Albánia

Az Albán Köztársaság, vagy Albánia (albánul: Shqipëria, jelentése Sasok földje) egy délkelet-európai ország. Északon Montenegró, északkeleten Szerbia, keleten Macedónia, délen Görögország, délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja.

Albán Köztársaság
Republika e Shqipërise


-

Flag of Albania.svg

Albania_state_emblem.png

Albán zászló

Albán címer

- mottó : Feja e Shqiptarit eshte Shqiptaria

- LocationAlbania.png

- Hivatalos nyelv albán¹

- Főváros Tirana (Tiranë)

- Elnök Alfred Moisiu

- Miniszterelnök Fatos Nano

- Terület
- teljes
- % víz 139.
28 748 km²
4,7%

- Népesség
- teljes(2003)
- Népsűrűség 126.
3 582 205
122/km²

- Függetlenség
- dátuma Az Oszmán Birodalomtól
1912. november 28.

- Pénznem Lek

- Időzóna UTC +2

- Nemzeti himnusz Hymni i Flamurit

- Internet TLD .al

- Hívószám 355 Al-terkep.png

Történelem

Szócikk: Albánia történelme

Az ókorban Albániában több görög kolónia is volt, később a terület Illyricum római provincia része lett. A történelem során az ország egyik hódító kezéből a másikéba került, végül az Oszmán Birodalom foglalta el 1478-ban.

Az első balkáni háború után Albánia függetlenné vált, ám mindvégig erős volt az olasz befolyás. 1928-ban Albániában I. Zog királyságot hozott létre, melyet azonban 1938-ban megszálltak az olaszok. Az ország a II. világháború végéig Olaszország megszállása alatt állt, az olasz csapatok távozásakor az Enver Hodzsa által vezetett kommunista ellenállási mozgalom szerezte meg a hatalmat, melynek birtokában mind a nyugati, mind a keleti blokktól elhatárolta Albániát.

Egészen 1990-ig (Hodzsa halála után öt évvel) Albánia egy rendkívül elszigetelt kommunista állam volt, amely még a többi kommunista állammal is alig tartotta a kapcsolatot. A többpárti demokrácia születőfélben van, de az ország gazdasági problémáktól, a szervezett bűnözéstől, és a koszovói bevándorlók tömegeitől szenved.

Politika

Szócikk: Albánia politikája

Az államfő az elnök, akit a Népgyűlés (Kuvendi Popullor) választ. A Népgyűlés 155 tagját 5 évenként választják meg. Az elnököt az általa kijelölt minisztertanács segíti munkájában.

Közigazgatás

Szócikk: Albánia kerületei

Albánia közigazgatásilag 36 kerületre (rrethe) oszlik. A kerületek megyéket (prefektúrákat, qarqe) alkotnak, ezek száma 12. A főváros, Tirana (Tiranë) helyzete speciális. Albánia kerületei:

Albánia megyéi:

AlbaniaNumberedPrefectures.png

-	Szám	Megye	Kerületek	Megyeszékhely	-	1	Berat	Berat, Kuçovë, Skrapar	Berat		-	2	Dibër	Bulqizë, Dibër, Mat	Peshkopi	-	3	Durrës	Durrës, Krujë	Durrës	-	4	Elbasan	Elbasan, Gramsh, Librazhd, Peqin	Elbasan	-	5	Fier	Fier, Lushnjë, Mallakastër	Fier	-	6	Gjirokastër	Gjirokastër, Përmet, Tepelenë	Gjirokastër	-	7	Korçë	Devoll, Kolonjë, Korçë, Pogradec	Korçë	-	8	Kukës	Has, Kukës, Tropojë	Kukës	-	9	Lezhë	Kurbin, Lezhë, Mirditë	Lezhë	-	10	Shkodër	Malësi e Madhe, Pukë, Shkodër	Shkodër	-	11	Tiranë	Kavajë, Tiranë	Tiranë	-	12	Vlorë	Delvinë, Sarandë, Vlorë	Vlorë

Lásd még Albánia városainak listája. (Megjegyzés: Egyes városok neve megegyezik a kerület nevével, ahol találhatók)

Földrajz

Szócikk: Albánia földrajza

Az Adriai-tenger partján fekvő ország nagy része hegyvidék, de a partvidéken hullámos dombságokat és síkságokat is találunk. A legmagasabb hegycsúcsa a Korab, 2 764 méter magas. Az ország éghajlata leginkább kontinentális, hideg telekkel és meleg nyarakkal. A hegyvidéken a juh- és kecsketenyésztés a fő foglalkozás. Az alacsonyabban fekvő tájakon főként búza, kukorica és olajbogyó terem. Főbb ásványkincsei a barnaszén, a kőolaj, a króm, a vas és a réz.

Az 520 ezres lakosságú Tirana (Tiranë) mellett legjelentősebb városai Durrës, Elbasan, Shkodër, Vlorë és Korçë.

Gazdaság

Szócikk: Albánia gazdasága

Albánia egyike Európa legszegényebb országainak, a kereső népesség fele a mezőgazdaságban dolgozik, egyötöde pedig külföldön. A munkanélküliség és a korrupció magas, a szervezett bűnözés is nagy problémát jelent.

Albániát Görögország és Olaszország is szegélyezi.

Az ország szinte semmit sem exportál, viszont sok az import Görögországból és Olaszországból. Az importra a pénz a segélyekből, és a külföldön dolgozó albánok hazajuttatott pénzéből származik. Ez a görögöknek és az olaszoknak is jó üzlet. Görögország - nem hivatalosan - szintén pénzt csinál abból, hogy vízumokat ad el albán állampolgároknak, akik egyébként nem utazhatnak szabadon külföldre.

Demográfia

Szócikk: Albánia demográfiája

A lakosság túlnyomó része (95 százalék) albán, a görög kisebbség 3 százaléknyi. Sok kisebbségi albán él a szomszédos Koszovóban. A hivatalos nyelv az albán, néhol a görög nyelvet is beszélik.

A török megszállás óta az albánok többsége (70 százalék) muszlim, bár a kommunista időszakban a vallás tiltott dolog volt. A görögkeleti (20 %) és a katolikus vallás (10 %) Albánia egyéb fontos vallásai.

Kultúra

Szócikk: Albánia kultúrája

Ünnepnapok

- style="background:#efefef;"	Dátum	Magyar név	Albán név	Megjegyzés	-	január 1. és2.	Újév	Viti i Ri		-	-	Kis Bajram	Bajrami i Vogël	dátum változó, al-Eid saghir az iszlám országokban	-	március 7.	Tanárok napja	Dita e Mësuesve	nem hivatalos	-	március 8.	Anyák napja	Dita e Nënës	nem hivatalos	-	március 22.	Nevruz nap	Nevruz		-	április 20.	Katolikus húsvét	Pashkët Katolike		-	április 27.	Görögkeleti húsvét	Pashkët Ortodokse		-	május 1.	Májusnap	Një Maji		-	október 19.	Teréz anya napja	Dita e Nënë Terezës	hivatalos nemzeti ünnep	-	-	Nagy Bajram	Bajrami Madh	dátum változó, Eid-ul-Adhaaz iszlám országokban	-	november 28.	Függetlenség napja	Dita e Pavarësisë		-	november 29.	Felszabadulás napja	Dita e Çlirimit		-	december 25.	Karácsony	Krishtlindje

Egyéb témák

Külső hivatkozások