Belgium nyugat-európai ország. Északról Hollandia, keletről Németország és Luxemburg, délről Franciaország, északnyugat felől az Északi-tenger határolja. Lakosai a hollandul beszélő flamandok és a franciául beszélő vallonok. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik.

Történelem

Belgium mai területén az első nyomokat hagyó lakosok a kelták voltak. A rómaiak meghódították a területet a lakosság ellenállása ellenére (Ambiorixot leverik). Nagy Károly Lüttich közelében született 742-ben. A Nagy Károlyi birodalom megszűnte után Hollandiával szövetséges hercegségek jelentik az államot területen. A Habsburgok beházasodásai kapcsán spanyol uralom alá került a terület. Az 1648-as vesztfáliai béke, mely a 30 éves háborút zárta le, Belgiumot spanyol uralom alatt hagyta. 1713-ban az utrechti békében Hollandia déli tartományait (a mai Belgiumot) Ausztria kapta meg. A napóleoni háborúk során Hollandiával egyesült Batáviai köztársaság néven. 1815-ben a belgiumi Waterloo helységnél verik meg Napóleont. 1815-ben a bécsi kongresszus Hollandiával egyesítette, és Malmedyt és Eupent Poroszországhoz csatolja. Belgium 1830-ban vívta ki függetlenségét a párizsi 1830-as forradalmak hatására kitört forradalom során az egyesült Hollandiától.

Belgium részt vett az afrikai gyarmatosítás kései időszakában. Az afrikai gyarmatokat felosztó 1885-ös Berlini Konferenciát követően Kongó Szabadállam néven II. Leopold magánbirtokaként kezelték a területet. A belga gyarmatosítók módszerei 5-15 millió ember életébe kerültek. Joseph Conrad nevezetes kisregénye, A sötétség szívében ezt az időszakot dolgozza fel. A kegyetlen és értelmetlen rémuralom nemzetközi tiltakozást váltott ki. Ennek hatására 1908-ban Kongó hivatalosan is belga gyarmat lett, és a belga kormány irányítása alá került. Ezt követően a helyzet javult, de Belgiumnak soha nem voltak erőforrásai egy ekkora gyarmat irányításához.

Az első világháborúban Németországnak nem adott átvonulási engedélyt, mire a németek erőszakkal bevonultak. Az itt történtekről sok, a tényeket helytelenül bemutató németellenes propagandairomány született meg a szövetséges sajtóban, ami miatt 1923-ban hivatalosan bocsánatot kértek Németországtól. Eupen és Malmedy vidékét az első világháború után csatolták Németországtól Belgiumhoz.

1930-ban alapította meg Léon Degrelle a vallon fasiszta rexista pártot, ám a választók nagy része elutasította szélsőségesen nacionalista nézeteit.

Belgium a II. világháborúban

Royal Palace Brussels.jpg | Hitler egy mérsékelt, komoly nemzetközi tapasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander von Falkehausent nevezte ki Belgium katonai kormányzójának. Falkenhausennek a sikerült a németek által megszállt országok közül a legkevésbé elnyomó kormányt működtetnie Belgiumban. Maga is Hitler és a nemzetiszocializmus ellenfele volt, ezért hatalmát arra használta fel, hogy elkerülje vagy korlátozza a más megszállt országokban gyakori szörnyűségeket. Némileg sikerrel lépett fel Göring és Himmler befolyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány ellenére is sikerült megakadályoznia a tömeges éhezéseket, ezenkívül ellenállása nyomán a mintegy 90 000 belgiumi zsidó mintegy kétharmada túlélte a háborút. 1942 és 1944 között 25 257 foglyot szállítottak koncentrációs táborokba, túlnyomó többségüket Auschwitzba. Közülük 1 207 maradt életben. A Hitler elleni merényletet követően Falkenhausen is koncentrációs táborba került, bár a merényletet szervező csoporthoz fűződő kapcsolatira akkor még nem derült fény. Utódja nemsokkal a Belgium felszabadítása előtt, 1944 júliusában, Josef Grohé lett. Leopoldot az inváziót követően a németek először a szászországbeli Hirschstein an der Elbe erődjébe, majd a Salzburg melletti Stroblba szállították. A háború után Hitlerrel való kollaborációval vádolták, és a törvényhozás megfosztotta uralkodói jogaitól. Helyette öccsét, Károly herceget választották kormányzónak. Leopold családjával együtt svájci száműzetésbe vonult.

A háború során a flamand nacionalisták azt remélték, hogy a németek segítenek véget vetni a frankofón dominanciának Belgiumban, ezért sokuk együttműködött a német nemzeti szocializmussal, de az együttműködés a vallon oldalon is ott volt. A német nemzeti szocialistákat két nacionalista politikai mozgalom, a Staf de Clerq vezetése alatt álló Flamand Nemzeti Unió (Vlaams Nationaal Verbond) és a Léon Degrelle vezette vallon rexista párt támogatta. Degrelle később a vallon Waffen-SS hadosztályok parancsnoka lett, a háború után pedig Spanyolországba kényszerült emigrálni. Távollétében Belgiumban 'hazaárulásért' halálra ítélték a szövetségesek bíróságai. A háború után 280 kollaboránst végeztek ki és mintegy 58 000 további személyt tartóztattak le, illetve fosztottak meg vagyonától illetve jogaitól. ^*

1945 után

Politika

Közigazgatási beosztás

• Bruxelles/Brussel/Brüssel (Brüsszel)
• Vlaanderen/Flandre/Flandern (Flandria)
  • Antwerpen/Anvers/Antwerpen
  • Vlaams-Brabant/Brabant-Flamand/Flämisch-Brabant (Flamand-Brabant)
  • Oost-Vlaanderen/Flandre Orientale/Ostflandern (Kelet-Flandria)
  • Limburg/Limbourg/Limburg
  • West-Vlaanderen/Flandre Occidentale/Westflandern (Nyugat-Flandria)
• Wallonie/Wallonië/Wallonien (Vallónia)
  • Brabant Wallon/Waals-Brabant/Wallonisch-Brabant (Vallon-Brabant)
  • Hainaut/Henegouwen/Hennegau
  • Liège/Luik/Lüttich
  • Luxembourg/Luxemburg/Luxemburg
  • Namur/Namen/Namur

Földrajz

Hegyes területe délen az Ardennek, amely a Rajnai palahegység nyugati szárnya és az Eifel folytatása. Közepe dombos, majd a tengerparti rész sík. Éghajlata kiegyensúlyozott, nedves, Sok haszonnövény nagyszerűen terem a löszös talajon, pl. gabonafélék. Az Ardennekben a hidegvérű lovakat használják munkaállatként.

Gazdaság

Belgium a világ egyik legiparosodottabb regiójának szívében fekszik.

Beglium volt a kontinentális Európa első országa, ahol lezajlott az ipari forradalom, az 1800-as évek elején. A bányászat és acélipar Liége és Charleroi környékén gyors fejlődésnek indult és helyzetét megőrizte egészen a 20. század közepéig. A fejlődés nem volt zökkenőmentes, az 1840-es évekre a flandriai textilipar súlyos válságba került és 1846-1850 között Flandirában éhínség pusztított. A II. világháború után a vegyi- és olajipar indult gyors fejlődésnek Ghent és Antwerp környékén. Az 1973-as és az 1979-es olajválságok hosszas recesszióba taszították a belga ipart, amiből az acélgyártás egészen máig nem is tért magához. Azóta is folyamatosan csökken az acélipari termelés, ami jelentősen gátolja Wallonia tartomány fejlődését.

Népesség

Lakosság:10 258 762 lakos 2001-ben

• 0-14 éves:17,48%
• 15-64 éves: 65,57%
• +65 éves: 16,95%

• Népsűrűség: 336 fő/km²
• Várható élettartam férfiaknál: 75 év
• Várható élettartam nöknél: 81 év
• Növekedési ráta: 0,16%
• Születési arány:10,74‰
• Halálozási arány:10,1‰
• Gyermekhalandóság:4,7‰
• Termékenység:1,6 gyerek/nő
• Migráció:0,97‰

A lakosság 3 nyelvi csoportból áll:

• holland (flamand) nyelvű flamandok kb. 60%
• franciák (vallonok és brüsszeli franciák) kb.40%
• németajkúak 70 000 ember, főleg a német határ mentén

Mivel Belgium Európa központjában helyezkedik el, az utóbbi két évezredben számos kultúra és nép átjáróháza volt. A kelta, római, germán, francia, holland, spanyol és osztrák népek valóságos olvasztótégelye.

A népsűrűsége Európában a második, Hollandia után.

Belgiumnak három hivatalos nyelve van: a francia, a német és a flamand (holland). A lakosság több mint fele (58%) flamand (holland) ajkú, a francia a második nyelv (42%), a német anyanyelvű emberek száma kevesebb mint 1%.

A főváros Brüsszel túlnyomórészt francia nyelvű, de hivatalosan kétnyelvű.

Kultúra

• Belgium híres fiai többek között a festők, Hubert van Eyck, Jan van Eyck, Van Dyke, Pieter Bruegel, Paul Delvaux és Pieter Paul Rubens.

• César Franck, Henri Vieuxtemps

Oktatás

Ünnepnapok

Külső hivatkozások

• Brüsszeli várostérkép
• Belgium domborzati térkép

Belgium

Belgium België Belgien Belchica Belgium بلجيكا Bélxica Бэльгія Белгия বেলজিয়াম Belgija Bèlgica Belgie Бельги Gwlad Belg Belgien Belgien Βέλγιο Belgio Bélgica Belgia Belgika Belgia Belgiä Belgique Belgjiche Belgje An Bheilg A' Bheilg Bélxica - België בלגיה Belgija Bèljik Belgica Belgia Belgia Belgía Belgio ベルギー ბელგია 벨기에 Belçîka Pow Belg Belgia Belsch Belsj Belgija Beļģija Белгија Belgium Belgium Belgium Belgien België Belgia Belgia Belgica Бельги Belgia Bélgica Belgia Belgia Бельгия बेल्जियम Belgia Belgium Belgicko Belgija Belgjika Белгија Belgien ประเทศเบลเยียม Belhika Belçika Бельгія Bỉ Beldjike 比利时 Belgien