Gourt Home::Gourt :: Adat (számítástechnika)
A számítástechnikában adatnak (angol nyelven data) nevezzük a számokkal leírható dolgokat, melyek számítástechnikai eszközökkel rögzíthetők, feldolgozhatóak, és megjeleníthetők. Az adat nagyon tág fogalom: gyakorlatilag bármilyen jel potenciálisan adatnak tekinthető.
Az adatok bevitel vagy adatgyűjtés (data capture, acquisition) után kerülhetnek be a számítástechnikai rendszerekbe, ahol aztán azok további feldolgozása vagy tárolása, végül az eredmény adatok kijelzése történik.
Az adatok feldolgozás előtt, közben és után az adott eszközök és célok függvényében számos átalakuláson (konverzió) mennek át. Ez az adatkonverzió olyan kiterjedt, hogy szinte iparággá fejlődött. A legjelentősebb ága az adattömörítés.
Adatokat lehet tárolni:
- rövid távon, például memóriában,
- hosszú távon, mint például nem felejtő memóriában, vagy adatrögzítő eszközökön (lemez, CD, DVD, lyukkártya stb).
Az adatok reprezentációja (ábrázolása, tárolása) is sokféleképp történhet. Az analóg számítógép az adatokat feszültségként, távolságként, helyzetként vagy más, fizikai mennyiségként reprezentálja. A digitális számítógép az adatokat rögzített, véges számú szimbólumok segítségével (általában binárisan kódolt számokkal) jellemzi.
Az adatok egy speciális formájának tekinthetőek a számítógépes programok, vagyis azon adatok, melyek számítógépes utasításokként értelmezhetőek és végrehajthatóak. A legtöbb programnyelv megkülönbözteti a programot az adatoktól, de néhány nyelv esetén (mint amilyen például a Lisp) ezek nem különböztethetőek meg egymástól.
Az adatokkal kapcsolatosan használják még a meta-adat (metadata) kifejezést, mely az adatokat leíró adatokat jelenti.
Az adatok jelentése
Az adatoknak önmagukban nincs jelentésük. (Például annak az adatnak, hogy 30 nincs önmagában jelentése.) Az adatok az értelmezéstől, azok feldolgozásának módjától, alkalmazásuktól nyernek értelmet, és válhatnak információvá, hasznos adatokká.
"Szabad" (nem kötött), összefüggő, "narratív szövegből úgy lesz adat, ha több lépésben átalakítjuk (transzformáljuk) az érintett kijelentéseket. A kijelentésekből kiegészítendő vagy eldöntendő kérdést készítünk. A kiegészítendő kérdéseket további lépésekben eldöntendő kérdéseekké alakítjuk. Az eldöntendő kérdésekre adott válaszok már szinte azonnal adatként értelmezhetőek, illetve rajtuk arimetikai műveleteket lehet végezni (l. adatfeldolgozás).
A narratív, pl. tanulásra szánt szövegekben keveredik az adat és az utasítás, vagy "program". A legjobb példa erre a nyelvkönyv, ahol az általános utasítás az, hogy "tanuld meg", a részletes utasítások pedig úgy szólnak, hogy "ismételd", "egészítsd ki", "írd át", "fordítsd le", "tedd többesszámba", "tagadd", stb. míg az adatok azok a mondatok, szavak, stb., amelyekkel az említett lépéseket el kell végezni. Ezek többsége annyira egyszerű és gyakori, hogy nehezen lehetne valaki személyes alkotói teljesítményeként azonosítani.
Amennyiben ezekben a szövegekben szét lehetne választani az utasításokat (nincs sok belőlük) az adatoktól (példamondatok, stb.), akkor az oktatásban is sor kerülhetne az adatok újrafelhasználására vagy másodlagos hasznosítására, amely elv korunk egyik legfontosabb, takarékosságot és hatékonyságot hangsúlyozó megoldása. l. adatok másodlagos hasznosítása (reuse of public data)
További hozadéka ezen eljárásnak, hogy az adatokat nehézkesebb szerzői joggal védett termékként kisajátítani. Míg maga az ezt szolgáló utasítássorozat (algoritmus) szintén eléggé általános ahhoz, hogy továbbra is "közkincs" (en:public domain) maradhasson.
Az adatok halála
Az adatok az adatfelvétel, adatrögzítés során megszületnek, életük során átalakulnak, elvesztik kapcsolódásaikat, elszigetelődnek, egyéb módon változnak, életük vége felé avulnak, kopnak, megsemmisülnek vagy éppen "meghalnak". Hasonló történik az ismeretekkel is, csak míg az emberi felejtést elfogadjuk természetes menetében, a gépi adafeldolgozást kísérő adatromlási eseményekre fel kell készülnünk, különben károk érnek benünket.
A gyorsan változó vagy gyakran használt adatokat gyorsan hozzáférhető helyen, a lassabban változóakat lassabban hozzáférhető helyen vagy módszerrel tároljuk. Az adatok leggyakoribb változása az invertálás, azaz olyan csoportosítás, amely során az egy nézőpontból rendezett adatokat egy másik nézőpontból rendezzük. Ugyanilyen gyakori az adatok más kulcsok szerint való rendezése is.
Például vagy egy nyilvántartásunk a felhasználókról, részletezve azok érdeklődési területét, közreműködéseik témáit, stb. névsorrendben. Mivel ezekről az összefüggésekről rendszerint összegzéseket készítünk folyamatosan figyelnünk kell a rekordszámok változásait, továbbá az egyes mezők tartalmának összegzéseit. Ha ezután arra vagyunk kíváncsiak, hogy hányan és kik tartoznak egy adott érdeklődési területbe, akkor a korábbi "fekvés" (rendezettség) helyett az új fekvés megfordított, invertált lesz.
Az adatok feldolgozás közben is megsérülhetnek részben program vagy géphiba, részben a tároló egységek meghibásodása miatt. Ilyenkor az adatok visszaállítására kerül sor a megfelelő technológiával. De sor kerülhet nem fizikai eredetű adatromlásra vagy megsemmisülésre is, amikor pl. egy valutaárfolyam hatására értéktelenné válik pl. több ezer tételes árjegyzékünk. Hasonló méretű pusztítást okoznak az ideológiai, hatalmi harcok erdményei is, mivel minden teret nyerő erő szinte újrakezdi az időszámítást és átnevezi a korábban másképpen hívott dolgokat, utcákat, intézményeket. Az adatok végleges elpusztításához elegendő a fejrekordok vagy azonosító (cím) rekordok eltávolítása, ez történik a lemezeken lévő adatok szándékos törlésénél is, illetve nehéz helyzetekben az utcanév táblák levételénél, amely azután nagyban megnehezíti az idegenek tájékozódását.
Lásd még
"Adat (számítástechnika)"