Gourt Home::Gourt :: Íjászat
Az íjászat a nyílvesszők íjjal való kilövését jelentő tevékenység. A történelem során a vadászat és a hadviselés volt a két legfontosabb alkalmazási területe, napjainkban sportként él tovább.
Története
Kezdetek
A legelső íjászatra utaló jelek mintegy 50 000 évvel ezelőttről maradtak fent. Az íjat eleinte feltételezhetően vadászatra használták, és innét került át a fegyveres összecsapásokba. Mint a legfőbb lőfegyver, fokozatosan kiváltotta a hajítólándzsát. Az ókorban Ausztrália kivételével valamennyi kontinensen íjásztak, ami jól jelzi fontosságát.Ókori íjászat
Az ókori civilizációk, görögök, perzsák, pártusok, szkíták, indiaiak, kínaiak hadseregeiben egyaránt fontos volt az íjászok szerepe. A nyílzápor különösen hatékony volt a nagy létszámú alakzatok ellen, az íjászok így gyakran döntő jelentőssággel bírtak a csatában. A lovasíjászat tovább tágította a fegyver alkalmazási körét a gyors mozgás lehetősége miatt. Apollót, Odüsszeuszt és más mítikus hősöket is gyakran íjjal ábrázolnak.Középkori európai íjászat
A kora-középkor idején Nyugat-Európában az íjászatnak nem volt akkora szerepe a hadviselésben, mint az a népszerű legendákból kitűnik. Az íjászok gyakran a legrosszabbul fizetett katonák voltak, gyakorta egyszerűen a parsztokból verbuválták őket. Ez főleg az olcsó íjnak és nyílnak volt köszönhető, különösen, ha figyelembe vesszük, ezzel szemben mennyire drága volt egy "hivatásos" katona páncélja és kardja. Az íj ritkán döntötte el a csata kimenetelét, a nemesség "alsóbbrendű fegyvernek" vagy játékszernek tekintette. Ezt a nézetet a Vikingek számolták fel, akik széleskörűen használva az íjat, jelentős sikereket értek el kalandozásaik során a nyugat-európai és a mediterrán partvidéken, a 9., 10. században.
A száz éves háború idejére az angolok kitanulták az íjász egységek hatékony alkalmazását, ami harcászati fölényt biztosított számukra az angol hosszúíjaikkal. Az íjászok a szbad parasztság soraiból kerültek ki, és gyermekkoruktól kezdve gyakoroltak. Minden fiú a magasságához való íjat kapott. Íjászversenyekkel lelkesítették az embereket a fejlődésre.
Csatábán két vesszőt lőttek ki, az elsőt egy magas, a másodikat alacsonyabb röppályán. A két vessző egyszerre csapódott be két különböző szögből, igen megnehezítve így az ellene való védekezést. A páncéltörő nyílhegy megjelenése szintén fokozta a vesszők hatékonyságát.
Ázsiai íjászat
Magyar íjászat
A honfoglaláskori (és annál is korábbi) magyarok a sztyeppei népekhez hasonlóan, életmódjukból fakadóan kiváló lovasíjászok voltak. Ezt tanusítja az elhíresült középkori fohász is: "A magyarok nyilaitól ments meg, Uram minket!". Visszacsapó íjakat használtak. Az íjászat az államalapítás után sem tűnt el Magyarországról. Mindig is voltak könnyűlovas egységek, akik ezt a harcmodort folytatták, például a székelyek és kunok. Az íj egészen a végvári harcok idejéig használatban maradt, amikor a huszárok egyik fegyvere volt.Íjfeszítő népek
Ókor
Kora-középkor
Késő-középkor
Külső hivatkozások
Archery Tir amb arc Lukostřelba Bogenschießen Arkpafado Tiro con arco تیراندازی Jousiammunta Tir à l’arc Bogfimi Tiro con l'arco アーチェリー Arċeri Boogschieten Bueskyting Łucznictwo Tiro com arco Bågskytte ئوقيا ئېتىش ماھارىتى 射箭
"Íjászat"