Az ökonometria a közgazdaságtan – azon belül is a matematikai közgazdaságtan – önálló tudománnyá fejlődött részterülete, amelynek célja a gazdasági jelenségek matematikai jellegű elemzése, továbbá a közgazdasági elméletek és modellek tapasztalati adatok alapján történő igazolása, illetve megcáfolása. Eszközeit elsősorban a matematika, azon belül is főként a valószínűségszámítás, továbbá a statisztika eszköztárából meríti.

A tudomány elnevezése a görög „oikonómia” (közgazdaság) és „metria” (mérés) szavakból származik; Ragnar Frisch és Joseph Schumpeter használta elsőként ezt a kifejezést az 1930-as években, bár a tudomány gyökerei sokak szerint egészen a 17. században élt William Pettyig nyúlnak vissza.

A következtető (matematikai) statisztika egyes részterületei, így a regressziószámítás és az idősorelemzés képezik az ökonometria tulajdonképpeni alapjait.

Ökonometriai tevékenységért kitüntetett közgazdasági Nobel-díjasok

• Jan Tinbergen és Ragnar Frisch 1969-ben a gazdasági folyamatok elemzésére szolgáló dinamikus modellek fejlesztéséért és alkalmazásáért (ez volt az első közgazdasági Nobel-díj)
• Lawrence Klein 1980-ban a számítógépes ökonometriai modellek területén végzett kutatásaiért
• Trygve Haavelmo 1989-ben az ökonometria valószínűségelméleti megalapozásáért és a szimultán ökonometriai struktúrák elemzéséért
• Daniel McFadden és James Heckman 2000-ben a diszkrét döntések szelekciója és elemzése területén végzett mikroökonometriai kutatásaikért
• Robert Engle és Clive Granger 2003-ban az idősorok elemzésében elért eredményeikért

Közgazdaságtan

Econometrics Эканамэтрыка Econometria Økonometri (økonomi) Ökonometrie Οικονομετρία Ekonometrio Econometría Ekonometria Économétrie אקונומטריקה Econometria 計量経済学 Econometrie Økonometri Økonometri Ekonometria Econometria Эконометрика Econometrics Ékonométri Ekonometri Ekonometri 计量经济学