Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense, a legek földrésze:
Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át fedi le. 52 országában több mint 900 millió ember él (2005-ös adat), a Föld népességének több mint 12%-a.
Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.
A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.
Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre a Homo habilis csontjait, de a Szaharában és Dél-Afrikában több helyen találtak Homo sapiens maradványokat is.
Az i.e. 9-7. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszili-fennsíkon található sziklafestményeken láthatóak.
Afrikanischer Maler 001.jpgi sziklafestmény az i.e. 5. évezredből]] Henri Lhote francia régész - a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során - a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:
I.e. 4-3.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.
I. e. 814-ben a föniciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.
I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.
A 4-6. század között megkezdik Zimbabwe építését.
A 9-16. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.
Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nál található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nál található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.
A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).
A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.
Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.
Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:
| Hegység | Legmagasabb csúcs | Magasság | Állam |
| Kilimandzsáró | Kibo-hegy | 5895 m | Tanzánia |
| Kenya-hegy | Batian | 5199 m | Kenya |
| Ruwenzori-hegység | Margherita | 5109 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
| Etióp-magasföld | Rász-Dasen | 4620 m | Etiópia |
| Virunga-vulkán | Karisimbi | 4507 m | Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda |
A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.
Medencék: Africa_geographycal_hires.jpg
A medencéket elválasztó fennsíkok:
A kontinens felszíne két nagy területre osztható:
Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.
Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi.
Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malavi-tó 29 600 km²-rel.
Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)
Lefolyástalan területek
Éghajlat-típusok:
Az egyes országok területéről, lakosságáról, fővárosáról és fővárosának lakosságáról lásd az Afrika országai listát!
Afrika iparában szinte csak a bányászatnak van jelentősége:
Afrika feldolgozóipara a faipari és ásványkincsek feldolgozásából (kőolajfinomítók, alumíniumkohók, színesfémkohók, ércdúsítók, fűrésztelepek) áll. A világtermelésből való részesedése mindössze 1% körül van.
Africa Afrika አፍሪቃ Africa Africa أفريقيا África Afrika Африка আফ্রিকা Afrika Afrika Àfrica Afrika Affrica Afrika Afrika Αφρική Afriko África Aafrika Afrika آفریقا Afrikka Afrika Afrique Africa Afrika An Afraic Afraga África આફ્રિકા אפריקה Afrika Afrik Africa Afrika Afrika Afríka Africa アフリカ Afrika Afrika ಆಫ್ರಿಕ 아프리카 Efrîqa Afrika Africa Afrika Afrika Afrika Āfrika Afrika Африка Afrika Afrika Afrika Afrika Afrika Afrika Afrique Afryka África Africa Африка अफ्रीका Àfrica Afrihkká Afrika Africa Afrika Afrika Aferika Afrika Afrika Африка Afrika Afrika ஆப்பிரிக்கா ทวีปแอฟริกา Afrika Aprika Aferika Afrika Африка Châu Phi אפריקע 非洲 Hui-chiu 非洲