A bürök (latinul Conium maculatum) a petrezselyemhez hasonló, de annál nagyobb fehérvirágú, ernyősvirágú, kétéves növény. Magassága 100–120 cm vagy még magasabb. Karógyökerű növény, magjai barnák. A bürök gyakorlatilag a világon mindenütt előfordul mint mezei gyomnövény.

Fő hatóanyaga a koniin, mely a növény minden részében bene van (friss termésben 2-3%, a mennyiség a száradás során csökken). Hatására először az alsó végtagok bénulnak meg, majd ez felfelé halad, végül teljes öntudat mellett légzésbénulás miatt beáll a halál.

A régi görög törvénykönyvekben a „bürökpohár” a kiszabható halálbüntetés egyik nemeként szerepelt, Szókrátészt ezzel végezték ki. A tüneteket elsőként ekkor írta le Platón.

Gyógyhatása

---

A bürök nedvét az orvosi tisztesfű (Stachys officinalis) és az édeskömény (Foeniculum vulgare) magjaival keverték öszsze, s ezt alkalmazták például a sztrichnin és más mérgek ellenanyagaként. A XV-XVI. században a gyökereket köszvényes fájdalmak csillapítására használták, az 1760-as évektõl rákos daganatok kezelését is végezték bürökkel.

Ezt a mérgező gyomnövényt napjainkban gyógyászati célra már nem alkalmazzák, mivel kicsi a hatásszélessége (a hatásos és a halálos dózisa nagyon közel van egymáshoz).

Ernyősvirágúak

Conium Бучиниш Bolehlav plamatý Gefleckter Schierling Cicuta Myrkkykatko Grande ciguë Conium Mauda Gevlekte scheerling Szczwół plamisty Cicuta Odört