A bájt (vagy byte) általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység elsősorban a számítógépek terén, de adattípus-elnevezés is. Jele B (nagy B betű).

A bájtot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először 1956-ban fogalmazták meg. Werner Buchholz alkalmazta először, az IBM Stretch számítógép korai tervezési szakaszában; akkor „1 és 6 bit közötti méretű adategység” értelmében határozta meg (az akkori be- és kimeneti eszközök tipikusan 6 bites darabokban küldték/fogadták az adatot). A 8 bites bájtra az év végén tértek át; ez a méret később átszivárgott a cég – valamivel közismertebb – System/360 számítógépébe is.

A bájt egyébként úgy határozható meg a legáltalánosabban, hogy bitek egybefüggő, rögzített hosszúságú sorozata. Messzemenően a legelterjedtebb a 8 bites, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú bájtokkal is. Ez utóbbit például a PDP-10 36 bites architektúrája használja.

Mint adattípus, találkozhatunk vele többek között a Pascal vagy a C programozási nyelvben. Az utóbbiban a byte szinonim szó az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes legalább 256 különböző értéket felvenni.

A Pascalban pontosan 256 (2⁸) értéket képes felvenni a byte.

A byte egy digitális szó részeként is meghatározott, ez a definíció a méretén legtöbbször nem változtat.

A bithez hasonlóan a bájt is kaphat SI-prefixumokat. Elterjedten 1 MB (megabájt) az 1 048 576 B, tehát 2^2·10 = 2²⁰, nem pedig 10⁶ bájt.

Az IEC kiegészítése itt is érvényes, bár nem terjedt még el teljeskörűen: 1 048 576 B 1 MiB (mebibájt) kellene legyen, míg 1 000 000 valóban egy megabájt.

Lásd még

• Bináris prefixum

Informatika

Byte بايت Byte Byte Byte Byte Byte Bitoko Byte Bait Byte بایت Tavu (tietotekniikka) Octet Byte בית (מחשב) Bajt Byte Byte Byte バイト (情報) 바이트 Baitas Bait Byte Byte Bajt (informatyka) Byte Octet Байт Byte Bajt Bajt Бајт Byte (enhet) ไบต์ Bayt Байт Byte 字节