Az éghajlat (ógörög κλίμα ^*) fogalma valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távra jellemző időjárási viszonyait takarja. Tudományos fogalomként az éghajlat vagy klíma az időjárási paraméterek együttes várható értékeit jelenti, amit statisztikai úton az ún. bázisidőszakra vonatkozó sokéves átlaggal becsülnek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) jelenleg elfogadott hivatalos bázisidőszaka az 1960-1990-ig terjedő időintervallum.

A Föld éghajlati öveinek kialakulása természeti törvényeken alapszik, a Nap sugárzási teljesítménye és Föld keringési paraméterei (lokálisan a fénysugarak beesési szöge) mellett, döntően a légkör kémiai összetétele, a Bioszféra állapota és a nagy óceáni áramlatok határozzák meg.

A bioszféra részeként a globális emberi társadalom is jelentős befolyást gyakorol a klíma alakulására. A Globális Klímaváltozás lehetséges hatásaival, és a válaszadás lehetőségeivel foglalkozik nemzetközi szinten az IPCC (Intergovernmental Panel of Climate Changes), valamint a magyar vonatkozásban az MTA-KvVM VAHAVA-projekt is.

Az éghajlat alakulását az ún. GCM-ek (Globális Légkörzési vagy Klíma Modellek) segítségével lehet tanulmányozni. A GCM modellek segítségével végzett nemzetközi szimulációs kísérletek eredményei az ún. Klímaszcenáriók. A Klímaszcenáriók közül legismertebbek a Brit és USA GCM-eken alapuló UKLO, UKHI, UKTR, GFDL, valamint az Ausztrál CSIRO szcenáriók. A szcenáriók általában 2050-2100 környékére határoznak meg 30-31 éves napi meteorológiai adatsorokat. Ezek természetesen nem előrejelzések, hanem meghatározott feltételekhez kötött alternatív forgatókönyvek.

Éghajlat-osztályozási rendszerek

---

Albrecht Penck még kizárólag a csapadékmennyiség alapján különített el három éghajlattípust:

1. nedves (humidus)
2. száraz (aridus)
3. havas (nivális)

Wladimir Köppen összetettebb osztályozása hőmérséklet- és csapadék-adatokat vesz figyelembe:

1. trópusi öv
   1. egyenlítői
   2. trópusi monszun
   3. szavanna
2. száraz öv
   1. sivatagi
   2. sztyeppe
3. meleg mérsékelt öv
   1. mediterrán
   2. nedves szubtrópusi
   3. óceáni
   4. tengeri szubarktikus
4. boreális öv
   1. száraz kontinentális
   2. hemiboreális
   3. tajga
   4. kontinentális szubarktikus
5. hideg poláris (sarki) öv
   1. tundra
   2. állandó fagy

Míg a Köppen-féle osztályozás kizárólag meteorológiai adatokra épül, Glenn Trewartha rendszere a víz- és a hőellátottsági jellemzők segítségével az azonos vegetációjú területek határait jobban figyelembe véve különböztet meg 16 égövet:

1. trópusi esőerdő
2. szavanna
3. trópusi száraz szavanna
4. hűvös parti sivatag
5. szubtrópusi sztyepp
6. mediterrán
7. szubtrópusi csapadékos nyarú
8. enyhe telű óceáni
9. nedves kontinentális hosszú meleg évszakkal
10. nedves kontinentális rövid meleg évszakkal
11. mérsékelt övi sztyepp
12. mérséklet övi sivatag
13. óceáni szubpoláris
14. szárazföldi szubpoláris
15. tundra
16. állandó fagy

Külső hivatkozások

---

• VAHAVA-projekt
• A Köppen-féle leíró éghajlati rendszer (Környezetünk magazin)
• Klímadiagramok (Sulinet)
• Az éghajlat osztályozása (térképpel) (Sulinet)
• Éghajlati osztályozás (Sulinet Fogalomtár)
• Magyarország éghajlati besorolása (Csemez Attila: Tájtervezés - tájrendezés) (Kempelen Farkas Felsőoktatási Digitális Tankönyvtár)
• Applied Ecology and Environmental Research

Földrajz | Meteorológia

Climate Klimaat مناخ Климат জলবায়ু Clima Podnebí Klima Klima Klimato Clima Kliima Ilmasto Climat Clima אקלים Klima Clima 気候 기후 Клима Klimaat Klima Klima Climat Klimat Clima Климат Climate Podnebie Podnebje Клима Klimat Клімат 氣候