Ausztria

**Republik Österreich**

	CoatAUT.jpg
(Részletek)	(Ausztria címere)

Nemzeti mottó: nincs LocationAustria.png Hivatalos nyelvek német (osztrák változata), egyes régiókban: szlovén, horvát, magyar Főváros Bécs (Wien) Elnök Heinz Fischer Kancellár Wolfgang Schüssel Terület
- Teljes
- % víz 112.
83,858 km²
1.3% Népesség
- Teljes (2000)
- Népsűrűség 86.
8,150,836
97/km² Függetlenség 1955. július 27. Pénznem Euró (€)¹ Időzóna CET (UTC+1; UTC+2 Nyári időszámítás szerint) Himnusz Land der Berge, Land am Strome TLD .at Hívókód 43 (1) 1999 előtt, schilling (ATS)

Történelem

Ausztria földje régóta lakott. Éltek itt egykor illír és kelta törzsek. Időszámításunk szerint 15-ben rómaiak foglalták el, majd az 5. századtól kezdve a medencékben szlávok telepedtek le, a Keleti-Alpok vidékét pedig germán törzsek (alemannok, bajorok) szállták meg. Nagy Károly idején az egész területet a Frank Birodalomhoz csatolták.

I.(Nagy)Ottó német király Lech-mezei győzelme (955) győzelme után szervezték meg az Ostmark határtartományt, Karintia, Stájerország, Krajna őrgrófságokat. 976-1246 között a Babenbergek voltak Ostmark őrgrófjai.

Kihalásuk után Ostmark és Stájerország II. Ottokár cseh király uralma alá került

1278-ban Habsburg Rudolf megszerezte az osztrák hercegséget, majd a 14. százdban Karintiát, Krajnát, Tirolt, Triesztet és Voralberget, ezzel kialakultak az osztrák örökös tartományok. 1438-1806 között a Habsburg-házból kerültek ki a Német-római Birodalom császárai. A Habsburg Birodalom Közép-Európa leghatalmasabb állama lett. A Habsburg uralkodóház 1918-ig volt hatalmon Ausztriában. A Habsburgok rafinált házasságpolitikájuknak köszönhetően világhatalommá emelték az országot, mely akkor (16. század) magában foglalta Csehországot, Magyarországot, Németalföldet és Spanyolországot gyarmataival együtt.

1848-ban I. Ferenc József császár ült a trónra, aki feleségül vette Erzsébet bajor hercegnőt, ismertebb nevén Sissi-t. Sissi-t mind a mai napig kultikus tisztelet övezi Ausztriában.

Az 1867-ben létrehozott soknemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia az első világháborúban szétesett, s utódállamainak egyike lett az első Osztrák Köztársaság.

1916-ban I. Ferenc József halálakor az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása megkezdődött. A császárt követő I. Károly 2 évvel később lemondásra kényszerült. I. Károly 1918-as lemondó okiratát ceruzával írta alá, de visszatérési kísérletei rendre kudarcot vallottak, s Ausztriában kikiáltották a köztársaságot. Függetlensége azonban 1938-ban az Anschluss miatt átmenetileg megszűnt (Hitler szülőföldjét 1938-ban csatolta a Német Birodalomhoz).

A második világháború befejeztével a győztes nagyhatalmak csapatai elfoglalták és egy évtizeden át megszállva tartották Ausztriát, mely csak 1955. május 15-én nyerte el újbóli szuverenitását. Ezzel megalakult a 9 tartományból álló második Osztrák Köztársaság. A tartományokat tartományi kormányok (Landesregierung) kormányozzák.

Államszervezet

Ausztria köztársasági elnökei


- style="background:#efefef;"	Köztársasági elnök (Bundespräsident)	Születési és halálozási adatok	Hivatalban -tól -ig	-	Karl Seitz	1869 - 1950	1918 - 1920	-	Michael Hainisch	1858 - 1940	1920 - 1928	-	Wilhelm Miklas	1872 - 1956	1928 - 1938	-	Karl Renner	1870 - 1950	1945 - 1950	-	Theodor Körner	1873 - 1957	1951 - 1957	-	Adolf Schärf	1890 - 1965	1957 - 1965	-	Franz Jonas	1899 - 1974	1965 - 1974	-	Rudolf Kirchschläger	1915 - 2000	1974 - 1986	-	Kurt Waldheim	1918 -	1986 - 1992	-	Thomas Klestil	1932 - 2004	1992 - 2004	-	Heinz Fischer	1938 -	2004 -

Közigazgatási beosztás

Ausztria szövetségi tartományai (Bundesland):

Alsó-Ausztria (Niederösterreich) – székhely: Sankt Pölten Starlap linkgyűjtemény
Bécs (Wien) – székhely: Bécs (Wien)
Felsőőrvidék (Burgenland) – székhely: Eisenstadt (Kismarton)
Felső-Ausztria (Oberösterreich) – székhely: Linz Starlap linkgyűjtemény
Karintia (Kärnten) – székhely: Klagenfurt
Salzburg (Salzburger Land) – székhely: Salzburg
Stájerország (Steiermark) – székhely: Graz
Tirol (Tirol und Osttirol) – székhely: Innsbruck
Vorarlberg – székhely: Bregenz

Földrajzi helyzet, éghajlat

Ausztria Közép-Európa déli részén, a Duna felső szakasza mentén fekszik. Területének felét magashegységek, harmadát középhegységek uralják és csak alig ötödére terjednek a medencék, illetve az alacsonyabb dombvidékek.

Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:

Legnagyobb tája a Keleti-Alpok, amelyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat-keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok három övezetből áll. A legkiterjedtebb a Magas-Tauern, melynek legmagasabb csúcsa a Grossglockner, amely 3797 m magas. A Grossglockner északi lábainál a Keleti-Alpok leghosszabb gleccsere, a Pasterze található, mely 10,3 km hosszú. A legszebb kilátás a glecserre a Heiligenbluttól 4 óra járásnyira fekvő, 2418 m magas Ferenc József-magaslatról tárul elénk. A hegyvidéken átvezető alagutak és hágók fontos útvonalak.
1. Az északi üledékes övezet részei:
  - Északi Mészkő-Alpok (pl. Wetterstein, Karwendel, Dachstein, Totes Gebirge, Rax, Schneeberg)
2. A középső kristályos övezet részei:
  - Ötz-völgyi Alpok
  - Stubai-Alpok
  - Zillervölgyi-Alpok
  - Magas-Tauern
  - Alacsony-Tauern
  - Eisenerzi-Alpok
  - Gurk-völgyi-Alpok
  - Glein-Alpok
  - Lajta-hegység
  - Stájer-Alpok
3. A kristályos övezettől délre húzódó részek:
  - Déli Mészkő-Alpok
  - Karni-Alpok
  - Karavankák
Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel.
A Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. Itt és a Lajta-hegység előtt nyújtózó Felsőőrvidék (Burgenland) domb- és síkvidékén a legmagasabb a szántók aránya.
A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely ódiei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. 300-600 m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak.
A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

Legmagasabb pont: Grossglockner (3797 m)
Legalacsonyabb pont: Fertő-tó (Neusiedler See) (115 m)

Legjelentősebb folyók:

Duna (Donau) (350 km) – vízgyűjtő területe csaknem az egész országra kiterjed.
Inn (360 km)

További folyók:

Mura (Mur)
Dráva (Drau)

Tavak: A számtalan tó közül a Salzkammerguti-tóvidék és a Karintiai - tóvidék igen nagy vonzerővel rendelkeznek.

Fertő-tó (Neusiedler See) - 232 km²
Attersee - 46,7 km²
Traunsee - 25,7 km²
Wallersee
Bodeni-tó (Bodensee)
Wörthi-tó (Wörthersee)
Faakersee

Legjelentősebb repülőterek:

Fontosabb kikötővárosok:

Linz
Bécs
Enns
Krems

Az ország éghajlata mérsékelt, kontinentális. A tél hideg (a hegyekben síelésre alkalmas hó, az alacsonyabb vidékeken gyakoribb az eső). A nyár hűvös, alkalmanként záporokkal.

Gazdasága

A hűvös és csapadékos Alpok magasabban fekvő területeit az erdőgazdálkodás, a havasi pásztorkodás és a turizmus hasznosítja, míg a védett völgyekben a zöldmező-gazdálkodás és a könnyűipar honosodott meg.

Mezőgazdaság

Sokoldalú és önálló mezőgazdaság, valamint fejlett étkezési kultúra jellemzi Ausztriát. A mezőgazdaság belterjes, 90 %-ban önellátó mezőgazdasága a lakosság kis részét foglalkoztatja. Földterület megoszlása a művelési ágak arányában:

erdő 39,5%
egyéb 15,6%
legelő 25%
szántó 18,7%
kert 1,2%

Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, alma, körte, szilva, cseresznye, ribizli

Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh

Ipar

Feldolgozóipar:

vas-, acélipar - jelentős
színesfém-, alumíniumkohászat
gépgyártás - jelentős
vegyipar - jelentős
fa-, papíripar - jelentős
textilipar
élelmiszeripar
sörgyártás
építőanyag- és építőipar

Bányászat

Ausztria ásványkincsekben gazdag ország.

Bányászati termékek:

magnezit - jelentős
grafit
volfrám
barnaszén
vas
kőolaj
földgáz
lignit
kősó - nagymúltú (Salzburg, Hallstatt)
rézérc - jelentős
cink - jelentős
antimon - jelentős
ólom - jelentős
arany
timber
copper
tungsten
hydropower

Idegenforgalom

Az ország kulturális színvonala, fejlett infrastruktúrája az idegenforgalom alapja. Mindezek évről-évre biztosítják az idegenforgalomból származó bevételt. Idegenforgalmi bevételeit tekintve a világelsők között van.

Népessége

A lakosság a medncékben (legsűrűbben lakott a Bécsi-medence)és a völgyekben tömörült.

98 % német nyelvű; 89 % katolikus 6 % protestáns.

Kultúra

Zeneszerzők

Írók, költők

Művészek

építészek: Johann Fischer, Joseph Hoffmann, Hans Hollein, Friedensreich Hundertwasser, Adolf Loos, Mack Mark, Richard Neutra, Joseph Olbrich, Gustav Peichl, Rudolph Schindler, Otto Wagner, Simon Wiesenthal...

festőművészek: Gustav Klimt, Oskar Kokoschka, Egon Schiele... továbbá:

Tudósok

Othenio Abel, evolúciókutató
Max Adler, szociológus
Peter L. Berger, szociológus
Eugen von Böhm-Bawerk, közgazdász
Karl Frisch, viselkedéskutató, orvos, Nobel-díjas
Kurt Gödel, matematikus
Alfred Gürtler, szociológus
Julius von Hann, meteorológus
Hans Hass, mélytengeri búvár, tengerkutató
Berthold Hatschek, zoológus
Friedrich August Hayek, Nobel-díjas közgazdász
Nicolaus Joseph Jacquin, orvos-botanikus
Hans Kelsen (Prag), jogász
Leo Kofler, szociológus
Leopold Kohr, közgazdász
Otto König, viselkedéskutató
Paul Felix Lazarsfeld, szociológus
Konrad Lorenz, Nobel díjas viselkedéskutató, orvos
Gregor Mendel (Morvaország), biológus, az örökléstan alapítója
Oskar Morgenstern, a játékelmélet megalkotója
Josef Maximilian Petzval, matematikus, fizikus
Rupert Riedl, zoológus
Helmut Schoeck, szociológus

Kémikusok

Fizikusok

Christian Doppler
Ludwig Boltzmann, a termodinamika elmélet megalkotója
Victor Franz Hess, Nobel-díjas
Lise Meitner
Wolfgang Pauli, Nobel-díjas
Erwin Schrödinger, Nobel-díjas
Anton Zeilinger, a kvantumfizika úttörője

Történészek

Orvosok

Lorenz Böhler
Karl Fellinger
Ernst Freiherr von Feuchtersleben,orvos, költő
Otto Gross,
Karl Landsteiner, Nobel-díjas
Siegmund Lustgarten
Franz Xaver Mayr,
Rudolf Pöch, antropológus
Carl Rabl,
Julius Wagner-Jauregg, Nobel-díjas

Filozófusok: Martin Buber, Christian von Ehrenfels, Paul Feyerabend, Franz Hillebrand, Karl Popper, Ludwig Wittgenstein
Pszichológusok, lélekkutatók: Alfred Adler, Viktor Frankl, Sigmund Freud, Wilhelm Reich, Erwin Ringel, Paul Watzlawick...

A popzenében nemzetközi sikert ért el Falco popénekes, az Opus együttes.

Ünnepek

január 1. Munkaszüneti nap
január 6. Egyházi ünnep: Három királyok
Húsvét hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben március 28.)
május 1. A munka ünnepe/május napja
május 5. Egyházi ünnep: Krisztus mennybemenetele
Pünkösd hétfő: Egyházi ünnep (2005-ben május 16.)
Az Úr napja: Egyházi ünnep (2005-ben május 26.)
augusztus 15: Egyházi ünnep: Mária mennybemenetele
október 26. Állami ünnep: az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napja
november 1. Egyházi ünnep: Mindenszentek
december 8. Egyházi ünnep: Mária fogantatása
december 25. Egyházi ünnep: Karácsony első napja
december 26. Egyházi ünnep: Karácsony második napja

Források

Könyvek

A Világ országai (Nyír - Karta Bt., 2004) ISBN 963-951664-3
A Világ országai (Kossuth Könyvkiadó, 1990) ISBN 963-09-3483-3

Más nyelvű Wikipédia

A német Wikipédia cikke

Külső hivatkozások