztbőr, és 12 aranyos köntösből álló ajándékkal. Zalán futása után
      • Ond megkapja a Tiszától a Bócsa mocsárig és a Körtvélytótól az Alpár homokjáig terjedő földet.
      • Ete megkapja a Szentes és Csongrád közötti területet, ahol az apja földjén megszállott (feltehetően kijevi) szlávokat szervezi meg. Baranya elfoglalása után, Árpád a terület vezérévé Etét nevezi ki, aki nemzetsége egy részével ott telepszik le.
        • Ete fia, Ödö a Duna mellett telepszik meg számtalan néppel, és székhelyűl Székső (ma Székcső) várát építi.
    • Böngér a Tapolca vizétől a Sajó vizéig terjedő területen települt le (Miskolc, Diósgyőr).
      • Böngér fia, Bors vezér, a lengyelek földje felé épít határvédő gátakat, egészen a Tátra hegyig, majd felépíti Borsod várát. Később Bors e területeket és apja területeit egy vármegyévé egyesítette.
    • Ócsád. A Nyárád vize mellett, a mai Kács falu vidékén nemzetségével nagy kiterjedésű földön letelepszik.
    • Vajta: a begei (ma Béga) részeken, a Temes vize felé megveri a helyi Glád uralkodót ("ki nagy számú kun, bolgár és oláh csapatokat vezérelt") ezért megkapja "Torhus" földjét (a mai Torontálban). Később Vajta, nemzetsége egy másik részével a Sárvíz mellékén (Fejér megye és Tolna megye) "nagy sokasággal" letelepszik (ma létezik Vajta falu Fejér megyében).
    • Ketel: nemzetsége egyik részével a Sátorhalomtól Tolcsva vizéig terjedő földön, másik részével a Duna mellett, hol abba a Vág vize szakad települ le. A Vág mellett fia, Alap-tolma felépíti Komárom várát, ahol később Ketel és fia „pogány módon eltemettetett.”
  • 931-ben Zoltán (Zolta) vezér, Árpád unokája besenyőket telepít az Őrségbe, határőrzési célra: "kitűzte Magyarország határait: (...) a németek felé pedig egészen Göncöl hídjáig. Hogy a legutóbbi vidéken várat emeljenek, az oroszok feladatául szabta, akik a nagyapjával, Álmos vezérrel Pannóniába jöttek. Ugyanezen a határon, a Mosony nevű fertőn túl nem kevés besenyőt is letelepített országának védelmére."
  • 955970: Besenyő csoportok letelepedése, Taksony fejedelem uralkodása alatt. Anonymus szerint Taksony fejedelem „a kunok földjéről” hozott feleséget (azaz valójában besenyő földről, hiszen a kunok akkor még nem laktak Európában), ekkor jön be Thonuzóba (Tonuzóba, Tonuzoba) vezetésével a talmács törzshöz tartozó csoport. Tonuzoba Heves megye tiszántúli részén, a mai Abádszalók környékén kapott szállásbirtokot, központi szálláshelye Tomajmonostora környékén lehetett, itt volt ugyanis az Árpád-korban a tőle leszármazott Tomaj-nemzetség családi központja.

Más források szerint

Nagyobb besenyő településcsoportok

A különböző időpontokban beköltözött és az ország különböző részein csoportosan vagy szétszórtan letelepített besenyők az Árpád-kor folyamán nem értek el egységes szervezetet. Korai csoportjaikat az államszervezés idején széttelepítették, mint a törzsi katonaságot vagy a többi csatlakozott népet. Többé-kevésbé egybefüggő, nagyobb besenyő településcsoportok a kö- vetkező vízjárta, mocsaras vidékeken rajzolódnak ki:

(ez utóbbi bekezdés Pálóczi Horváth András: Asszimiláció és továbbélő hagyományok a középkori Magyarországon. A keleti népek példája c. műve alapján készült*)

Erdélyben a következő nagyobb besenyő csoportok léteztek:

Vallásuk


A kipcsák-török nyelvet beszélő besenyő törzsek esetében pogány vallásokkal számolhatunk, amit az is megerősít, hogy egyes erdélyi besenyő telepeket a betelepülő szászok több esetben is Heidendorfnak (Pogányfalu) hívnak.

A kangar-besenyő törzsek esetében nem kizárt, hogy a nesztoriánus kereszténység továbbélésével számolhatunk a 6. század után is, amikor Chosroes Anosirván perzsa király adott róluk tájékoztatást. A nesztorianizmus a Kazár Birodalomtól a mongol kánok udvaráig megtalálható volt. A kangarok kereszténysége a 9-12. században is valószínűsíthető, hisz nem tudunk példát arra, hogy egy keresztény hagyományokkal rendelkező nép visszatért volna a pogánysághoz. Mi több, egy 13. századi per jegyzőkönyvéből kiderül, hogy egy besenyő mágus "pogány keresztelést" végez, ami jelenlegi ismereteink szerint nesztoriánus szertartásra utalhat: "a tanú felsorolja a pogány keresztelést ... keresztény ifjakat is megkeresztelt a régi szokások szerint ... a régiek szertartásait végzi" (Jegyzőkönyv a bessenyő Mocha mágus ügyéről Szentgálott, Kassai Kódex, in: Fehér Mátyás Jenő: Középkori magyar inkvizíció, reprint kiadás, Gede testvérek, 1999.) Feltehetően a római katolikus vallás és a "nesztoriánus eretnekség" jóideig együttesen van jelen a besenyőknél, amit az is mutat, hogy egy másik, 1218-as perben a bakonyi besenyők eléggé öntörvényű vallásgyakorlattal rendelkeznek: megtagadják a dézsmaleadási kötelezettséget, és maguk emelnek inkább kápolnákat és templomokat, főképpen Szent László tiszteletére (lásd szintén: Középkori magyar inkvizíció...). Lehetséges, hogy a római katolikus vallás szervesen ráépült a tűzimádó (zoroasztriánus) elemeket hordozó nesztorianizmusra, talán ez lehet a magyarázata annak is, hogy egyes besenyő vidékeken, például azon besenyőknél, akik a székelyek előtt/ a székelyekkel egyidőben foglalták el Kézdiszék felső részét, az ún. „Szentföldet” (pl. Karatna, Volál, Peselnek, Kézdiszentlélek, Polyán/Kézdiszentkereszt, Szentjános, Esztelnek, Kézdiszárazpatak) a római-katolikus egyházon kívül egyetlen más vallási irányzat sem tudott gyökeret ereszteni (és talán ez a magyarázata a moldvai magyarok /csángók/ mély katolicizmusának is).

"A Kárpát-medencében kimutatható nagy számú besenyő helynévhez és településhelyhez képest a pogány hitvilág és temetkezési szokások továbbélése csak viszonylag kevés helyen és rövid ideig adatolható. A régészeti adatok azt mutatják, hogy a steppei hagyományoknak ez a része csak két-három nemzedéken keresztül maradt fenn." (Pálóczi Horváth András, *)

Kapcsolódó oldalak


Besenyő eredetű helynevek a történelmi Magyarországon és Csángóföldön

Csángók

Történelmi népek | A magyarok története az államalapításig | A középkori Magyar Királyság története

Petschenegen | Peĉenegoj | Petchenègues | Pecheneg | Pieczyngowie | Pechenegues | Pecenegi | Печенеги | Печеніги

 

This article is licensed under the GNU Free Documentation License. It uses material from the "Besenyők".

Home Pageartsbusinesscomputersgameshealthhospitalshomekids & teensnewsphysiciansrecreationreferenceregionalscienceshoppingsocietysportsworld