Bécs (németül Wien, horvátul: Beč, szlovénül: Dunaj, szlovákul: Viedeň, oroszul: Вена, franciául: Vienne, angolul, olaszul: Vienna) Ausztria fővárosa és egyik szövetségi tartománya. Területe 415 km², lakossága 1 539 848 fő (2001). A város Ausztria politikai, gazdasági, kulturális és szellemi központja, nemzetközi rangú kongresszusi és vásárváros, az ENSZ harmadik székhelye (New York és Genf mellett). Itt székel a szövetségi kormány, az államfő, a parlament két háza (a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács), a Legfelső Bíróság és az Alkotmánybíróság. Az ENSZ intézményei közül itt van többek között az UNIDO (Iparfejlesztési Szervezet), az IAEA (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) és a UNDC (Kábítószerügyi és Bűnözésmegelőzési Hivatal) központi irodája. Bécs a központja az EBESZ-nek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), az OPEC-nek (Olajexportáló Országok Szervezete) és számos egyéb nemzetközi szervezetnek és NGO-nak. Történelmének, kulturális és művészeti értékeinek köszönhetően egyike Európa legkedveltebb turistacélpontjainak.

Földrajz

Bécs a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekszik. () Nyugati peremén kezdődik az Alpok vonulatához tartozó Bécsi-erdő. A város ősi kereskedelmi utak találkozásánál épült: itt keresztezte egymást a Duna mentén futó kelet–nyugati út, mely a Kárpát-medencét kötötte össze Bajorországgal és az észak–déli Borostyánút, amely kapocs volt a Baltikum és az Adria közt. Bécs mindössze 40 km-re fekszik a szlovák, 60 km-re a magyar és 90 km-re a cseh határtól, ennek jelentősége különösen az 1989-es változások után növekedett meg.

Közigazgatás

Bécs 23 kerületből (Gemeindebezirk) áll (lásd Bécs kerületei).

Látnivalói

A Kártnerstrasse környékén:

• Szent István Székesegyház (Stephansdom): 97 m magas tornyával a város jelképe.
• Kapucinusok temploma (Kapuzinerkirche) a Habsburgok kriptájával (Kaisergruft)

A Ringen: 1857–58: lerombolták a Ring helyén álló bástyákat és megkezdődött a várfalak előtti füves tér beépítése. Maga a Ring kb. 3,5-4 km hosszú, 57 m széles körút, két végénél a Duna-csatorna zárja le. Az épületeket a nemesi és pénzarisztokrácia tagjai építtették a kor jelentős művészeivel. Stílusuk: romantika, eklektika, neoreneszánsz, neoklasszicista azaz Ringstrassen-stílus.

STUBENRING

• Urania Csillagvizsgáló: 1910, Ferenc József idején létesült, tetején kis Csillagvizsgáló áll.

• Kormányépület: L. Baumann tervezte, 8 udvara van. A Monarchia Hadügyminisztériuma volt, elején osztrák katonaszobrok állnak, előtte Radetzky marsall 1766–1858, K. von Zumbusch alkotása.

• Postatakarékpénztár: 1904–06, Oskar Wagner építette a bécsi szecesszió stílusában.

• Iparművészeti Múzeum: 1868-ban H. von Ferstel alkotta itáliai reneszánsz stílusban. Hozzátartozik az Iparművészeti Főiskola. Gyűjteménye: keleti szőnyegek, bécsi porcelánok, üveg- és dísztárgyak.

• Városi Park (Stadtpark): a Wien folyó választja ketté, közepén tavacska fekszik. 1862-ben nyitották meg a nagyközönség számára, főbejáratát 1906-ban F. Ohmann készítette. Szobrai: Schubert (1872 Kundmann), J. Strauss (1923 Hellmer), Hans Makart (1898)…

• Állami Operaház (Staatsoper): a nemzetközi zenei élet központja. 1861–69 között August von Siccardsburg és Eduard van der Nüll tervei alapján készült, francia neoreneszánsz stílusban. 1869. május 25- én: Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit. Ferenc József a nyitóceremónián megkritizálta az épület homlokzatát, ezért Nüll felakasztotta magát. 1945 - ben súlyos légitámadások érték, rombadőlt, külsejét az eredeti szerint restaurálták, de belsejét modern technikai eszközökkel újították fel. 1955-ben Beethoven Fidelio című operájával avatták újra. Nézőterén 2200 látogató fér el, miden februárban a Bécsi Operabál színhelye (csak itt nyitják balról a keringőt!). A színház két oldalán látható szökőkutak a turisták és szerelmesek találkozóhelye.

• Goethe emlékmű: Edmund Hellner 1900-ban készült alkotása. Az ülő alakot tehetség, tudomány, költészet és igazság megtestesítői veszik körül. Goethe akarata szerint ül a szobor, mert nem kívánt több száz évig állni.

• Schiller emlékmű (vele szemben áll)a Képzőművészeti Akadémia olasz neoreneszánsz stílusú épülete előtt. Az Akadémia 1692-ben alakult, a legrégebbi német művészeti főiskola.

• Várkert (Burggarten): 1818–20 között kialakított kert, hajdan a császári család pihenőhelyéül szolgált. 1919 óta nyilvános park, közepén mesterséges tóval, északkeleti peremén pálmaházakkal. A kert legszebb szobrai: Mozart (1896 márvány), I. Lotharingiai Ferenc lovasszobra, I. Ferenc József, Herkules az oroszlánnal csoport.

HELDENPLATZ

• Hofburg: az épületegyüttesben 18 épületrész, 54 lépcsőház, 19 udvar és 2600 helyiség található. A mai épület 800 éven keresztül alakult ki, 1215–1913 között készült el, de még folytatták volna. Sok helyen átjárható épületegyüttes: „a jó császár tulajdonképpen átjáróházban lakik” – mondta egy alkalommal Ferenc József. Gótikus emlékek: az eredeti periódusból csak a Várkápolna részletei maradtak fenn. Reneszánsz emlékek: Svájci-kapu és Követ lépcső, Amáliavár, Istállósvár. Barokk emlékek: a Lipót-szárny illetve a VI. Károly által építtetett szárny: Nemzeti Könyvtár, Lovarda, Birodalmi kancellária (Fischer von Erlach).

MARIA THERESIEN - PLATZ

• Művészettörténeti Múzeum (Kunsthistorisches Museum)
• Természettudományi Múzeum (Naturhistorisches Museum)

• Belvedere Palota (Schloss Belvedere)
• Hundertwasser - ház (Hundertwasserhaus) vagy Kunsthaus Wien
• Schönbrunni Kastély (Schloss Schönbrunn): a Habsburgok nyári rezidenciájaként ismert hatalmas palota.

Külső hivatkozások

• google maps
• Hivatalos oldal (németül és angolul)
• Bécsi fotók
• Nagykövetségek listája
• Your Friend in Vienna

Fővárosok | Ausztria települései

Vienna Виена Vídeň Wien Wien Wien Vieno (Aŭstrio) Viena Viin Wien Vienne (Autriche) וינה Wien Vienna ウィーン 빈 Wenen Wien Wiedeń Viena Viena Vienna Беч Wien Відень 維也納