A magfizika területén a β-bomlás az atommagátalakulások egyik fajtája, amelynek β-részecske (elektron vagy pozitron) kibocsátással jár. A gyenge kölcsönhatás hozza létre. Két fajtája van:
Beta decay artistic.svgja. Neutron bomlik protonná, miközben elektron és anti-elektronneutrínó keletkezik]]
Negatív béta-bomlás
A folyamat során egy
neutron protonná alakul
elektron és antielektron-
neutrínó kibocsátás mellett. A keletkező atom
rendszáma emiatt eggyel növekszik,
tömegszáma változatlan marad. Neutronfelesleggel rendelkező atomokra jellemző.
-
- például
Pozitív béta-bomlás
A folyamat során egy proton neutronná alakul egyszeresen pozitív pozitron (antielektron) és elektron-neutrínó kibocsátása mellett. A keletkező atom rendszáma emiatt eggyel csökken, tömegszáma változatlan marad.
-
- például
Története
A β-bomlás volt az első jele a
neutrínó létezésének.
1911 Lise Meitner és
Otto Hahn végrehajtott egy kísérletet, mely kimutatta, hogy a béta-bomlás során a keletkező elektronok energiaeloszlása folytonos, ahelyett, hogy egy konkrét érték lenne. Úgy tűnt, hogy sérül az
energiamegmaradás törvénye. Ezt a sérülést néhány fizikus el is fogadta tényként. Egy
1930-ban írt levelében
Wolfgang Pauli feltételezte, hogy a hiányzó energiát egy még fel nem fedezett kis tömegű semleges részecske viszi el, amely addig az atommagban helyezkedik el. (Ennek a részecskének feltétlenül töltés nélkülinek kell lennie, hiszen nem hagy nyomot a ködkamrában.) A részletes
elméletet Enrico Fermi dolgozta ki
1934-ben.
Pontosabb elmélet az elektrogyenge kölcsönhatás elméletének kidolgozásakor 1968 körül született.
Magfizika
Beta decay Emissió beta Betahenfald Betazerfall Desintegración Beta Beetahajoaminen Radioactivité β קרינת בתא Betasundrun Decadimento beta ベータ崩壊 베타 붕괴 Beta skilimas Betaverval Rozpad beta Razpad beta Betasönderfall Β衰变