-	Berlin		-	-	Berlin zászlója	Berlin címere	-	Adatok		-	Székhelye:	Berlin	-	Területe:	891,75 km²	-	Lakossága:	3 396 990 fő (2005)	-	Népsűrűség:	3809 fő/km²	-	Hivatalos honlap:	www.berlin.de	-	ISO 3166-2:	DE-BE	-	Politika		-	Polgármester:	Klaus Wowereit (SPD)	-	Hatalmon lévő párt:	SPD/PDS koalíció	-	Térkép		-	Germany Laender Berlin.png

Berlin Németország fővárosa, egyben Németország egyik tartománya.

Fekvése

---

A Spree folyó partján fekszik. A Spree több ágra szakad és itt torkollik bele a Panke. Lakossága különösen 1870 óta rohamosan növekszik. 1871-ben 824 580 fő, 1892 elején 1 624 313 fő volt. Legynagyobb részük evangélikus (lutheránus)(1 352 559 fő), kisebb részük római katolikus (135 407 fő) és izraelita (79 286 fő).

Berlin a Spree 5 km széles völgyében fekszik, fejlődése nyomán már a körülbelül 10 m-rel magasabban fekvő síkságra is kiterjed. A város területén a Spree két ágra oszlik, szigetet képez; ezenkívül átszeli a várost a Landwehr-, a Lujza- és a B.-spandaui hajózási csatorna, amelyeken 50-nél több hid ível át. E hidak közül a legszebb a Schlossbrücke (48 m hosszú), amelyet 1822-24-ig Schinkel tervei szerint építettek; széleit 4-4, a katonai életet ábrázoló márvány szoborcsoport ékesíti. Jelentősebb hidak még: a Hossz(Kurfürst-)híd, a nagy választófejedelem ércből öntött lovasszobrával; a Vilmos császár hídja, a 4 márvány szoborcsoporttal ékesített Belle-Alliance-híd és a Herkules-híd.

Története

---

1701-től, a Porosz Királyság megalakulásától Poroszország fővárosa. A harmincéves háborúban majd a hétéves háborúban több ízben megszállták az orosz, illetve az osztrák csapatok, 1807-ben Bonaparte Napóleon francia katonái. Berlin vidékén egykor vendek laktak, helyüket később német telepesek vették át. A város a 13. század elején kereskedővárosként jött létre, több fontos kereskedelmi ut haladt át rajta. Berlin neve 1244-ben fordul elő legelőször oklevelekben, egy, a Spree szomszédos szigetére épült másik telep neve (Colonia = Kölln) már 1238-ban. 1225 és 1233 között mindkét település megkapta a brandenburgi jogot; az ikervárosok csak 1709-ben egyesültek egymással. A bajor, de különösen a luxemburgi házból való fejedelmek alatt a város fejlődése lendületet kapott. 1307-től a Hanza-szövetség tagja. 1391-ben Berlin megkapta az önálló bíráskodás jogát, de a 15. században sokat szenvedett a junkerektől, elsősorban a Quitzow családtól. Hohenzollern Frigyes, az új fejedelmi család megalapítója (1415) véget vetett az ököljog korának; II. Frigyes pedig Kölln helyén új kastélyt épített. A 14. század közepétől a brandenburgi választófejedelmek (1440-től a Hohenzollernek) székvárosa. János Cicero óta (1486 -99) Berlin a brandenburgi fejedelmek székvárosa. 1544-ben a város pénzzel váltotta vissza II. Frigyestől a korábban elvett bíráskodási jogot. Joakim meghonosította a protestáns istentiszteletet (1539). 1613-ban János Zsigmond református hitre tért, ez zendülésre szolgáltatott okot. A harmincéves háborúban a gyenge falakkal körülvett városnak pénzen kellett magát a svédek támadásaitól megváltania. Lakossága akkor 10 000 főre rúgott. Frigyes Vilmos a «nagy választófejedelem» Berlin felvirágzása körül nagy érdemeketszerzett. Leszállította az adót, újabban és célszerűbben megerősítette, alapját vetette a Friedrichswerder és Dorothea-városrésznek, és menedékhelyet nyitott a szárnyai alá menekülő waldenseknek, hugenottáknak és németalföldi reformátusoknak. Ugyanő a Spree-hajózáson is lendített és különösen Spandau városrész telt meg uralkodása alatt hajós néppel. I. Frigyes király 1709-ben azután a négy városrészt egy egésszé egyesítette. Ő alapította továbbá a Friedrich-városrészt, a Zeughaus-t és számos tudóst meg művészt hívott meg udvarába. 1699-ben és 1700-ban alapját vetette a szépművészetek és tudományok akadémiájának. I. Frigyes Vilmos leromboltatta a várfalakat, az őrséget ellenben 14 265 főre emelte, míg a többi lakosság csak 58 800 fő volt. Nagy Frigyes számos külföldi iparost telepített Berlinbe, az állatkertet gyönyörű parkká alakította át, a katonaság számára pedig kaszárnyákat épített. A városi közigazgatást az 1747. évi rendelettel rendezte. A hétéves háború elején, 1757-ben Hadik András vezérlete alatt magyar huszárok sarcolták meg a várost; 1760-ban pedig az oroszok, akik nagy összegű hadisarcot követeltek. A század vége felé a kereskedelmi és iparos osztály tért kezdett foglalni a tisztviselői és katonai elemekkel szemben. Míg 1707-ben csak 55 000 lakosa volt a városnak, 1800-ban azok száma már 172 132-re emelkedett. 1806 októberében a franciák szállták meg Berlint, és e megsarcolással egybekapcsolt okkupáció 1808 decemberig tartott. A napóleoni háborúk lezajlása után Berlin a haladás és jólét útjára lépett. Berlin a porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa, valamint a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye volt. III. Frigyes Vilmos megalapította az egyetemet (1809), amelyhez elsőrangú tudósokat nevezett ki és az ő parancsára építette Schinkel e régi múzeumot. IV. Frigyes Vilmos az új múzeumot létesítette. 1838-ban épült az első vasút. 1848. március 18-án vette kezdetét a szabadságharc, melyet azonban itt is rövid idő alatt levertek. 1860 óta az északi külvárosokban egymásután nagy gyárak épültek, 1871-ben pedig Berlin a német császárságnak fő- és székvárosa lett és azóta páratlan gyorsasággal növekedett világvárossá. Tisztaságra és példás rendre nézve egy város sem múlta felül.

Noha több (nagyobb és központibb helyen fekvő) riválisa is lehetett volna a német főváros címére (Frankfurt, München, Bécs), miután 1870-ben a német egység porosz vezetéssel jött létre, az új birodalmi főváros Berlin lett, majd az maradt a császárság bukása, és a Weimari Köztársaság megalakulása után is. 1934-ben a nemzetiszocialisták átalakították a közigazgatást, ekkor megszűnt Poroszország, és létrejött Berlin gau (körzet). A háború előtt és alatt Adolf Hitler és építésze, Albert Speer elkészítették a Berlin helyén felépülő új főváros, Germania terveit.

A második világháború alatt

A második világháború alatt az amerikai és angol bombázások nyomán súlyos károkat szenvedett, összesen 450.000 tonna bombát dobtak le a városra. Mivel szövetségesek Jaltában (1945. február) találkozási vonalukat az Elba folyó mentén határozták meg, a város a szovjet hadsereg hadműveleti övezetébe esett. Ennek ellenére 1945 tavaszán valóságos versenyfutás alakult ki a szovjetek és a nyugati szövetségesek(főleg Bradley és Montgomery) között a város elfoglalásáért. A 1945-ben Zsukov és Konyev marsall csapatai (I. Belorusz front és I. Ukrán front) bekerítő hadművelettel körülzárták a várost - döntően azért, hogy a szövetségesek ne férhessenek hozzá, majd több hetes ostrom után május 2-án elfoglalták. A harcok alatt a város jelentős része megsemmisült, 1,5 millió lakos vaált hajléktalanná, az ellátás katasztrofális volt.

A kettéosztott város

1945 júniusától kezdve a rommá lőtt város négyhatalmi megszállás alatt állt. A Német Szövetségi Köztársaság megalakulása (1949) után az amerikai, brit és francia szektorokból alakult meg Nyugat-Berlin. Míg az újonnan alakult Németországi Szövetségi Köztársaság az ideiglenességet hangsúlyozandó nem egy nagyvárost, hanem egy kis fürdővárost, Bonnt tette fővárosává, a szovjet megszállási övezet a Német Demokratikus Köztársaság fővárosa lett.

1948-ban a szovjetek megszakították Nyugat-Berlin szárazföldi közlekedési kapcsolatait a nyugati országrésszel (berlini blokád), de az angolok és az amerikaiak légihidat szervezve majd egy éven át ellátták a várost (1949. május 11-ig).

Az NDK által 1961. augusztus 13-tól létesített Berlini Fal illetve elválasztó zóna a hidegháború egyik szimbólumává vált. Az NDK szigorú határellenőrzést tartott fenn, és az NDK-ból a nyugati városrészbe való átszökési kísérletek brutális megtorlása számos halálos áldozatot követelt, a határőröknek az NDK törvényei értelmében tűzparancsuk volt.

1972-ben a két német állam által is jóváhagyott négyhatalmi szerződésben rögzítették, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK része, bár "különleges kapcsolatok fűzik hozzá". A városrész közúti kapcsolatait az NSZK-val mindvégig biztosították.

A két német állam egyesítésével a megosztottság megszűnt, 1990-től Berlin ismét Németország fővárosa lett, az állami hivatalok Bonnból fokozatosan visszatelepültek a városba.

Városrészek, utcák, terek és parkok

---

Berlin legrégibb, egykoron sáncokkal körülfogott része a Spree és az azóta betömött Königsgraben között feküdt; részei: Alt- és Neu-Kölln és Friedrichswerder. Körülöttük a 7 városrészből (Dorotheenstadt, Friedrichsstadt, Friedrich-Wilhelmstadt, Spandauer Viertel, Königstadt, Stralauer Viertel, Luisenstadt) álló belső öv terül el. A belső övet északnyugat és dél felől környékezik: Wedding, Moabit, az Oranienburgi-, a Rosenthali-külváros, a Tiergarten, a Friedrichsvorstadt, a Schönebergi és Tempelhofi negyed. A 700-nál több utca közül a leghosszabb (3 km) az észak-déli irányban húzódó Friedrichstrasse, ezt keresztben metszi az Unter den Linden nevet viselő, 1 km hosszú 60 méter széles, négy fasorral beültetett út, amely Berlinnek legfényesebb része; a Behrenstrasse, a pénzarisztokrácia lakóhelye; a rendkívül élénk Leipzigerstrasse.

Jelentékeny utca még a Wilhelmstrasse, amely a Friedrichstrasseval egyközűen húzódik el, a Cöpenicker Strasse DK-en, a széles Jägerstrasse stb. A legelőkelőbb utcák (Tiergarten-, Bellevue-, Victoriastrasses stb.) nyugaton a Tiergarten-, Potsdamerstrasse és az állatkert között vannak. A 72 nyilvános tér között, amelyek csaknem kivétel nélkül parkokkal vannak ellátva, a jelentősebbek: az Operatér a Linden keleti végében, az egyetemmel, a királyi könyvtárral operaházzal, a Párisi-tér a Linden másik végében; ettől északnyugatra a Königsplatz a Siegessäulevel, a birodalmi gyűlés új palotájával és a Kroli-féle színházzal; az Opera-tér közelében a Lustgarten a múzeum, a székesegyház és a királyi palota közt; mellette a Schlossplatz; a Friedrichstrasse D-i végében a Belle-Alliance-tér; továbbá a Vilmos-tér és a Leipziger-Platz. A parkok közül a legjelentékenyebb a 225 hektár területet elfoglaló Tiergarten a Brandenburgi kapu és Charlottenburg közt, ami eredetileg vadaskert volt, III. Frigyes Vilmos uralma alatt kapta mostani alakját és adták át a közönségnek; pompás utak és szép, öreg fákból álló fasorok szelik keresztül-kasul; kellemes sétálóhelyek, gyepmezőkkel, virágágyakkal szobrokkal és gyermekeknek játszóhelyekkel váltakoznak benne. Jelentősebb park még az 1845-ben alapított Friedrichhain (53 ha) északkeleten, az 1876-ban alapított Humboldthain, a 30 ha területet elfoglaló állatkert, gazdag állatgyűjteményekkel és igen szép épületekkel (legkiválóbb: az arab stílusban épült antilopház és az elefántház); a botanikus kert és messzebb délkeleten a treptowi park. A hidak száma 53.

Kiemelkedőbb épületek és műemlékek

---

Berlinnek 55 lutheránus, 5 katolikus temploma és 4 zsinagógája van. Ezek között jelentősebbek: a Lustgarten K-i oldalán álló székesegyház, amelynek lerombolását 1892 őszére tervezték, hogy új, 10 millió márkába kerülő templommal helyettesítsék; a gót Klosterkirche, a legszebb középkori épület, a porosz királyság és a német birodalom fővárosa, a porosz király és a német császár székvárosa és a német birodalmi hatóságok legnagyobb részének székhelye, London és Párizs után Európa legnagyobb városa, az é. sz. 52° 30' 17", a k. h. 13° 23' 64"; mindkét partján a Spreenek, amely itt több ágra szakad és föl veszi a Pankét. Lakossága különösen 1870 óta rohamosan növekedett; 1871-ben 824580 volt és 1892 elején 1.624313; köztük a legtöbb a lutheránus (1352559), azután a római katolikus (135407) és izraelita (79286).

Fekvése

---

Berlin, amelynek egész területe 63·37 km2 (ebből 27 km2 szántóföld, kert stb.). a Spree 5 km. széles völgyét foglalja el és ujabban már a körülbelül 10 m.-rel magasabban fekvő sikságra is kiterjed. Benne a Spree két ágra oszlik és egy szigetet foly körül; ezenkivül átszelik a várost különböző részeiben a Landwehr-, a Lujza- és a B.-spandaui hajózási csatorna, amelyeken át 50-nél több hidat építettek. E hidak közül a legszebb a Schlossbrücke (48 m. hosszu), amelyet 1822-24. Schinkel tervei szerint építettek; széleit 4-4, a katonai életet ábrázoló márvány szoborcsoport ékesíti; jelentékenyebb hidak még: a hosszu (v. Kurfürst-) hid, a nagy választó ércből öntött lovasszobrával; a Vilmos császár hidja, a 4 márvány szoborcsoporttal ékesített Belle-Alliance-hid és a Herkules-hid. ben; a Nicolai-templom (a XII. sz.-ból), a Mária-templom (a 13. századból); a Szt. Mihály-temploma egyike a legszebbeknek; végül a mór stilusban épült uj zsinagóga az egyházi épületeknél jobbán ékesítik Berlint világi épületei. Ezek közt első helyen áll a királyi palota, 200 m. hosszú és 117 m. széles épület, 2 nagyobb és 2 kisebb udvarral; már 1551. kezdték el építeni; egyes részeinek átalakitásán most is dolgoznak, külsejét ékesítik: az I. kapu fölött négy allegorikus alak (hadi-, természet- jogtudomány és történelem), az egyik udvarban Szt.György szobra a sárkánnyal Kisstől és a terasszon két lovat fékező bronz alak. A királyi palota közelében vannak: a Ruhmeshalle (azelőtt Zeughaus) gazdag fegyvergyüjteménnyel és a porosz uralkodók hadi tetteit dicsőítő képekkel; a régi muzeum, 18 jón oszlopon nyugvó előcsarnokkal (amelyhez a 4 kolosszális, ércből öntött alakcsoporttal diszített nyilt lépcső vezet fel), gazdag éremgyüjteménnyel, római szobrokkal Pergamonban kiásott régiségekkel, olasz skulpturákkal és régibb képek gyüjteményeivel (Ráffáel kartonjai után szőtt szőnyegek, a Vatikánban levők másolatai), az uj muzeum, Kaulbachnak az emberiség történetét ábrázoló 6 képével, gipszöntvényekkel, egyiptomi múzeummal, antiquáriummal, rézmetszetgyüjteménnyel és német skulpturákkal; a nemzeti képtár ujabb mesterek képeivel. Egyéb jelentékeny épületek: a néprajzi muzeum, Schliemann által kiásott tárgyakkal, archeologiai, antropologiai és rendkivül gazdag néprajzi gyüjteményekkel; a Wäsemann tervei szerint épült városháza, amelynek belseje gazdagon van diszítve; I. Vilmos császár palotája; Frigyes császárné palotája; a Monoijou-kastély; az egy épülettömeggé csatolt gazdasági, bányászati főiskola és természetrajzi muzeum; a királyi akadémiai épület; a kiállítási épület; az athéni propileumok mintájára épült, 12 dór oszlopú kettős portikusból álló Brandenburgi kapu a Linden végében, amelynek attikáján egy quadrigán a győzelem istennője áll; az iparmuzeum, értékes gyüjteményekkel; a Königswache; a börze; a birodalmi bank; a birodalmi főpostaépület; az operaház; a királyi szinház, az új parlamenti épület stb. Berlin városát több mint 40 nagyobb szobor és emlékoszlop ékesíti, amelyek közt a hadvezérek szobrai vannak legnagyobb számmal; a legjelentékenyebbek: Nagy Frigyes kiváló (13.5 m. magas) lovasszobra a Linden K-i végében, Rauchnak egyik mesterműve; a nagy választó lovasszobra, a hosszu hídon; III. és IV. Frigyes Vilmos lovasszobra; Blücher, Gneisenau, York és más porosz vezérek szobrai; Schiller, Goethe, Lessing márványszobrai; a 61 m. magas Siegesdenkmal, amelyet az 1864., 1866. és 1870/71, győzelmek emlékére emeltek.

Ipar, kereskedelem és közlekedés

---

Berlin Európa egyik legiparosabb városa, a lakosságnak 52%-a foglalkozik iparral. Legjelentékenyebb iparágak: a gép- és fémipar, továbbá a dohánygyártás, festékkészítés, a ruházati, a bőripar, mekánikai és optikai műszerek készítése; nagyon virágzó továbbá a sörgyártás is (mintegy 3 millió hl.). Szárazföldi fekvése dacára Berlin igen jelentékeny kereskedő hely, különösen a gabonanemüekre, spirituszra, fára és gyapjúra nézve, továbbá bank- és váltóüzletek dolgában ma már világpiac. Gabonát az Osztrák-Magyar monarhiától és Oroszországtól, fát Oroszországtól és Skandináviától, gyapjút az osztrák-magyar monarhiától és Oroszországtól vesz. A rendkivül élénk forgalomnak megfelelnek Berlin közlekedő eszközei is; 12 vasúti vonal torkollik a városba. Magát a várost körvasut (39 km.) veszi körül; rajta keresztül pedig KNy-i irányban a városi gőzvasut visz, amelyek 1890-1891. közel 5 millió márka bevételt eredményeztek. A lóvonatu vasutak végig vezetnek a város főbb utcáin és elvisznek a környék számos helységeibe; a három társaság vonalainak hossza (1889) 303334 km.; napjában 340694 személyt szállítanak. Két nagy omnibusz-társaság szintén a személyforgalom előmozdítására szolgál; 1891. közel 30 millió jegyet adott el. A bérkocsik száma (1890) 4926. A hajóforgalom a mult években átlag 86241 volt. A postaforgalom nagyságát mutatja, hogy postaküldemények és táviratok után a bevétel átlag meghaladja a 26 millió márkát.

Kulturális intézmények

---

Kulturális intézményekben Berlin igen gazdag. Frigyes Vilmos egyeteme 1810-ben alapíttatott. 1891-ben a tanárok száma 315, a hallgatók száma 4716 volt. Egyéb főiskolái a tudomány minden ágát felölelik; ilyenek: a hadi akadémia, a mezőgazdasági, bányászati akadémiák, a csillagvizsgáló, a képzőművészetek főiskolája, a keleti nyelvek szemináriuma, a fizikai, állattani, élettani, földrajzi stb. intézetek, a különböző klinikák. Más kulturális intézmények a fönt említett muzeumok, a kartográfiai és geodéziai intézetek, az európai fokmérés központi irodájával, modern filologiai akadémia, számos középiskola, tanítóképző stb. A mily számosak tudományos intézetei, épp oly nagy számban vannak tudományos társulatai és könyvtárai is. A legnagyobb könyvtárak az 1659. alapított királyi könyvtár (800000 kötet, 24000 kézirat), a statisztikai hivatal könyvtára (több mint 100000 kötet), a különböző tud. társulatok könyvtárai, a katonai törzskari könyvtár stb. A tudományos és művészegyesületek száma: 240, ezek közt 60 a zene és ének művelését tüzte ki céljául, 150 kereskedelmi és iparegyesület, 9 mezőgazdasági, 50 politikai, 36 vallási, 11 szini és 80 sport egyesület. Miként a könyvkiadó üzlet, az ujságirodalom is virágzó; 1890. 621 ujság és folyóirat jelent meg Berlinben; a napi lapok közt nálunk is a legismeretesebbek: a Norddeutsche Allgemeine Zeitung, a Post, a National-Zeitung, a B.-er Tagblatt, a Vossische, a Germania stb. A művészetek előmozdítására legtöbbet tesz a művészetek akadémiája, amely éven kint kiállítasokat rendez az országos kiállítási épületben. A nagyobb szinházak száma 15, a kél legjelentekenyebbről már föntebb tettünk emlitést; ezenkivül jelentősebbek még a B.-er szinház, a Lessing-szinház, a Wallner-szinház és a legtöbb ülőhelyet magában foglaló Kroll-szinház. Összesen most 26 szinház van.

Közigazgatás élelmezés, közegészségügy, pénzügy

---

Berlin külön közigazgatási kerület «Stadt-Kreis B.» névvel. A közigazgatás a 34 tagból álló városi tanács kezében van, amelynek élén egy főpolgármester és egy polgármester áll; a tanácsosok közül csak 18 kap fizetést. Közigazgatás szempontjából a város 326 kerületre oszlik, amelyek mindegyikének élén egy választott előljáró áll. A rendőrség állami. A város megvilágitásáról 5 gáztársaság gondoskodik; ezenkivül (1891) több mint 14000 elektromos lámpát égetnek. A város élelmezésének könnyítesére első sorban a központi nagy (11000 m2 területtel) és másodsorban 11 kisebb árucsarnok szolgál. Az élelmiszerek fogyasztását a következő számok mutatják: Berlin lakossága fogyaszt fejenként: 76.9 kg. húst (az összesen elfogyasztott 110990000 kilogramm húsból 171100 kg. lóhús volt), 14·4 kg. halat, 14.8 buzát, 118.9 rozsot, 73·8 burgonyát, 34.6 zöldséget, 7.5 bort, 23.7 spirituszt és pálinkát és 194.2 l. sört. A betegek fölvételére és ápolására 16 kórház szolgál; ezek közt a legnagyobbak: a kir. Charité, a friedrichhaini és az urbani kórház. Berlin pénzügyei, a város gyors fejlődésével együtt járó tetemes kiadások mellett is igen kedvezőek, amit igazol az is, hogy 1889. a városi adókat leszállították. Az 1891-1892-ki bevételek és kiadások 75.6 millió márkát tettek ki. A város felvirágzása körül különösen Forckenbeck főpolgármester szerzett nagy érdemeket (meghalt 1892. május 26.). Utóda Zelle. A város 6 képviselőt választ.

Berlin környéke

---

A felület egyhangúsága mellett is egyes helyeken természeti szépségekben nem szegény. Mivel ujabban a közlekedést a város tőszomszédságában fekvő helyekre megkönnyítették, e helyek szépítésére mindig több gondot fordítanak. Leglátogatottabb kirándulási helyek: a Charlottenburgi park; a Jungfernheide, a Plötzensee a Spreetől északra: a Tegeli erdő, az ugyanily nevü tóval, az előbbitől északra: Charlottenburgtól délre a Spandaui erdő terül el: ettől délre pedig a Grundelwald, számos mulatóhellyel: délre van továbbá a Hasenheide, szintén gazdag mulatóhelyekben, DK-en van végre a nagy kiterjedésü Köhlische Heide.

Gazdaság

---

Berlin a 19. század vége óta Németország egyik jelentős ipari központja. A két német állam egyesítése a kelet-berlini ipar integrációjának gazdasági-társadalmi problémáival járt. Ma számos iparágban (elektronika, elektrotechnika, gyógyszergyártás, optikai cikkek, ruházati ipar, élelmiszeripar, élvezeti cikkek gyártása) kiemelkedően fontos.

Közlekedés

---

Berlinnek magasvasútja (S-Bahn) és metróhálózata (U-Bahn) is van.

Városrészek

---

Lásd Berlin kerületei | Berlin Wall graffiti&death strip.jpg

Híres emberek

---

Oktatás, kutatás

---

Egyetemi város, legnagyobb múltra a Humboldt Egyetem tekint vissza, a kettéosztottság nyomán a nyugati városrészben alakult meg a Freie Universität, majd a külön műszaki egyetem (Technische Universität Berlin).

Látnivalók

---

Múzeumok

• Pergamon Múzeum
• Az iszlám művészetek múzeuma

1904-ben a Bode-Museums megnyitásával teret kapott az iszlám kultúra művészete is, amely a Pergamon Múzeum 1930-as megnyitásával (mivel ez egy önálló múzeum lett) az új múzeumba költözött. A 8.-tól a 19. századig terjedő, Spanyolország és India között élő iszlám népek művészete mellett a fő vonzó erő a Mschatta-Fassade, amely egy iszlám sivatagi kastélyból származik, és II. Abdülhaimid oszmán szultán ajándékozta II. Vilmos császárnak. Még ma is megtalálhatóak a kastély romjai a jordániai Amman repülőtér közelében.

Sport

---

Olimpia

1936-ban Berlinben rendezték meg a nyári olimpiát. A magyar sportolók közül aranyérmet nyertek:

• Csák Ibolya (magasugrás)
• Zombori Ödön (birkózás)
• Kárpáti Károly (birkózás)
• Lőrincz Márton (birkózás)
• Harangi Imre (ökölvívás)
• Elek Ilona (tőrvívás)
• Csik Ferenc (úszás), valamint
• a kardvívó- és a vizilabda-csapat.

Labdarúgás

A város csapata a Bundesligában a Hertha BSC, ahol korábban Varga Zoltán, majd Dárdai Pál játszott és a közelmúltig Király Gábor védett.

Testvérvárosai

---

Külső hivatkozások

---

Németország települései | Fővárosok

Berlin Berlyn Berlin Berlín Berlin برلين Berlín Бэрлін Берлин Berlin Berlín Berlín Berlin Berlin Berlin Berlino Berlín Berliin برلین Berliini Berlin Berlin Beirlín Berlin Berlín - Berlin ברלין Berlin Berlin Berlin Berlín Berlino ベルリン Berlin ბერლინი (მხარე) 베를린 Berlîn Berolinum Berlin Berlien Berlynas Berlīne Берлин Berlin Berlijn Berlin Berlin Berlin Berlim Berlin Берлин Berlin Berlin Berlín Berlin Берлин Berlin பெர்லின் เบอร์ลิน Berlin Берлін Berlin 柏林