Gourt Home::Gourt :: Balti országok
Balti országoknak három, ma független országot neveznek: Észtország, Lettország és Litvánia hármasát. – Ezek az országok a Szovjetunió felbomlásáig annak tagköztársaságai (SZSZK-k, Szovjet Szocialista Köztársaságok) voltak.
Balti-tengeri és balti országok
A balti-tengeri országok megnevezés az összes, Balti-tengerrel határos országot magában foglalja: Finnország, Svédország, Észtország, Lettország, Litvánia, Oroszország, Lengyelország, Németország, Dánia.
A balti országok azonban csak a három kis országot takarják: Észtország, Lettország és Litvánia.
Itt jegyzendő meg, hogy bár a balti köztársaságok kifejezés elvileg helyes – lévén mindhárom ország parlamentáris demokrácia, államformájuk köztársaság –, mégis kerülendő, mert erről a három ország szovjet megszállás alatti nevére ("Szovjet Szocialista Köztársaság") asszociálnak a balti országok lakói, ezért nem tanácsos a használata. Sokkal kisebb mértékben, de ez a balti államok kifejezésre is igaz.
Bár közös néven emlegetik az országokat, több különbség van közöttük, mint közös vonás. Észtország a nyelvrokon Finnországon keresztül az Északi-országok (Nordic countries) csoportja felé halad; Litvánia a lengyel kapcsolatait építi – így Közép-Európához közeledik; míg Lettország az Oroszország és Nyugat-Európa közötti közvetítő szerepre koncentrál. Mindhárom ország az Európai Unió tagja 2004. május 1-je óta.
A balti országok történelme
A három ország történelme a XIII. században vett közös fordulatot, amikor az északi keresztes hadjárat során az addig pogány országokat "megtérítették" és felvették a kereszténységet. Míg Finnországot a svédek, ezeket az országokat a dánok és a német Kardtestvérek lovagrend bírta a keresztény vallás felvételére. Az elkövetkező századok során a terület a Német Lovagrend, Lengyelország, Dánia, Svédország, Orosz Birodalom közötti csatatér volt.
1582 körülre majdnem az egész terület (észak-Észtországot kivéve) a Lengyel-Litvánia államközösség fennhatósága alá tartozott. A Lengyel-Litván államközösség az 1569-es Lublini Unióval jött létre és 1795-ig létezett.
A XVIII-XIX. században a balti tartományok (Kurzeme, Livónia, Észtország és Ingria), a XIX. században Litvánia is, jóllehet a jelenlegitől eltérő határokkal és nevekkel, de a cári Oroszország részei voltak.
Az I. világháború után Észtország, Lettország és Litvánia független államokká váltak. 1918-ban kikiáltották függetlenségüket, a német szabadcsapatok és az oroszok ellen megnyerték a függetlenségi háborút, majd 1920-ra elismerték függetlenségüket.
A II. világháború előtt néha a „balti államok” részének tekintették Finnországot is (a Skandinávok ma se tartják Skandinávia részének a finneket, talán ezért is jött létre az „Északi országok” countries elnevezés), például az 1939-ben aláírt Molotov-Ribbentrop paktum – mely felosztotta az „érdekszférákat” a náci Németország és a Szovjetunió között – Finnországot „balti állam”-ként említi. 1944-re a szovjet csapatok kiszorították a területről a németeket, és 1945-ben teljesen a Szovjetunió fennhatósága alá kerültek. A három ország Észt SZSZK, Lett SZSZK és Litván SZSZK néven a Szovjetunió része lett.
A hidegháború alatt a balti államokat Kelet-Európa részének tekintették (mivel a Szovjetunió részei voltak), de történelmileg és kulturálisan helyesebb Észtországot és Lettország északi részét Észak-Európa részének tekinteni (Finnország, Svédország és Dánia erős befolyással bír itt), míg Litvániát és Lettország déli részét Közép-Európához tartozónak gondolni (a hajdani Hansa Szövetség, a Lengyel-Litván szövetség és a Német Birodalom történelmi befolyása és újjáéledő hagyományai nyomán).
A három balti nemzet 1990-91-ben szerezte vissza függetlenségét; 1991. szeptember 6-án a Szovjetunió is elismerte különválásukat. A három ország a II. világháború előtti független köztársaságok folytatásának tekintik magukat, ezzel is erősítve azt a nézetüket, hogy a Szovjetunió illegálisan csatolta őket a birodalomhoz és tartotta őket megszállva.
2002-ben beadták csatlakozási kérelmüket az Európai Unióhoz, és a NATO-ba. 2004. március 29-én felvételt nyertek az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe (NATO), az EU-hoz hazánkkal együtt, ugyanabban az évben, május 1-jén csatlakoztak.
A balti nyelvek és kultúra
Habár történelmileg sok a közös vonás, kulturálisan számos különbség fedezhető fel a balti országok között. Míg az észt nyelv az uráli nyelvcsalád finnugor ágához tartozik, a lett és litván nyelv az indoeurópai nyelvcsalád balti ágához tartoznak.
Vallásilag is különböznek, de máshol húzódik a határvonal: Észtország és Lettország többségében lutheránus, míg Litvánia főleg katolikus.
Főbb balti városok
A balti államok főbb városai, népesség szerinti sorrendben:
- Riga, Lettország (739,232)
- Vilnius, Litvánia (553,904)
- Tallinn, Észtország (401,694)
- Kaunas, Litvánia (378,943)
- Klaipėda, Litvánia (192,954)
- Šiauliai, Litvánia (133,883)
- Panevėžys, Litvánia (119,749)
- Daugavpils, Lettország (115,265)
- Tartu, Észtország (100,482)
- Liepāja, Lettország (89,448)
A balti államok főbb városai, az "őslakos" (észt, litván, lett) népesség szerinti sorrendben:
- Kaunas, Litvánia (352,051)
- Vilnius, Litvánia (318,510)
- Riga, Lettország (309,000)
- Tallinn, Észtország (215,114)
- Klaipėda, Litvánia (137,557)
- Šiauliai, Litvánia (124,263)
- Panevėžys, Litvánia (114,585)
- Tartu, Észtország (80,397)
- Alytus, Litvánia (69,390)
- Marijampolė, Litvánia (47,555)
Lásd még
Baltic countries | Baltikum | Baltikum | Baltikum | Baltimaad | Estados bálticos | Países bálticos | Baltio | Pays baltes | Baltikum | המדינות הבלטיות | 발트 3국 | Negara Baltik | Stati Baltici | Baltijas valstis | Pe̍h-kok | Baltische landen | Baltikum | バルト三国 | Baltikum | Kraje bałtyckie | Stat baltic | Прибалтика | Baltic state | Baltiška država | Baltian maat | Baltikum | 波羅的海國家
"Balti országok"