Andorra

Az Andorrai Hercegség egy Európában, a Pireneusokban található hercegség, Franciaország és Spanyolország között. Egykor elszigetelt volt, ma virágzó ország; utóbbi a turizmusnak és adóparadicsom jellegének köszönhető. Andorra a katalán országok egyike. __TOC__

Történelem

Szócikk: Andorra történelme

A hagyomány szerint az andorraiak önrendelkezési joga Nagy Károlytól származik, aki a mórok elleni harcban való helytállásukért adományozta ezt nekik. A terület feletti ellenőrzés a helyi Urgel grófjáé lett, később Urgel egyházmegye püspökére szállt. A 11. században a püspök és a szomszédos francia gróf között viszályt szült a terület hovatartozása.

1278-ban a konfliktust társhercegséggel hidalták át, amely szerint az Andorra feletti uralom megosztott a francia Foix grófja (akinek társhercegi címe később a francia államfőre szállt) és a katalán (spanyolországi) La Seu d'Urgell püspöke között. A társhercegség feudális intézménye által született meg a mai Andorra.

1934-ban egy orosz fehérgárdista tiszt, Borisz Szkozirev (Boris de Skossyreff) Andorra fejedelmévé kiáltatta ki magát, s egészen 1941-ig próbálkozott a trón megtartásával, de végül az urgeli püspök által küldött csendőrök kiebrudalták az országból.

Relatív elszigeteltsége miatt Andorrát nem érintette az európai történelem, Spanyolországon és Franciaországon kívül kevés országgal volt kapcsolata. A modern időkben a turizmus és az infrastrukturális (távközlési, közlekedési) fejlesztések azonban változtattak ezen, és magukkal vonták a politikai rendszer 1993-as változását.

Politika

Szócikk: Andorra politikája

Egészen a legutóbbi időkig Andorrában a hatalom nem volt felosztva külön végrehajtó, törvényhozó és igazságügyi testületre. Az 1993-ban elfogadott alkotmány szerint Andorra független parlamentáris demokrácia; a társhercegek továbbra is betöltik az államfői funkciót, de a kormányfőé a végrehajtó hatalom. Az államfőnek (társhercegeknek) korlátozott hatalma van, amiben nincs benne a vétójog a kormány tevékenysége felett. Andorrában az államfőket delegáltjaik képviselik.

A fő törvényhozó testület az egykamarás, 28 tagú parlament, a Völgyek Általános Tanácsa (Consell General de les Valls). A képviselőket négyévente, közvetlen népszavazással választják, 14-et egy közös nemzeti listáról, és 14-et, akik a hét parish (közigazgatási egység, lásd lejjebb) képviselői. A Völgyek Tanácsa választja meg a kormányfőt (Cap de Govern), aki ezután kijelöli kabinetje tagjait, a Végrehajtó Tanácsot (Govern).

Az ország védelme Franciaország és Spanyolország feladata.

Lásd még: Andorrai társhercegek listája

Közigazgatás

Szócikk: Andorra közigazgatása

Andorra közigazgatásilag hét közösségre (parish, katalánul: parròquia, többes szám - parròquies) oszlik:

Földrajz

Szócikk: Andorra földrajza

Andorra a Pireneusokban fekszik, ezért az átlagos tengerszint feletti magasság 1 996 méter, a legmagasabb pont a Coma Pedrosa, 2 946 méterrel. A hegyvidéket három keskeny völgy tagolja Y alakban; a völgyben halad a fő vízfolyás, a Valira folyó, amely Spanyolország felé folyik.

Andorra klímája szomszédaival megegyező, de a hegyvidék miatt a telek zordabbak és a nyarak enyhébbek.

Gazdaság

Szócikk: Andorra gazdasága

Andorra csöppnyi gazdaságának motorja az idegenforgalom, ami a GDP 80 százalékát hozza. Az évi 9 millió turista Andorra vámmentességét, és a nyári és téli üdülőhelyeket keresi. A francia és spanyol gazdaság nyitottabbá válásával az Andorra által nyújtott előnyök kisebbedni látszanak.

A bankszektor szolgáltatásai (az ország egy adóparadicsom) szintén jelentősen hozzájárulnak a bevételekhez. A mezőgazdasági termelés korlátozott, a földterületnek csupán 2 százaléka megművelhető, így a legtöbb élelmiszert importálni kell. A legfontosabb tenyészállat a juh. Az ipari termelés főleg szivar, cigaretta és bútor gyártását jelenti.

Andorra nem teljes jogú tagja az Európai Uniónak, de kapcsolatuk speciális, mivel a készárumozgások terén tagként kezeli az unió (vámmentesség), és EU-n kívüli országnak számít a mezőgazdasági termékek mozgásakor. Saját pénze nincs, szomszédaiét használja; 1999 előtt ezek a spanyol peseta és a francia frank voltak, azóta ezeket felváltotta az euró. Andorra nem ver saját euróérméket, mint más eurót használó államok.

Demográfia

Szócikk: Andorra demográfiája

Az andorraiak kisebbségben vannak saját országukban, a népességnek csupán 33 százalékát alkotják. A legnagyobb idegen népcsoport a spanyoloké (43 százalék), a további nagy csoportokat a portugálok (11 százalék) és a franciák (7 százalék) alkotják. A fennmaradó 6 százalékot egyéb nemzetiségek alkotják.

A hivatalos nyelv a katalán, a szomszédos spanyol autonóm terület, Katalónia nyelve, amelyhez Andorrát szoros kulturális szálak fűzik. A spanyolt és a francia nyelvet szintén széles körben beszélik. A domináns vallás a római katolikus.

Kultúra

Szócikk: Andorra kultúrája

Egyéb témák

Érdekesség: Max Frisch Andorra c. drámája, 1961

Külső hivatkozások

Andorra.ad - Andorra hivatalos weblapja
Govern d'Andorra - Az andorrai kormány weblapja (katalánul)
Andorra Online - Vegyes Andorrával kapcsolatos témák
Andorra földrajzi térképe
Borisz, Andorra fejedelme